Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 12

Hoch zum Inhaltsverzeichnis: Ungarisch-Lesebuch

Hoch zum Ungarisch-Lesebuch: Bei den Göttern - Das antike Griechenland

Persephone

1. Perszephoné az ókori görög mitológiában a termékenység és az alvilág istennője volt. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der Fruchtbarkeit und der Unterwelt.

2. Perszephoné Zeusz és Démétér lánya, és a tavaszi növekedés istennőjeként is tisztelték. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) war die Tochter von Zeus (Ζεύς, Zeús) und Demeter (Δημήτηρ, Dēmḗtēr) und wurde auch als Göttin des Frühlingswachstums verehrt.

3. Hádész elrabolta Perszephonét, hogy az alvilág királynőjévé tegye. - Hades (ᾍδης, Hádēs) entführte Persephone (Περσεφόνη, Persephónē), um sie zur Königin der Unterwelt zu machen.

4. Perszephoné elrablása után anyja, Démétér, kétségbeesetten kereste őt, és a föld terméketlenné vált. - Nach der Entführung von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) suchte ihre Mutter Demeter (Δημήτηρ, Dēmḗtēr) verzweifelt nach ihr, und die Erde wurde unfruchtbar.

5. Zeusz közvetítésével megállapodás született, hogy Perszephoné az év egy részét az alvilágban, a másikat a felszínen tölti. - Durch die Vermittlung von Zeus (Ζεύς, Zeús) wurde vereinbart, dass Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) einen Teil des Jahres in der Unterwelt und den anderen an der Oberfläche verbringt.

6. Perszephoné az év egyharmadát Hádésszal töltötte az alvilágban, ami a tél időszakát szimbolizálta. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) verbrachte ein Drittel des Jahres mit Hades (ᾍδης, Hádēs) in der Unterwelt, was den Winter symbolisierte.

7. Amikor Perszephoné visszatért a felszínre, Démétér örömében újra termékennyé tette a földet, ami a tavaszt jelképezte. - Als Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) an die Oberfläche zurückkehrte, machte Demeter (Δημήτηρ, Dēmḗtēr) die Erde wieder fruchtbar, was den Frühling symbolisierte.

8. Perszephoné alvilági uralkodása révén a halál és az újjászületés istennője lett. - Durch ihre Herrschaft in der Unterwelt wurde Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) zur Göttin des Todes und der Wiedergeburt.

9. Perszephoné története a görög mitológiában a természet ciklikusságát magyarázta, különösen a tél és a tavasz váltakozását. - Die Geschichte von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) erklärte in der griechischen Mythologie den Kreislauf der Natur, insbesondere den Wechsel zwischen Winter und Frühling.

10. Perszephoné gránátalmamagokat evett az alvilágban, ami miatt köteles volt évente visszatérni Hádészhoz. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) aß Granatapfelkerne in der Unterwelt, was sie dazu verpflichtete, jedes Jahr zu Hades (ᾍδης, Hádēs) zurückzukehren.

11. A görögöknél Perszephoné tisztelete különösen elterjedt volt, mint az élet és halál közötti átmenet őrzője. - In der griechischen Kultur war der Kult um Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) weit verbreitet, da sie als Wächterin des Übergangs zwischen Leben und Tod galt.

12. Perszephoné és Démétér mítosza az eleusziszi misztériumok alapját képezte, amelyek a halál utáni élet titkait kutatták. - Der Mythos von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) und Demeter (Δημήτηρ, Dēmḗtēr) bildete die Grundlage für die eleusinischen Mysterien, die sich mit den Geheimnissen des Lebens nach dem Tod befassten.

13. Perszephoné uralkodása az alvilágban kiegyensúlyozta Hádész szigorát, mivel könyörületes királynő volt. - Persephones (Περσεφόνη, Persephónē) Herrschaft in der Unterwelt milderte die Strenge von Hades (ᾍδης, Hádēs), da sie eine mitfühlende Königin war.

14. Perszephoné sokszor közvetített az istenek és az alvilági lelkek között, mivel mindkét világot jól ismerte. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) vermittelte oft zwischen den Göttern und den Seelen der Unterwelt, da sie beide Welten gut kannte.

15. Perszephoné szintén kapcsolatban állt az agrikultúrával, mivel édesanyja révén a termékenység egyik istennőjének tartották. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) war auch mit der Landwirtschaft verbunden, da sie durch ihre Mutter als eine der Göttinnen der Fruchtbarkeit galt.

16. Perszephoné a halottak lelkének útját is felügyelte, és vigyázott rájuk az alvilágban. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) überwachte den Weg der Seelen der Toten und sorgte für sie in der Unterwelt.

17. Perszephoné és Hádész házassága az alvilág sötétségét és a föld termékenységét egyesítette. - Die Ehe von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) und Hades (ᾍδης, Hádēs) vereinte die Dunkelheit der Unterwelt mit der Fruchtbarkeit der Erde.

18. Perszephoné neve az „elpusztítani” és „fényes” jelentésű szavakból származik, utalva kettős természetére. - Der Name Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) leitet sich von den Wörtern „zerstören“ und „glänzend“ ab, was auf ihre doppelte Natur hinweist.

19. Perszephoné szépsége legendás volt, és Hádész ellenállhatatlannak találta, amikor először meglátta. - Persephones (Περσεφόνη, Persephónē) Schönheit war legendär, und Hades (ᾍδης, Hádēs) fand sie unwiderstehlich, als er sie zum ersten Mal sah.

20. Perszephoné visszatérése az alvilágból minden évben az élet újjászületését jelentette a földön. - Die Rückkehr von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) aus der Unterwelt bedeutete jedes Jahr die Wiedergeburt des Lebens auf der Erde.

21. Perszephoné szerepe különösen fontos volt az aratás és a vetés idején, mivel az élet körforgását irányította. - Persephones (Περσεφόνη, Persephónē) Rolle war besonders während der Ernte- und Aussaatzeit wichtig, da sie den Kreislauf des Lebens lenkte.

22. Az eleusziszi misztériumok során Perszephoné visszatérését ünnepelték, és a halhatatlanság titkait kutatták. - Während der eleusinischen Mysterien wurde die Rückkehr von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) gefeiert, und man erforschte die Geheimnisse der Unsterblichkeit.

23. Perszephoné híres volt együttérzéséről, még az alvilág legsötétebb lényei iránt is. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) war für ihr Mitgefühl bekannt, selbst gegenüber den dunkelsten Kreaturen der Unterwelt.

24. Perszephoné története inspirálta a görög költőket, akik az újjászületést és a természet ciklikusságát írták meg. - Die Geschichte von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) inspirierte griechische Dichter, die über Wiedergeburt und den Kreislauf der Natur schrieben.

25. Perszephoné templomai különösen fontosak voltak az agrikultúrát tisztelő kultúrákban, amelyek Démétérrel együtt imádták őt. - Die Tempel von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) waren besonders in landwirtschaftlich geprägten Kulturen wichtig, die sie zusammen mit Demeter (Δημήτηρ, Dēmḗtēr) verehrten.

26. Perszephoné az alvilágban való tartózkodása alatt szigorú, de igazságos királynőként uralkodott. - Während ihres Aufenthalts in der Unterwelt herrschte Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) als strenge, aber gerechte Königin.

27. Az év egy részében, amikor Perszephoné az alvilágban maradt, a természet is „meghalt”, jelezve a tél kezdetét. - In der Zeit, in der Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) in der Unterwelt blieb, „starb“ auch die Natur, was den Beginn des Winters markierte.

28. Perszephoné alvilági királynőként fontos szerepet játszott a holtak megítélésében és sorsuk eldöntésében. - Als Königin der Unterwelt spielte Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) eine wichtige Rolle bei der Beurteilung der Toten und der Entscheidung über ihr Schicksal.

29. Perszephoné elrablása és anyja keresése a mitológia egyik legfontosabb mítosza, amely az anyai szeretet és a természet erejét szimbolizálja. - Die Entführung von Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) und die Suche ihrer Mutter ist einer der wichtigsten Mythen der Mythologie, der die Macht der Mutterliebe und der Natur symbolisiert.

30. Perszephoné alakja a görög mitológiában az újjászületés, a halál és a természet körforgásának örök szimbóluma maradt. - Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Wiedergeburt, Tod und den Kreislauf der Natur.

nur Ungarisch

1. Perszephoné az ókori görög mitológiában a termékenység és az alvilág istennője volt. 2. Perszephoné Zeusz és Démétér lánya, és a tavaszi növekedés istennőjeként is tisztelték. 3. Hádész elrabolta Perszephonét, hogy az alvilág királynőjévé tegye. 4. Perszephoné elrablása után anyja, Démétér, kétségbeesetten kereste őt, és a föld terméketlenné vált. 5. Zeusz közvetítésével megállapodás született, hogy Perszephoné az év egy részét az alvilágban, a másikat a felszínen tölti. 6. Perszephoné az év egyharmadát Hádésszal töltötte az alvilágban, ami a tél időszakát szimbolizálta. 7. Amikor Perszephoné visszatért a felszínre, Démétér örömében újra termékennyé tette a földet, ami a tavaszt jelképezte. 8. Perszephoné alvilági uralkodása révén a halál és az újjászületés istennője lett. 9. Perszephoné története a görög mitológiában a természet ciklikusságát magyarázta, különösen a tél és a tavasz váltakozását. 10. Perszephoné gránátalmamagokat evett az alvilágban, ami miatt köteles volt évente visszatérni Hádészhoz. 11. A görögöknél Perszephoné tisztelete különösen elterjedt volt, mint az élet és halál közötti átmenet őrzője. 12. Perszephoné és Démétér mítosza az eleusziszi misztériumok alapját képezte, amelyek a halál utáni élet titkait kutatták. 13. Perszephoné uralkodása az alvilágban kiegyensúlyozta Hádész szigorát, mivel könyörületes királynő volt. 14. Perszephoné sokszor közvetített az istenek és az alvilági lelkek között, mivel mindkét világot jól ismerte. 15. Perszephoné szintén kapcsolatban állt az agrikultúrával, mivel édesanyja révén a termékenység egyik istennőjének tartották. 16. Perszephoné a halottak lelkének útját is felügyelte, és vigyázott rájuk az alvilágban. 17. Perszephoné és Hádész házassága az alvilág sötétségét és a föld termékenységét egyesítette. 18. Perszephoné neve az „elpusztítani” és „fényes” jelentésű szavakból származik, utalva kettős természetére. 19. Perszephoné szépsége legendás volt, és Hádész ellenállhatatlannak találta, amikor először meglátta. 20. Perszephoné visszatérése az alvilágból minden évben az élet újjászületését jelentette a földön. 21. Perszephoné szerepe különösen fontos volt az aratás és a vetés idején, mivel az élet körforgását irányította. 22. Az eleusziszi misztériumok során Perszephoné visszatérését ünnepelték, és a halhatatlanság titkait kutatták. 23. Perszephoné híres volt együttérzéséről, még az alvilág legsötétebb lényei iránt is. 24. Perszephoné története inspirálta a görög költőket, akik az újjászületést és a természet ciklikusságát írták meg. 25. Perszephoné templomai különösen fontosak voltak az agrikultúrát tisztelő kultúrákban, amelyek Démétérrel együtt imádták őt. 26. Perszephoné az alvilágban való tartózkodása alatt szigorú, de igazságos királynőként uralkodott. 27. Az év egy részében, amikor Perszephoné az alvilágban maradt, a természet is „meghalt”, jelezve a tél kezdetét. 28. Perszephoné alvilági királynőként fontos szerepet játszott a holtak megítélésében és sorsuk eldöntésében. 29. Perszephoné elrablása és anyja keresése a mitológia egyik legfontosabb mítosza, amely az anyai szeretet és a természet erejét szimbolizálja. 30. Perszephoné alakja a görög mitológiában az újjászületés, a halál és a természet körforgásának örök szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Persephone war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der Fruchtbarkeit und der Unterwelt. 2. Persephone war die Tochter von Zeus und Demeter und wurde auch als Göttin des Frühlingswachstums verehrt. 3. Hades entführte Persephone, um sie zur Königin der Unterwelt zu machen. 4. Nach der Entführung von Persephone suchte ihre Mutter Demeter verzweifelt nach ihr, und die Erde wurde unfruchtbar. 5. Durch die Vermittlung von Zeus wurde vereinbart, dass Persephone einen Teil des Jahres in der Unterwelt und den anderen an der Oberfläche verbringt. 6. Persephone verbrachte ein Drittel des Jahres mit Hades in der Unterwelt, was den Winter symbolisierte. 7. Als Persephone an die Oberfläche zurückkehrte, machte Demeter die Erde wieder fruchtbar, was den Frühling symbolisierte. 8. Durch ihre Herrschaft in der Unterwelt wurde Persephone zur Göttin des Todes und der Wiedergeburt. 9. Die Geschichte von Persephone erklärte in der griechischen Mythologie den Kreislauf der Natur, insbesondere den Wechsel zwischen Winter und Frühling. 10. Persephone aß Granatapfelkerne in der Unterwelt, was sie dazu verpflichtete, jedes Jahr zu Hades zurückzukehren. 11. In der griechischen Kultur war der Kult um Persephone weit verbreitet, da sie als Wächterin des Übergangs zwischen Leben und Tod galt. 12. Der Mythos von Persephone und Demeter bildete die Grundlage für die eleusinischen Mysterien, die sich mit den Geheimnissen des Lebens nach dem Tod befassten. 13. Persephones Herrschaft in der Unterwelt milderte die Strenge von Hades, da sie eine mitfühlende Königin war. 14. Persephone vermittelte oft zwischen den Göttern und den Seelen der Unterwelt, da sie beide Welten gut kannte. 15. Persephone war auch mit der Landwirtschaft verbunden, da sie durch ihre Mutter als eine der Göttinnen der Fruchtbarkeit galt. 16. Persephone überwachte den Weg der Seelen der Toten und sorgte für sie in der Unterwelt. 17. Die Ehe von Persephone und Hades vereinte die Dunkelheit der Unterwelt mit der Fruchtbarkeit der Erde. 18. Der Name Persephone leitet sich von den Wörtern „zerstören“ und „glänzend“ ab, was auf ihre doppelte Natur hinweist. 19. Persephones Schönheit war legendär, und Hades fand sie unwiderstehlich, als er sie zum ersten Mal sah. 20. Die Rückkehr von Persephone aus der Unterwelt bedeutete jedes Jahr die Wiedergeburt des Lebens auf der Erde. 21. Persephones Rolle war besonders während der Ernte- und Aussaatzeit wichtig, da sie den Kreislauf des Lebens lenkte. 22. Während der eleusinischen Mysterien wurde die Rückkehr von Persephone gefeiert, und man erforschte die Geheimnisse der Unsterblichkeit. 23. Persephone war für ihr Mitgefühl bekannt, selbst gegenüber den dunkelsten Kreaturen der Unterwelt. 24. Die Geschichte von Persephone inspirierte griechische Dichter, die über Wiedergeburt und den Kreislauf der Natur schrieben. 25. Die Tempel von Persephone waren besonders in landwirtschaftlich geprägten Kulturen wichtig, die sie zusammen mit Demeter verehrten. 26. Während ihres Aufenthalts in der Unterwelt herrschte Persephone als strenge, aber gerechte Königin. 27. In der Zeit, in der Persephone in der Unterwelt blieb, „starb“ auch die Natur, was den Beginn des Winters markierte. 28. Als Königin der Unterwelt spielte Persephone eine wichtige Rolle bei der Beurteilung der Toten und der Entscheidung über ihr Schicksal. 29. Die Entführung von Persephone und die Suche ihrer Mutter ist einer der wichtigsten Mythen der Mythologie, der die Macht der Mutterliebe und der Natur symbolisiert. 30. Persephone blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Wiedergeburt, Tod und den Kreislauf der Natur.

Hebe

1. Hébé az ókori görög mitológiában az ifjúság istennője volt, aki az istenek örök fiatalságát biztosította. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der Jugend, die den Göttern ewige Jugend gewährte.

2. Hébé Zeusz és Héra lánya volt, és az Olümposzon szolgálta az isteneket. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) war die Tochter von Zeus (Ζεύς, Zeús) und Hera (Ἥρα, Hḗra) und diente den Göttern auf dem Olymp.

3. Hébé feladata volt, hogy az isteneknek nektárt és ambróziát szolgáljon fel, ami az örök élet forrása volt. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) hatte die Aufgabe, den Göttern Nektar und Ambrosia zu servieren, die Quelle des ewigen Lebens.

4. Hébé neve az „ifjúságot” jelenti, és a fiatalság, az életöröm szimbóluma volt a görög kultúrában. - Der Name Hebe (Ἥβη, Hḗbē) bedeutet „Jugend“ und sie war das Symbol für Jugend und Lebensfreude in der griechischen Kultur.

5. Hébé házasságot kötött Héraklésszel, miután az istenek közé emelkedett. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) heiratete Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs), nachdem er in den Kreis der Götter aufgenommen wurde.

6. Hébé és Héraklész házassága az isteni és a halandó világ közötti egyesülést szimbolizálta. - Die Ehe von Hebe (Ἥβη, Hḗbē) und Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) symbolisierte die Vereinigung zwischen der göttlichen und der sterblichen Welt.

7. Hébé gyakran ábrázolták fiatal, gyönyörű lánynak, aki egy serleget tartott, tele nektárral. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) wurde oft als junge, wunderschöne Frau dargestellt, die einen Becher voller Nektar hielt.

8. Hébé fiatalsága és szépsége miatt különösen tisztelték őt az ifjúság védelmezőjeként. - Aufgrund ihrer Jugend und Schönheit wurde Hebe (Ἥβη, Hḗbē) besonders als Beschützerin der Jugend verehrt.

9. Hébé szerepe az Olümposzon a szolgálat és gondoskodás volt, biztosítva az istenek jólétét. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) spielte eine Rolle des Dienstes und der Fürsorge auf dem Olymp, indem sie das Wohl der Götter sicherstellte.

10. Hébé anyja, Héra különösen büszke volt rá, mivel ő képviselte az ifjúság és a megújulás erejét. - Hebes (Ἥβη, Hḗbē) Mutter Hera (Ἥρα, Hḗra) war besonders stolz auf sie, da sie die Kraft der Jugend und Erneuerung verkörperte.

11. Hébé szerepe az istenek körében véget ért, amikor férjhez ment Héraklészhez. - Hebes (Ἥβη, Hḗbē) Rolle unter den Göttern endete, als sie Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) heiratete.

12. Hébé és Héraklész gyermekei az istenek és hősök utódai közé tartoztak. - Die Kinder von Hebe (Ἥβη, Hḗbē) und Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) gehörten zu den Nachkommen von Göttern und Helden.

13. Hébé gyakran segített anyjának, Hérának, és közösen védelmezték a családi és anyai értékeket. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) half oft ihrer Mutter Hera (Ἥρα, Hḗra), und gemeinsam beschützten sie familiäre und mütterliche Werte.

14. Hébé neve összefonódott a megújulással és az ifjúság örök visszatérésével a görög mítoszokban. - Der Name Hebe (Ἥβη, Hḗbē) war in den griechischen Mythen eng mit Erneuerung und der ewigen Rückkehr der Jugend verbunden.

15. Hébé sok görög városban tisztelték, különösen az ifjúsági ünnepségek és szertartások idején. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) wurde in vielen griechischen Städten verehrt, besonders während Jugendfeiern und -ritualen.

16. Hébé szimbolizálta a fiatalság örökkévalóságát és a halhatatlanságot, amit az istenek élveztek. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) symbolisierte die Ewigkeit der Jugend und die Unsterblichkeit, die die Götter genossen.

17. Hébé a görög mitológiában az istenek egyik legkedveltebb szereplője volt fiatalsága és szépsége miatt. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) war in der griechischen Mythologie eine der beliebtesten Figuren unter den Göttern wegen ihrer Jugend und Schönheit.

18. Hébé ajándéka a halhatatlanok számára az örök fiatalság volt, és az istenek mindig fiatalok maradtak általa. - Hebes (Ἥβη, Hḗbē) Gabe an die Unsterblichen war die ewige Jugend, und die Götter blieben durch sie immer jung.

19. Hébé fontos szerepet játszott a görög vallási rituálékban, mivel őt hívták segítségül a megújulás idején. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) spielte eine wichtige Rolle in den griechischen religiösen Riten, da sie bei der Erneuerung angerufen wurde.

20. Hébé és Héraklész házassága boldogságot és örömet hozott a görög mitológiában, mivel a hős végre megtalálta nyugalmát. - Die Ehe von Hebe (Ἥβη, Hḗbē) und Herakles (Ἡρακλῆς, Hēraklḗs) brachte Glück und Freude in die griechische Mythologie, da der Held endlich Frieden fand.

21. Hébé fiatal istennőként az új generációk patrónusa volt, akik tőle kértek áldást a felnőtté válás útján. - Als junge Göttin war Hebe (Ἥβη, Hḗbē) die Patronin der neuen Generationen, die sie um Segen auf dem Weg ins Erwachsenenleben baten.

22. Hébé a görög istenek között a szépség és az egyszerűség megtestesítője volt. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) war unter den griechischen Göttern die Verkörperung von Schönheit und Einfachheit.

23. Hébé története szorosan összekapcsolódik az Olümposz fényűző életével, ahol az istenek mindig ünnepeltek. - Die Geschichte von Hebe (Ἥβη, Hḗbē) ist eng verbunden mit dem luxuriösen Leben auf dem Olymp, wo die Götter ständig feierten.

24. Hébé hűséges szolgálatát az istenek mindig megbecsülték, és soha nem felejtették el fiatalságának ajándékát. - Hebes (Ἥβη, Hḗbē) treuer Dienst wurde von den Göttern immer geschätzt, und sie vergaßen nie ihr Geschenk der Jugend.

25. Hébé szerepe a görög mitológiában megtestesítette a fiatalok ártatlanságát és életerejét. - Hebes (Ἥβη, Hḗbē) Rolle in der griechischen Mythologie verkörperte die Unschuld und Lebenskraft der Jugend.

26. Hébé, mint az örökké fiatalság istennője, segítette az isteneket abban, hogy mindig tele legyenek energiával. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē), als Göttin der ewigen Jugend, half den Göttern, immer voller Energie zu bleiben.

27. Hébé képes volt megújítani bárkit, akinek szüksége volt rá, ezért gyakran hívták őt segítségül a görög mítoszokban. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) konnte jeden erneuern, der es brauchte, weshalb sie oft in den griechischen Mythen um Hilfe gerufen wurde.

28. Hébé szimbolizálta azt az állapotot, amikor az élet virágzik, és még nem érintette meg az idő múlása. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) symbolisierte den Zustand des Lebens, in dem es blühte und noch nicht von der Zeit berührt worden war.

29. Hébé alakja számos művészt inspirált, akik a fiatalság és szépség örökkévalóságát kívánták ábrázolni. - Die Figur von Hebe (Ἥβη, Hḗbē) inspirierte viele Künstler, die die Ewigkeit der Jugend und Schönheit darstellen wollten.

30. Hébé a görög mitológiában az ifjúság és a megújulás örök szimbóluma maradt. - Hebe (Ἥβη, Hḗbē) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Jugend und Erneuerung.

nur Ungarisch

1. Hébé az ókori görög mitológiában az ifjúság istennője volt, aki az istenek örök fiatalságát biztosította. 2. Hébé Zeusz és Héra lánya volt, és az Olümposzon szolgálta az isteneket. 3. Hébé feladata volt, hogy az isteneknek nektárt és ambróziát szolgáljon fel, ami az örök élet forrása volt. 4. Hébé neve az „ifjúságot” jelenti, és a fiatalság, az életöröm szimbóluma volt a görög kultúrában. 5. Hébé házasságot kötött Héraklésszel, miután az istenek közé emelkedett. 6. Hébé és Héraklész házassága az isteni és a halandó világ közötti egyesülést szimbolizálta. 7. Hébé gyakran ábrázolták fiatal, gyönyörű lánynak, aki egy serleget tartott, tele nektárral. 8. Hébé fiatalsága és szépsége miatt különösen tisztelték őt az ifjúság védelmezőjeként. 9. Hébé szerepe az Olümposzon a szolgálat és gondoskodás volt, biztosítva az istenek jólétét. 10. Hébé anyja, Héra különösen büszke volt rá, mivel ő képviselte az ifjúság és a megújulás erejét. 11. Hébé szerepe az istenek körében véget ért, amikor férjhez ment Héraklészhez. 12. Hébé és Héraklész gyermekei az istenek és hősök utódai közé tartoztak. 13. Hébé gyakran segített anyjának, Hérának, és közösen védelmezték a családi és anyai értékeket. 14. Hébé neve összefonódott a megújulással és az ifjúság örök visszatérésével a görög mítoszokban. 15. Hébé sok görög városban tisztelték, különösen az ifjúsági ünnepségek és szertartások idején. 16. Hébé szimbolizálta a fiatalság örökkévalóságát és a halhatatlanságot, amit az istenek élveztek. 17. Hébé a görög mitológiában az istenek egyik legkedveltebb szereplője volt fiatalsága és szépsége miatt. 18. Hébé ajándéka a halhatatlanok számára az örök fiatalság volt, és az istenek mindig fiatalok maradtak általa. 19. Hébé fontos szerepet játszott a görög vallási rituálékban, mivel őt hívták segítségül a megújulás idején. 20. Hébé és Héraklész házassága boldogságot és örömet hozott a görög mitológiában, mivel a hős végre megtalálta nyugalmát. 21. Hébé fiatal istennőként az új generációk patrónusa volt, akik tőle kértek áldást a felnőtté válás útján. 22. Hébé a görög istenek között a szépség és az egyszerűség megtestesítője volt. 23. Hébé története szorosan összekapcsolódik az Olümposz fényűző életével, ahol az istenek mindig ünnepeltek. 24. Hébé hűséges szolgálatát az istenek mindig megbecsülték, és soha nem felejtették el fiatalságának ajándékát. 25. Hébé szerepe a görög mitológiában megtestesítette a fiatalok ártatlanságát és életerejét. 26. Hébé, mint az örökké fiatalság istennője, segítette az isteneket abban, hogy mindig tele legyenek energiával. 27. Hébé képes volt megújítani bárkit, akinek szüksége volt rá, ezért gyakran hívták őt segítségül a görög mítoszokban. 28. Hébé szimbolizálta azt az állapotot, amikor az élet virágzik, és még nem érintette meg az idő múlása. 29. Hébé alakja számos művészt inspirált, akik a fiatalság és szépség örökkévalóságát kívánták ábrázolni. 30. Hébé a görög mitológiában az ifjúság és a megújulás örök szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Hebe war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der Jugend, die den Göttern ewige Jugend gewährte. 2. Hebe war die Tochter von Zeus und Hera und diente den Göttern auf dem Olymp. 3. Hebe hatte die Aufgabe, den Göttern Nektar und Ambrosia zu servieren, die Quelle des ewigen Lebens. 4. Der Name Hebe bedeutet „Jugend“ und sie war das Symbol für Jugend und Lebensfreude in der griechischen Kultur. 5. Hebe heiratete Herakles, nachdem er in den Kreis der Götter aufgenommen wurde. 6. Die Ehe von Hebe und Herakles symbolisierte die Vereinigung zwischen der göttlichen und der sterblichen Welt. 7. Hebe wurde oft als junge, wunderschöne Frau dargestellt, die einen Becher voller Nektar hielt. 8. Aufgrund ihrer Jugend und Schönheit wurde Hebe besonders als Beschützerin der Jugend verehrt. 9. Hebe spielte eine Rolle des Dienstes und der Fürsorge auf dem Olymp, indem sie das Wohl der Götter sicherstellte. 10. Hebes Mutter Hera war besonders stolz auf sie, da sie die Kraft der Jugend und Erneuerung verkörperte. 11. Hebes Rolle unter den Göttern endete, als sie Herakles heiratete. 12. Die Kinder von Hebe und Herakles gehörten zu den Nachkommen von Göttern und Helden. 13. Hebe half oft ihrer Mutter Hera, und gemeinsam beschützten sie familiäre und mütterliche Werte. 14. Der Name Hebe war in den griechischen Mythen eng mit Erneuerung und der ewigen Rückkehr der Jugend verbunden. 15. Hebe wurde in vielen griechischen Städten verehrt, besonders während Jugendfeiern und -ritualen. 16. Hebe symbolisierte die Ewigkeit der Jugend und die Unsterblichkeit, die die Götter genossen. 17. Hebe war in der griechischen Mythologie eine der beliebtesten Figuren unter den Göttern wegen ihrer Jugend und Schönheit. 18. Hebes Gabe an die Unsterblichen war die ewige Jugend, und die Götter blieben durch sie immer jung. 19. Hebe spielte eine wichtige Rolle in den griechischen religiösen Riten, da sie bei der Erneuerung angerufen wurde. 20. Die Ehe von Hebe und Herakles brachte Glück und Freude in die griechische Mythologie, da der Held endlich Frieden fand. 21. Als junge Göttin war Hebe die Patronin der neuen Generationen, die sie um Segen auf dem Weg ins Erwachsenenleben baten. 22. Hebe war unter den griechischen Göttern die Verkörperung von Schönheit und Einfachheit. 23. Die Geschichte von Hebe ist eng verbunden mit dem luxuriösen Leben auf dem Olymp, wo die Götter ständig feierten. 24. Hebes treuer Dienst wurde von den Göttern immer geschätzt, und sie vergaßen nie ihr Geschenk der Jugend. 25. Hebes Rolle in der griechischen Mythologie verkörperte die Unschuld und Lebenskraft der Jugend. 26. Hebe, als Göttin der ewigen Jugend, half den Göttern, immer voller Energie zu bleiben. 27. Hebe konnte jeden erneuern, der es brauchte, weshalb sie oft in den griechischen Mythen um Hilfe gerufen wurde. 28. Hebe symbolisierte den Zustand des Lebens, in dem es blühte und noch nicht von der Zeit berührt worden war. 29. Die Figur von Hebe inspirierte viele Künstler, die die Ewigkeit der Jugend und Schönheit darstellen wollten. 30. Hebe blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Jugend und Erneuerung.

Orpheus

1. Orpheusz az ókori görög mitológiában legendás dalnok és lírazenész volt, akinek muzsikája elbűvölte az isteneket és embereket. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war in der antiken griechischen Mythologie ein legendärer Sänger und Lyra-Spieler, dessen Musik Götter und Menschen verzauberte.

2. Orpheusz apja Oiagrosz trák király, anyja pedig Kalliopé, a múzsák egyike volt. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war der Sohn des thrakischen Königs Oiagros (Οἰάγρος, Oiágros) und der Muse Kalliope (Καλλιόπη, Kalliópē).

3. Orpheusz zenéje olyan hatásos volt, hogy még az élettelen tárgyakat és vadállatokat is megbabonázta. - Die Musik von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war so kraftvoll, dass sie sogar unbelebte Objekte und wilde Tiere verzauberte.

4. Orpheusz beleszeretett Eurüdikébe, és boldogan éltek együtt, amíg egy tragikus baleset el nem választotta őket. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) verliebte sich in Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē), und sie lebten glücklich zusammen, bis ein tragisches Unglück sie trennte.

5. Eurüdiké egy kígyómarás következtében meghalt, és Orpheusz a bánattól sújtva az alvilágba ment, hogy visszahozza őt. - Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) starb durch einen Schlangenbiss, und Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) ging voller Trauer in die Unterwelt, um sie zurückzubringen.

6. Orpheusz zenéjével elbűvölte Hádészt és Perszephonét, akik beleegyeztek, hogy Eurüdiké visszatérhet az élők közé. - Mit seiner Musik verzauberte Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) Hades (ᾍδης, Hádēs) und Persephone (Περσεφόνη, Persephónē), die zustimmten, dass Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) zu den Lebenden zurückkehren durfte.

7. Az egyetlen feltétel az volt, hogy Orpheusz nem nézhet vissza, amíg Eurüdiké vele van az alvilág kapujánál. - Die einzige Bedingung war, dass Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) nicht zurückblicken durfte, solange Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) mit ihm an der Pforte der Unterwelt war.

8. Orpheusz azonban nem tudott ellenállni, és a kijárat előtt visszanézett, így Eurüdiké örökre elveszett az alvilágban. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) konnte der Versuchung jedoch nicht widerstehen und blickte zurück, wodurch Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) für immer in der Unterwelt verloren war.

9. Orpheusz bánatában visszavonult a világ zajától, és többé nem akart kapcsolatot teremteni az emberekkel. - In seiner Trauer zog sich Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) aus der Welt zurück und wollte keinen Kontakt mehr zu den Menschen haben.

10. Orpheusz történetét a görögök az igaz szerelem és a veszteség tragédiájaként tartották számon. - Die Geschichte von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) galt bei den Griechen als Tragödie wahrer Liebe und Verlustes.

11. Orpheusz muzsikájával nemcsak az embereket, hanem az isteneket is képes volt megbékíteni és megnyugtatni. - Mit seiner Musik konnte Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) nicht nur Menschen, sondern auch Götter besänftigen und beruhigen.

12. Orpheusz a líra mestere volt, és Apollón tanította meg őt a hangszer művészetére. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war ein Meister der Lyra, und Apollon (Ἀπόλλων, Apóllōn) brachte ihm die Kunst des Instruments bei.

13. Orpheusz története számos művészt és költőt inspirált, különösen a zenében és irodalomban. - Die Geschichte von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) inspirierte viele Künstler und Dichter, besonders in der Musik und Literatur.

14. Orpheusz a mítoszban a halál utáni életbe vetett hit és az alvilág misztériumainak megértésének szimbóluma lett. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) wurde im Mythos zum Symbol für den Glauben an das Leben nach dem Tod und das Verständnis der Mysterien der Unterwelt.

15. A legenda szerint Orpheusz halála után a múzsák összegyűjtötték a líráját, és az eget díszítő csillagképpé változtatták. - Der Legende nach sammelten die Musen nach dem Tod von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) seine Lyra und verwandelten sie in ein Sternbild, das den Himmel schmückt.

16. Orpheusz a mítoszban a világ egyik legnagyobb dalnoka, aki a művészet erejével képes volt még a halált is legyőzni. - Im Mythos ist Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) einer der größten Sänger der Welt, der mit der Macht der Kunst sogar den Tod besiegen konnte.

17. Orpheusz kapcsolata a természethez olyan mély volt, hogy még a fák és a folyók is megmozdultak a zenéjére. - Die Verbindung von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) zur Natur war so tief, dass selbst Bäume und Flüsse sich zu seiner Musik bewegten.

18. Orpheusz története az emberi szenvedés és a remény elvesztésének szimbóluma lett a görög mítoszokban. - Die Geschichte von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) wurde in den griechischen Mythen zum Symbol für menschliches Leid und den Verlust der Hoffnung.

19. Orpheusz nevét viselték számos zenész és költő, akik úgy tartották, hogy a művészet révén megváltoztathatják a világot. - Der Name Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) wurde von vielen Musikern und Dichtern getragen, die glaubten, dass sie die Welt durch Kunst verändern könnten.

20. Orpheusz mítosza sokféle értelmezést kapott, beleértve a halál utáni életbe vetett hitet és a szerelmi tragédiát. - Der Mythos von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) erhielt viele Interpretationen, darunter den Glauben an das Leben nach dem Tod und die Tragödie der Liebe.

21. Orpheusz a görög mitológiában nemcsak művész volt, hanem hős is, aki képes volt szembenézni az alvilág veszélyeivel. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war in der griechischen Mythologie nicht nur ein Künstler, sondern auch ein Held, der sich den Gefahren der Unterwelt stellte.

22. Orpheusz és Eurüdiké tragikus szerelme az idő múlásával is fennmaradt, mint az örök szerelem példája. - Die tragische Liebe zwischen Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) und Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) blieb über die Zeit hinweg als Beispiel ewiger Liebe bestehen.

23. Orpheusz dalai nemcsak az embereket, hanem a természetet és az állatokat is elbűvölték, mintha minden élet ráhangolódott volna a zenéjére. - Die Lieder von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) verzauberten nicht nur die Menschen, sondern auch die Natur und die Tiere, als ob alles Leben auf seine Musik eingestimmt war.

24. Orpheusz története bemutatja, hogy a művészet képes áthidalni a halál és az élet közötti határt, ha csak egy pillanatra is. - Die Geschichte von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) zeigt, dass Kunst in der Lage ist, die Grenze zwischen Tod und Leben zu überbrücken, auch wenn nur für einen Moment.

25. Orpheusz a görög vallási hagyományokban fontos alak volt, különösen az Orphikus vallásban, amely a lélek halhatatlanságát hirdette. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) war eine bedeutende Figur in den griechischen religiösen Traditionen, besonders im Orphismus, der die Unsterblichkeit der Seele predigte.

26. Orpheusz dalai annyira szépek voltak, hogy még az alvilági szellemek is megnyugodtak a zenéje hallatán. - Die Lieder von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) waren so schön, dass sogar die Geister der Unterwelt beruhigt wurden, als sie seine Musik hörten.

27. Orpheusz az olümposzi istenek áldását élvezte, akik támogatták őt küldetése során, hogy visszahozza szerelmét az alvilágból. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) genoss den Segen der olympischen Götter, die ihn auf seiner Mission unterstützten, seine Geliebte aus der Unterwelt zurückzubringen.

28. Orpheusz mítosza számos kulturális változáson ment keresztül, de mindig megmaradt a szerelem és veszteség történetének középpontjában. - Der Mythos von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) hat viele kulturelle Veränderungen durchlaufen, blieb aber immer im Zentrum der Geschichte von Liebe und Verlust.

29. Orpheusz tragikus sorsa, hogy nem hozhatta vissza Eurüdikét, az emberi gyengeség és a sors erejének szimbóluma lett. - Das tragische Schicksal von Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús), dass er Eurydike (Εὐρυδίκη, Eurydíkē) nicht zurückbringen konnte, wurde zum Symbol für menschliche Schwäche und die Macht des Schicksals.

30. Orpheusz a görög mitológiában az örök szerelem, a művészet és a tragédia szimbóluma maradt. - Orpheus (Ὀρφεύς, Orpheús) blieb in der griechischen Mythologie das Symbol für ewige Liebe, Kunst und Tragödie.

nur Ungarisch

1. Orpheusz az ókori görög mitológiában legendás dalnok és lírazenész volt, akinek muzsikája elbűvölte az isteneket és embereket. 2. Orpheusz apja Oiagrosz trák király, anyja pedig Kalliopé, a múzsák egyike volt. 3. Orpheusz zenéje olyan hatásos volt, hogy még az élettelen tárgyakat és vadállatokat is megbabonázta. 4. Orpheusz beleszeretett Eurüdikébe, és boldogan éltek együtt, amíg egy tragikus baleset el nem választotta őket. 5. Eurüdiké egy kígyómarás következtében meghalt, és Orpheusz a bánattól sújtva az alvilágba ment, hogy visszahozza őt. 6. Orpheusz zenéjével elbűvölte Hádészt és Perszephonét, akik beleegyeztek, hogy Eurüdiké visszatérhet az élők közé. 7. Az egyetlen feltétel az volt, hogy Orpheusz nem nézhet vissza, amíg Eurüdiké vele van az alvilág kapujánál. 8. Orpheusz azonban nem tudott ellenállni, és a kijárat előtt visszanézett, így Eurüdiké örökre elveszett az alvilágban. 9. Orpheusz bánatában visszavonult a világ zajától, és többé nem akart kapcsolatot teremteni az emberekkel. 10. Orpheusz történetét a görögök az igaz szerelem és a veszteség tragédiájaként tartották számon. 11. Orpheusz muzsikájával nemcsak az embereket, hanem az isteneket is képes volt megbékíteni és megnyugtatni. 12. Orpheusz a líra mestere volt, és Apollón tanította meg őt a hangszer művészetére. 13. Orpheusz története számos művészt és költőt inspirált, különösen a zenében és irodalomban. 14. Orpheusz a mítoszban a halál utáni életbe vetett hit és az alvilág misztériumainak megértésének szimbóluma lett. 15. A legenda szerint Orpheusz halála után a múzsák összegyűjtötték a líráját, és az eget díszítő csillagképpé változtatták. 16. Orpheusz a mítoszban a világ egyik legnagyobb dalnoka, aki a művészet erejével képes volt még a halált is legyőzni. 17. Orpheusz kapcsolata a természethez olyan mély volt, hogy még a fák és a folyók is megmozdultak a zenéjére. 18. Orpheusz története az emberi szenvedés és a remény elvesztésének szimbóluma lett a görög mítoszokban. 19. Orpheusz nevét viselték számos zenész és költő, akik úgy tartották, hogy a művészet révén megváltoztathatják a világot. 20. Orpheusz mítosza sokféle értelmezést kapott, beleértve a halál utáni életbe vetett hitet és a szerelmi tragédiát. 21. Orpheusz a görög mitológiában nemcsak művész volt, hanem hős is, aki képes volt szembenézni az alvilág veszélyeivel. 22. Orpheusz és Eurüdiké tragikus szerelme az idő múlásával is fennmaradt, mint az örök szerelem példája. 23. Orpheusz dalai nemcsak az embereket, hanem a természetet és az állatokat is elbűvölték, mintha minden élet ráhangolódott volna a zenéjére. 24. Orpheusz története bemutatja, hogy a művészet képes áthidalni a halál és az élet közötti határt, ha csak egy pillanatra is. 25. Orpheusz a görög vallási hagyományokban fontos alak volt, különösen az Orphikus vallásban, amely a lélek halhatatlanságát hirdette. 26. Orpheusz dalai annyira szépek voltak, hogy még az alvilági szellemek is megnyugodtak a zenéje hallatán. 27. Orpheusz az olümposzi istenek áldását élvezte, akik támogatták őt küldetése során, hogy visszahozza szerelmét az alvilágból. 28. Orpheusz mítosza számos kulturális változáson ment keresztül, de mindig megmaradt a szerelem és veszteség történetének középpontjában. 29. Orpheusz tragikus sorsa, hogy nem hozhatta vissza Eurüdikét, az emberi gyengeség és a sors erejének szimbóluma lett. 30. Orpheusz a görög mitológiában az örök szerelem, a művészet és a tragédia szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Orpheus war in der antiken griechischen Mythologie ein legendärer Sänger und Lyra-Spieler, dessen Musik Götter und Menschen verzauberte. 2. Orpheus war der Sohn des thrakischen Königs Oiagros und der Muse Kalliope. 3. Die Musik von Orpheus war so kraftvoll, dass sie sogar unbelebte Objekte und wilde Tiere verzauberte. 4. Orpheus verliebte sich in Eurydike, und sie lebten glücklich zusammen, bis ein tragisches Unglück sie trennte. 5. Eurydike starb durch einen Schlangenbiss, und Orpheus ging voller Trauer in die Unterwelt, um sie zurückzubringen. 6. Mit seiner Musik verzauberte Orpheus Hades und Persephone, die zustimmten, dass Eurydike zu den Lebenden zurückkehren durfte. 7. Die einzige Bedingung war, dass Orpheus nicht zurückblicken durfte, solange Eurydike mit ihm an der Pforte der Unterwelt war. 8. Orpheus konnte der Versuchung jedoch nicht widerstehen und blickte zurück, wodurch Eurydike für immer in der Unterwelt verloren war. 9. In seiner Trauer zog sich Orpheus aus der Welt zurück und wollte keinen Kontakt mehr zu den Menschen haben. 10. Die Geschichte von Orpheus galt bei den Griechen als Tragödie wahrer Liebe und Verlustes. 11. Mit seiner Musik konnte Orpheus nicht nur Menschen, sondern auch Götter besänftigen und beruhigen. 12. Orpheus war ein Meister der Lyra, und Apollon brachte ihm die Kunst des Instruments bei. 13. Die Geschichte von Orpheus inspirierte viele Künstler und Dichter, besonders in der Musik und Literatur. 14. Orpheus wurde im Mythos zum Symbol für den Glauben an das Leben nach dem Tod und das Verständnis der Mysterien der Unterwelt. 15. Der Legende nach sammelten die Musen nach dem Tod von Orpheus seine Lyra und verwandelten sie in ein Sternbild, das den Himmel schmückt. 16. Im Mythos ist Orpheus einer der größten Sänger der Welt, der mit der Macht der Kunst sogar den Tod besiegen konnte. 17. Die Verbindung von Orpheus zur Natur war so tief, dass selbst Bäume und Flüsse sich zu seiner Musik bewegten. 18. Die Geschichte von Orpheus wurde in den griechischen Mythen zum Symbol für menschliches Leid und den Verlust der Hoffnung. 19. Der Name Orpheus wurde von vielen Musikern und Dichtern getragen, die glaubten, dass sie die Welt durch Kunst verändern könnten. 20. Der Mythos von Orpheus erhielt viele Interpretationen, darunter den Glauben an das Leben nach dem Tod und die Tragödie der Liebe. 21. Orpheus war in der griechischen Mythologie nicht nur ein Künstler, sondern auch ein Held, der sich den Gefahren der Unterwelt stellte. 22. Die tragische Liebe zwischen Orpheus und Eurydike blieb über die Zeit hinweg als Beispiel ewiger Liebe bestehen. 23. Die Lieder von Orpheus verzauberten nicht nur die Menschen, sondern auch die Natur und die Tiere, als ob alles Leben auf seine Musik eingestimmt war. 24. Die Geschichte von Orpheus zeigt, dass Kunst in der Lage ist, die Grenze zwischen Tod und Leben zu überbrücken, auch wenn nur für einen Moment. 25. Orpheus war eine bedeutende Figur in den griechischen religiösen Traditionen, besonders im Orphismus, der die Unsterblichkeit der Seele predigte. 26. Die Lieder von Orpheus waren so schön, dass sogar die Geister der Unterwelt beruhigt wurden, als sie seine Musik hörten. 27. Orpheus genoss den Segen der olympischen Götter, die ihn auf seiner Mission unterstützten, seine Geliebte aus der Unterwelt zurückzubringen. 28. Der Mythos von Orpheus hat viele kulturelle Veränderungen durchlaufen, blieb aber immer im Zentrum der Geschichte von Liebe und Verlust. 29. Das tragische Schicksal von Orpheus, dass er Eurydike nicht zurückbringen konnte, wurde zum Symbol für menschliche Schwäche und die Macht des Schicksals. 30. Orpheus blieb in der griechischen Mythologie das Symbol für ewige Liebe, Kunst und Tragödie.

Satyren

1. A szatírok az ókori görög mitológiában vad és féktelen erdei lények voltak, akik Dionüszosz kísérői voltak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren wilde und ungezähmte Waldwesen in der antiken griechischen Mythologie, die Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) begleiteten.

2. A szatírokat gyakran félig ember, félig kecske alakban ábrázolták, hegyes fülekkel és kecskelábakkal. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) wurden oft als halb Mensch, halb Ziege dargestellt, mit spitzen Ohren und Ziegenbeinen.

3. A szatírok Dionüszosz vidám kísérői voltak, akik állandóan mulatoztak, bort ittak és táncoltak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren die fröhlichen Begleiter von Dionysos (Διόνυσος, Diónysos), die ständig feierten, Wein tranken und tanzten.

4. A szatírok különösen híresek voltak kicsapongó természetükről és féktelen vágyakozásukról a nők és nimfák iránt. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren besonders für ihre zügellose Natur und ihr unbändiges Verlangen nach Frauen und Nymphen bekannt.

5. A szatírok gyakran részt vettek Dionüszosz ünnepein, ahol zenével, tánccal és bortúlfogyasztással mulattak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) nahmen oft an den Festen des Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) teil, bei denen sie mit Musik, Tanz und reichlich Weingenuss feierten.

6. A szatírokat sokszor kacér, pajkos természetű lényekként ábrázolták, akik mindig valamilyen csínyen törték a fejüket. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) wurden oft als kokette und schelmische Wesen dargestellt, die ständig Streiche ausheckten.

7. A szatírok furulyán játszottak, ami egyik legismertebb jellemzőjük volt a görög művészetben. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) spielten Flöten, was eines ihrer bekanntesten Merkmale in der griechischen Kunst war.

8. A szatírok a természet vad és szabálytalan oldalát képviselték, szemben az istenek rendjével és fegyelmével. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) repräsentierten die wilde und ungezähmte Seite der Natur, im Gegensatz zur Ordnung und Disziplin der Götter.

9. A szatírokat gyakran ábrázolták nimfák után futva, mivel mindig a nők után vágyakoztak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) wurden oft dargestellt, wie sie Nymphen hinterherjagten, da sie ständig nach Frauen begehrten.

10. Pán, a pásztorok istene, szintén szatírként ábrázolt lény volt, aki a természet isteneként ismert. - Pan (Πάν, Pán), der Gott der Hirten, wurde ebenfalls als Satyr-ähnliches Wesen dargestellt, das als Gott der Natur bekannt war.

11. A szatírok a bor és a mámor isteni erejét szimbolizálták, és az élvezetek hajszolásában éltek. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) symbolisierten die göttliche Kraft des Weins und des Rausches und lebten in der Verfolgung von Vergnügen.

12. A szatírok vad természetük miatt gyakran problémákat okoztak az emberek világában, főként a nők körében. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) sorgten aufgrund ihrer wilden Natur oft für Probleme in der Menschenwelt, besonders bei den Frauen.

13. A szatírok mulatságaikon kívül harci jelenetekben is részt vettek, mivel erős és vad lények voltak. - Neben ihren Festen nahmen die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) auch an Kampfszenen teil, da sie starke und wilde Wesen waren.

14. A szatírok általában Dionüszosz hívei voltak, de Pán is fontos szerepet játszott a kultuszukban. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren in der Regel Anhänger des Dionysos (Διόνυσος, Diónysos), aber auch Pan (Πάν, Pán) spielte eine wichtige Rolle in ihrem Kult.

15. A szatírok legismertebb tagjai közé tartozott Szilénosz, aki Dionüszosz nevelője és kísérője volt. - Zu den bekanntesten Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) gehörte Silenos (Σειληνός, Seilēnós), der als Erzieher und Begleiter des Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) galt.

16. Szilénosz, a szatírok vezetője, sokszor részeg volt, és bölcsessége gyakran a mámor állapotában nyilvánult meg. - Silenos (Σειληνός, Seilēnós), der Anführer der Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi), war oft betrunken, und seine Weisheit zeigte sich oft im Zustand des Rausches.

17. A szatírokat a görög vázaképeken gyakran ábrázolták vad mulatozások és szertartások közben. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) wurden auf griechischen Vasen oft bei wilden Festen und Zeremonien dargestellt.

18. A szatírok természetükből fakadóan a szabadság és a gátlástalanság szimbólumai voltak a görög mitológiában. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren aufgrund ihrer Natur Symbole der Freiheit und Zügellosigkeit in der griechischen Mythologie.

19. A szatírok mulatságai gyakran mámoros és erotikus jelenetekkel voltak tele, amelyek a bor és a vágy hatalmát mutatták be. - Die Feste der Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren oft voller rauschhafter und erotischer Szenen, die die Macht des Weins und des Begehrens darstellten.

20. A szatírokat sokszor az emberi vágyak és ösztönök megtestesítőiként tekintették, amelyek felett nehéz uralkodni. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) wurden oft als Verkörperung menschlicher Wünsche und Instinkte betrachtet, die schwer zu kontrollieren waren.

21. A szatírok kapcsolata a nimfákkal az istenek természethez fűződő kapcsolatának egyik megnyilvánulása volt. - Die Beziehung der Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) zu den Nymphen war eine Manifestation der Verbindung der Götter zur Natur.

22. A szatírok táncuk és zenéjük révén szabadították fel a természetben rejlő vad erőket. - Durch ihren Tanz und ihre Musik entfachten die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) die wilden Kräfte der Natur.

23. A szatírok kultusza különösen elterjedt volt Dionüszosz tiszteletére tartott ünnepségeken, ahol a mámor és a szabadság dominált. - Der Kult der Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) war besonders bei den Festen zu Ehren von Dionysos (Διόνυσος, Diónysos) verbreitet, bei denen Rausch und Freiheit dominierten.

24. A szatírok örök vágyakozása és szenvedélye miatt gyakran kísérteties és ijesztő figurákként is megjelentek a görög mitológiában. - Aufgrund ihres ewigen Verlangens und ihrer Leidenschaft erschienen die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) oft auch als unheimliche und furchterregende Gestalten in der griechischen Mythologie.

25. A szatírok szerepe a görög drámákban is megjelent, különösen a szatírjátékokban, amelyek a tragédiák után játszott humoros jelenetek voltak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) spielten auch in der griechischen Dramatik eine Rolle, insbesondere in den Satyrspielen, die nach den Tragödien als humorvolle Szenen aufgeführt wurden.

26. A szatírok különleges kapcsolatban álltak a bor istenével, Dionüszosszal, aki a mámor és az élvezetek istene volt. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) standen in enger Beziehung zum Weingott Dionysos (Διόνυσος, Diónysos), dem Gott des Rausches und der Freuden.

27. A szatírok alakja a görög művészetekben a vidámság és a féktelen életvitel szimbóluma volt. - Die Figur der Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) war in der griechischen Kunst ein Symbol für Fröhlichkeit und zügelloses Leben.

28. A szatírok mindig a természet vad és rendetlen oldalát képviselték, ami gyakran ütközött az emberi civilizációval. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) repräsentierten immer die wilde und unordentliche Seite der Natur, die oft mit der menschlichen Zivilisation in Konflikt geriet.

29. A szatírok különösen kapcsolódtak a hegyek és erdők lakóihoz, mivel szabadon éltek a természetben. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) waren besonders mit den Bewohnern der Berge und Wälder verbunden, da sie frei in der Natur lebten.

30. A szatírok a görög mitológiában a szabadság, a vágyak és a természet féktelenségének szimbólumai maradtak. - Die Satyrn (Σάτυροι, Sátyroi) blieben in der griechischen Mythologie Symbole für Freiheit, Begehren und die Ungezähmtheit der Natur.

nur Ungarisch

1. A szatírok az ókori görög mitológiában vad és féktelen erdei lények voltak, akik Dionüszosz kísérői voltak. 2. A szatírokat gyakran félig ember, félig kecske alakban ábrázolták, hegyes fülekkel és kecskelábakkal. 3. A szatírok Dionüszosz vidám kísérői voltak, akik állandóan mulatoztak, bort ittak és táncoltak. 4. A szatírok különösen híresek voltak kicsapongó természetükről és féktelen vágyakozásukról a nők és nimfák iránt. 5. A szatírok gyakran részt vettek Dionüszosz ünnepein, ahol zenével, tánccal és bortúlfogyasztással mulattak. 6. A szatírokat sokszor kacér, pajkos természetű lényekként ábrázolták, akik mindig valamilyen csínyen törték a fejüket. 7. A szatírok furulyán játszottak, ami egyik legismertebb jellemzőjük volt a görög művészetben. 8. A szatírok a természet vad és szabálytalan oldalát képviselték, szemben az istenek rendjével és fegyelmével. 9. A szatírokat gyakran ábrázolták nimfák után futva, mivel mindig a nők után vágyakoztak. 10. Pán, a pásztorok istene, szintén szatírként ábrázolt lény volt, aki a természet isteneként ismert. 11. A szatírok a bor és a mámor isteni erejét szimbolizálták, és az élvezetek hajszolásában éltek. 12. A szatírok vad természetük miatt gyakran problémákat okoztak az emberek világában, főként a nők körében. 13. A szatírok mulatságaikon kívül harci jelenetekben is részt vettek, mivel erős és vad lények voltak. 14. A szatírok általában Dionüszosz hívei voltak, de Pán is fontos szerepet játszott a kultuszukban. 15. A szatírok legismertebb tagjai közé tartozott Szilénosz, aki Dionüszosz nevelője és kísérője volt. 16. Szilénosz, a szatírok vezetője, sokszor részeg volt, és bölcsessége gyakran a mámor állapotában nyilvánult meg. 17. A szatírokat a görög vázaképeken gyakran ábrázolták vad mulatozások és szertartások közben. 18. A szatírok természetükből fakadóan a szabadság és a gátlástalanság szimbólumai voltak a görög mitológiában. 19. A szatírok mulatságai gyakran mámoros és erotikus jelenetekkel voltak tele, amelyek a bor és a vágy hatalmát mutatták be. 20. A szatírokat sokszor az emberi vágyak és ösztönök megtestesítőiként tekintették, amelyek felett nehéz uralkodni. 21. A szatírok kapcsolata a nimfákkal az istenek természethez fűződő kapcsolatának egyik megnyilvánulása volt. 22. A szatírok táncuk és zenéjük révén szabadították fel a természetben rejlő vad erőket. 23. A szatírok kultusza különösen elterjedt volt Dionüszosz tiszteletére tartott ünnepségeken, ahol a mámor és a szabadság dominált. 24. A szatírok örök vágyakozása és szenvedélye miatt gyakran kísérteties és ijesztő figurákként is megjelentek a görög mitológiában. 25. A szatírok szerepe a görög drámákban is megjelent, különösen a szatírjátékokban, amelyek a tragédiák után játszott humoros jelenetek voltak. 26. A szatírok különleges kapcsolatban álltak a bor istenével, Dionüszosszal, aki a mámor és az élvezetek istene volt. 27. A szatírok alakja a görög művészetekben a vidámság és a féktelen életvitel szimbóluma volt. 28. A szatírok mindig a természet vad és rendetlen oldalát képviselték, ami gyakran ütközött az emberi civilizációval. 29. A szatírok különösen kapcsolódtak a hegyek és erdők lakóihoz, mivel szabadon éltek a természetben. 30. A szatírok a görög mitológiában a szabadság, a vágyak és a természet féktelenségének szimbólumai maradtak.

nur Deutsch

1. Die Satyrn waren wilde und ungezähmte Waldwesen in der antiken griechischen Mythologie, die Dionysos begleiteten. 2. Die Satyrn wurden oft als halb Mensch, halb Ziege dargestellt, mit spitzen Ohren und Ziegenbeinen. 3. Die Satyrn waren die fröhlichen Begleiter von Dionysos, die ständig feierten, Wein tranken und tanzten. 4. Die Satyrn waren besonders für ihre zügellose Natur und ihr unbändiges Verlangen nach Frauen und Nymphen bekannt. 5. Die Satyrn nahmen oft an den Festen des Dionysos teil, bei denen sie mit Musik, Tanz und reichlich Weingenuss feierten. 6. Die Satyrn wurden oft als kokette und schelmische Wesen dargestellt, die ständig Streiche ausheckten. 7. Die Satyrn spielten Flöten, was eines ihrer bekanntesten Merkmale in der griechischen Kunst war. 8. Die Satyrn repräsentierten die wilde und ungezähmte Seite der Natur, im Gegensatz zur Ordnung und Disziplin der Götter. 9. Die Satyrn wurden oft dargestellt, wie sie Nymphen hinterherjagten, da sie ständig nach Frauen begehrten. 10. Pan, der Gott der Hirten, wurde ebenfalls als Satyr-ähnliches Wesen dargestellt, das als Gott der Natur bekannt war. 11. Die Satyrn symbolisierten die göttliche Kraft des Weins und des Rausches und lebten in der Verfolgung von Vergnügen. 12. Die Satyrn sorgten aufgrund ihrer wilden Natur oft für Probleme in der Menschenwelt, besonders bei den Frauen. 13. Neben ihren Festen nahmen die Satyrn auch an Kampfszenen teil, da sie starke und wilde Wesen waren. 14. Die Satyrn waren in der Regel Anhänger des Dionysos, aber auch Pan spielte eine wichtige Rolle in ihrem Kult. 15. Zu den bekanntesten Satyrn gehörte Silenos, der als Erzieher und Begleiter des Dionysos galt. 16. Silenos, der Anführer der Satyrn, war oft betrunken, und seine Weisheit zeigte sich oft im Zustand des Rausches. 17. Die Satyrn wurden auf griechischen Vasen oft bei wilden Festen und Zeremonien dargestellt. 18. Die Satyrn waren aufgrund ihrer Natur Symbole der Freiheit und Zügellosigkeit in der griechischen Mythologie. 19. Die Feste der Satyrn waren oft voller rauschhafter und erotischer Szenen, die die Macht des Weins und des Begehrens darstellten. 20. Die Satyrn wurden oft als Verkörperung menschlicher Wünsche und Instinkte betrachtet, die schwer zu kontrollieren waren. 21. Die Beziehung der Satyrn zu den Nymphen war eine Manifestation der Verbindung der Götter zur Natur. 22. Durch ihren Tanz und ihre Musik entfachten die Satyrn die wilden Kräfte der Natur. 23. Der Kult der Satyrn war besonders bei den Festen zu Ehren von Dionysos verbreitet, bei denen Rausch und Freiheit dominierten. 24. Aufgrund ihres ewigen Verlangens und ihrer Leidenschaft erschienen die Satyrn oft auch als unheimliche und furchterregende Gestalten in der griechischen Mythologie. 25. Die Satyrn spielten auch in der griechischen Dramatik eine Rolle, insbesondere in den Satyrspielen, die nach den Tragödien als humorvolle Szenen aufgeführt wurden. 26. Die Satyrn standen in enger Beziehung zum Weingott Dionysos, dem Gott des Rausches und der Freuden. 27. Die Figur der Satyrn war in der griechischen Kunst ein Symbol für Fröhlichkeit und zügelloses Leben. 28. Die Satyrn repräsentierten immer die wilde und unordentliche Seite der Natur, die oft mit der menschlichen Zivilisation in Konflikt geriet. 29. Die Satyrn waren besonders mit den Bewohnern der Berge und Wälder verbunden, da sie frei in der Natur lebten. 30. Die Satyrn blieben in der griechischen Mythologie Symbole für Freiheit, Begehren und die Ungezähmtheit der Natur.

Asklepios

1. Aszklépiosz az ókori görög mitológiában a gyógyítás és az orvoslás istene volt. - Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) war in der antiken griechischen Mythologie der Gott der Heilkunst und Medizin.

2. Aszklépiosz Apollón fia volt, anyja Korónisz, egy halandó nő. - Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) war der Sohn von Apollon (Ἀπόλλων, Apóllōn) und der sterblichen Frau Koronis (Κορωνίς, Korōnís).

3. Apollón Aszklépioszt egy kentaurra, Kheirónra bízta, aki megtanította neki a gyógyítás művészetét. - Apollon (Ἀπόλλων, Apóllōn) vertraute Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) dem Kentauren Cheiron (Χείρων, Cheírōn) an, der ihm die Kunst des Heilens beibrachte.

4. Aszklépiosz híres volt arról, hogy nemcsak gyógyította a betegeket, hanem halottakat is feltámasztott. - Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) war berühmt dafür, dass er nicht nur Kranke heilte, sondern auch Tote wieder zum Leben erweckte.

5. Zeusz haragra gerjedt, amiért Aszklépiosz megsértette a természet rendjét, és villámcsapással megölte őt. - Zeus (Ζεύς, Zeús) wurde zornig, weil Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) die Ordnung der Natur störte, und tötete ihn mit einem Blitz.

6. Aszklépiosz halála után istenként emelkedett fel az Olümposzra, és a gyógyítók patrónusa lett. - Nach seinem Tod stieg Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) als Gott auf den Olymp und wurde zum Schutzpatron der Heiler.

7. Aszklépiosz attribútuma egy kígyóval körülfont bot volt, amely a gyógyítás szimbólumává vált. - Asklepios' (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) Attribut war ein Stab, um den sich eine Schlange wand, und dieser wurde zum Symbol der Heilkunst.

8. Aszklépiosz kultusza az egész görög világban elterjedt, és sok templomot építettek a tiszteletére. - Der Kult des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) verbreitete sich in der gesamten griechischen Welt, und viele Tempel wurden ihm zu Ehren errichtet.

9. Aszklépiosz leghíresebb szentélye Epidauruszban volt, ahol gyógyító álomrituálékat tartottak. - Das berühmteste Heiligtum des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) befand sich in Epidauros (Ἐπίδαυρος, Epídauros), wo Heilrituale in Träumen durchgeführt wurden.

10. Aszklépiosz gyermekei, Makháón és Podaleiriosz, szintén híres orvosok voltak. - Die Kinder von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós), Machaon (Μαχάων, Makháōn) und Podaleirios (Ποδαλείριος, Podaleírios), waren ebenfalls berühmte Ärzte.

11. Aszklépiosz lánya, Hügeia, az egészség istennője volt, és az ő neve kapcsolódik a higiéniához. - Die Tochter von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós), Hygieia (Ὑγεία, Hygieía), war die Göttin der Gesundheit, und ihr Name ist mit der Hygiene verbunden.

12. Aszklépiosz másik lánya, Panakeia, a gyógyító gyógyszerek istennője volt. - Eine weitere Tochter von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós), Panakeia (Πανάκεια, Panákeia), war die Göttin der heilenden Medikamente.

13. Az Aszklépiosz-szentélyekben a betegeket álomba merítették, és álmaikban gyógyító üzeneteket kaptak. - In den Heiligtümern des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) wurden die Kranken in den Schlaf versetzt, und sie erhielten heilende Botschaften in ihren Träumen.

14. Az Aszklépiosz-kultusz az orvosi ismeretek és a természetes gyógyítás elterjedését segítette elő a görög világban. - Der Kult des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) förderte die Verbreitung von medizinischem Wissen und natürlicher Heilkunst in der griechischen Welt.

15. A rómaiak is átvették Aszklépiosz kultuszát, és Aesculapius néven tisztelték őt. - Auch die Römer übernahmen den Kult des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) und verehrten ihn unter dem Namen Aesculapius.

16. Aszklépiosz kígyója, amely a botjára tekeredett, a regeneráció és a gyógyulás szimbólumává vált. - Die Schlange des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós), die sich um seinen Stab wand, wurde zum Symbol für Regeneration und Heilung.

17. Aszklépiosz története azt mutatja, hogy a gyógyítás hatalmas erő, de az istenek szabályai határozzák meg, meddig terjedhet. - Die Geschichte von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) zeigt, dass Heilung eine mächtige Kraft ist, die jedoch durch die Regeln der Götter begrenzt wird.

18. Az Aszklépiosz-templomokat gyakran természetes források és gyógyfüvek közelében építették, amelyek a gyógyítást segítették. - Die Tempel des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) wurden oft in der Nähe von natürlichen Quellen und Heilkräutern errichtet, die die Heilung unterstützten.

19. Aszklépiosz orvoslásának titka a természet megértésében és az emberek testének harmóniájában rejlett. - Das Geheimnis der Heilkunst von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) lag im Verständnis der Natur und der Harmonie des menschlichen Körpers.

20. Aszklépiosz híres tanítványa Hippokratész volt, akit az orvostudomány atyjaként tisztelnek. - Ein berühmter Schüler des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) war Hippokrates (Ἱπποκράτης, Hippokrátēs), der als Vater der Medizin verehrt wird.

21. Aszklépiosz gyakran a gyógyítók és orvosok inspirációja volt, akik az ő áldását kérték. - Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) war oft eine Quelle der Inspiration für Heiler und Ärzte, die um seinen Segen baten.

22. Aszklépiosz szerepe a görög mitológiában a betegség legyőzésének és az élet megőrzésének szimbóluma volt. - Die Rolle von Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) in der griechischen Mythologie war das Symbol für die Überwindung von Krankheiten und die Erhaltung des Lebens.

23. Az Aszklépiosz-szentélyekbe érkező betegek gyakran adományokat hagytak hátra, hálájuk jeleként a gyógyulásért. - Die Kranken, die die Heiligtümer des Asklepios (Ἀσκληπιός, Asklēpiós) besuchten, hinterließen oft Opfergaben als Dank für ihre Heilung.

24. Az ókori görögök Aszklépiosztól kérték a gyógyulást, különösen járványok és betegségek idején. - Die alten Griechen baten Asklepios um Heilung, insbesondere in Zeiten von Epidemien und Krankheiten.

nur Ungarisch

1. Aszklépiosz az ókori görög mitológiában a gyógyítás és az orvoslás istene volt. 2. Aszklépiosz Apollón fia volt, anyja Korónisz, egy halandó nő. 3. Apollón Aszklépioszt egy kentaurra, Kheirónra bízta, aki megtanította neki a gyógyítás művészetét. 4. Aszklépiosz híres volt arról, hogy nemcsak gyógyította a betegeket, hanem halottakat is feltámasztott. 5. Zeusz haragra gerjedt, amiért Aszklépiosz megsértette a természet rendjét, és villámcsapással megölte őt. 6. Aszklépiosz halála után istenként emelkedett fel az Olümposzra, és a gyógyítók patrónusa lett. 7. Aszklépiosz attribútuma egy kígyóval körülfont bot volt, amely a gyógyítás szimbólumává vált. 8. Aszklépiosz kultusza az egész görög világban elterjedt, és sok templomot építettek a tiszteletére. 9. Aszklépiosz leghíresebb szentélye Epidauruszban volt, ahol gyógyító álomrituálékat tartottak. 10. Aszklépiosz gyermekei, Makháón és Podaleiriosz, szintén híres orvosok voltak. 11. Aszklépiosz lánya, Hügeia, az egészség istennője volt, és az ő neve kapcsolódik a higiéniához. 12. Aszklépiosz másik lánya, Panakeia, a gyógyító gyógyszerek istennője volt. 13. Az Aszklépiosz-szentélyekben a betegeket álomba merítették, és álmaikban gyógyító üzeneteket kaptak. 14. Az Aszklépiosz-kultusz az orvosi ismeretek és a természetes gyógyítás elterjedését segítette elő a görög világban. 15. A rómaiak is átvették Aszklépiosz kultuszát, és Aesculapius néven tisztelték őt. 16. Aszklépiosz kígyója, amely a botjára tekeredett, a regeneráció és a gyógyulás szimbólumává vált. 17. Aszklépiosz története azt mutatja, hogy a gyógyítás hatalmas erő, de az istenek szabályai határozzák meg, meddig terjedhet. 18. Az Aszklépiosz-templomokat gyakran természetes források és gyógyfüvek közelében építették, amelyek a gyógyítást segítették. 19. Aszklépiosz orvoslásának titka a természet megértésében és az emberek testének harmóniájában rejlett. 20. Aszklépiosz híres tanítványa Hippokratész volt, akit az orvostudomány atyjaként tisztelnek. 21. Aszklépiosz gyakran a gyógyítók és orvosok inspirációja volt, akik az ő áldását kérték. 22. Aszklépiosz szerepe a görög mitológiában a betegség legyőzésének és az élet megőrzésének szimbóluma volt. 23. Az Aszklépiosz-szentélyekbe érkező betegek gyakran adományokat hagytak hátra, hálájuk jeleként a gyógyulásért. 24. Az ókori görögök Aszklépiosztól kérték a gyógyulást, különösen járványok és betegségek idején.

nur Deutsch

1. Asklepios war in der antiken griechischen Mythologie der Gott der Heilkunst und Medizin. 2. Asklepios war der Sohn von Apollon und der sterblichen Frau Koronis. 3. Apollon vertraute Asklepios dem Kentauren Cheiron an, der ihm die Kunst des Heilens beibrachte. 4. Asklepios war berühmt dafür, dass er nicht nur Kranke heilte, sondern auch Tote wieder zum Leben erweckte. 5. Zeus wurde zornig, weil Asklepios die Ordnung der Natur störte, und tötete ihn mit einem Blitz. 6. Nach seinem Tod stieg Asklepios als Gott auf den Olymp und wurde zum Schutzpatron der Heiler. 7. Asklepios' Attribut war ein Stab, um den sich eine Schlange wand, und dieser wurde zum Symbol der Heilkunst. 8. Der Kult des Asklepios verbreitete sich in der gesamten griechischen Welt, und viele Tempel wurden ihm zu Ehren errichtet. 9. Das berühmteste Heiligtum des Asklepios befand sich in Epidauros, wo Heilrituale in Träumen durchgeführt wurden. 10. Die Kinder von Asklepios, Machaon und Podaleirios, waren ebenfalls berühmte Ärzte. 11. Die Tochter von Asklepios, Hygieia, war die Göttin der Gesundheit, und ihr Name ist mit der Hygiene verbunden. 12. Eine weitere Tochter von Asklepios, Panakeia, war die Göttin der heilenden Medikamente. 13. In den Heiligtümern des Asklepios wurden die Kranken in den Schlaf versetzt, und sie erhielten heilende Botschaften in ihren Träumen. 14. Der Kult des Asklepios förderte die Verbreitung von medizinischem Wissen und natürlicher Heilkunst in der griechischen Welt. 15. Auch die Römer übernahmen den Kult des Asklepios und verehrten ihn unter dem Namen Aesculapius. 16. Die Schlange des Asklepios, die sich um seinen Stab wand, wurde zum Symbol für Regeneration und Heilung. 17. Die Geschichte von Asklepios zeigt, dass Heilung eine mächtige Kraft ist, die jedoch durch die Regeln der Götter begrenzt wird. 18. Die Tempel des Asklepios wurden oft in der Nähe von natürlichen Quellen und Heilkräutern errichtet, die die Heilung unterstützten. 19. Das Geheimnis der Heilkunst von Asklepios lag im Verständnis der Natur und der Harmonie des menschlichen Körpers. 20. Ein berühmter Schüler des Asklepios war Hippokrates, der als Vater der Medizin verehrt wird. 21. Asklepios war oft eine Quelle der Inspiration für Heiler und Ärzte, die um seinen Segen baten. 22. Die Rolle von Asklepios in der griechischen Mythologie war das Symbol für die Überwindung von Krankheiten und die Erhaltung des Lebens. 23. Die Kranken, die die Heiligtümer des Asklepios besuchten, hinterließen oft Opfergaben als Dank für ihre Heilung. 24. Die alten Griechen baten Asklepios um Heilung, insbesondere in Zeiten von Epidemien und Krankheiten.