Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 16

Hoch zum Inhaltsverzeichnis: Ungarisch-Lesebuch

Hoch zum Ungarisch-Lesebuch: Bei den Göttern - Das antike Griechenland

Hyginus

1. Hyginus az ókori római mitológia egyik híres írója volt, aki számos mitológiai történetet és genealógiát rögzített. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) war ein berühmter Schriftsteller der antiken römischen Mythologie, der zahlreiche mythologische Geschichten und Genealogien aufzeichnete.

2. Hyginus legismertebb műve a „Fabulae”, amely több mint 300 mitológiai történetet tartalmaz. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) ist vor allem für sein Werk „Fabulae“ bekannt, das mehr als 300 mythologische Geschichten enthält.

3. A „Fabulae” Hyginus legfontosabb műveként szolgál, amelyben részletesen bemutatja az istenek és hősök családfáit. - Die „Fabulae“ gilt als das wichtigste Werk von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos), in dem er die Stammbäume der Götter und Helden detailliert darstellt.

4. Hyginus munkái fontos forrásai a római mitológiai hagyományoknak, de gyakran támaszkodott görög elődeire is. - Die Werke von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) sind wichtige Quellen der römischen mythologischen Traditionen, beruhen jedoch oft auf griechischen Vorbildern.

5. A „Fabulae” egy átfogó gyűjteménye az ókori mitológiai történeteknek, amelyek gyakran rövidek és lényegre törők. - Die „Fabulae“ ist eine umfassende Sammlung antiker mythologischer Geschichten, die oft kurz und prägnant sind.

6. Hyginus a mitológiai figurák közötti kapcsolatokra koncentrált, és külön figyelmet fordított a származásokra. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) konzentrierte sich auf die Beziehungen zwischen den mythologischen Figuren und legte besonderen Wert auf deren Abstammung.

7. A „Fabulae” nemcsak mitológiai történeteket tartalmaz, hanem magyarázatokat is az istenek és hősök eredetéről. - Die „Fabulae“ enthält nicht nur mythologische Geschichten, sondern auch Erklärungen über den Ursprung von Göttern und Helden.

8. Hyginus művei számos későbbi író és költő számára szolgáltak alapul, akik a római mitológiát használták forrásként. - Die Werke von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) dienten vielen späteren Schriftstellern und Dichtern als Grundlage, die die römische Mythologie als Quelle nutzten.

9. Hyginus gyakran egyszerűsítette a bonyolultabb mitológiai történeteket, hogy könnyebben érthetővé tegye őket. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) vereinfachte oft komplexere mythologische Geschichten, um sie leichter verständlich zu machen.

10. A „Fabulae” ma is fontos forrásként szolgál a klasszikus mitológia kutatói számára, mivel számos történetet rögzít, amelyeket más források nem tartalmaznak. - Die „Fabulae“ dient auch heute noch als wichtige Quelle für Forscher der klassischen Mythologie, da sie viele Geschichten enthält, die in anderen Quellen nicht verzeichnet sind.

11. Hyginus egyik fő célja az volt, hogy a mitológiai történeteket oktatási célra gyűjtse össze és rögzítse. - Eines der Hauptziele von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) war es, die mythologischen Geschichten zu Bildungszwecken zu sammeln und aufzuzeichnen.

12. A „Fabulae” a hősök és istenek mellett számos híres nymphát és titánt is bemutat. - Die „Fabulae“ stellt neben Helden und Göttern auch viele berühmte Nymphen und Titanen vor.

13. Hyginus külön figyelmet szentelt a mitológiai helyszíneknek, például az Olümposznak és az Alvilágnak. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) widmete den mythologischen Schauplätzen wie dem Olymp und der Unterwelt besondere Aufmerksamkeit.

14. A „Fabulae” egyik legismertebb története Héraklész munkáiról szól, amelyet Hyginus részletesen tárgyal. - Eine der bekanntesten Geschichten in den „Fabulae“ handelt von den Arbeiten des Herakles, die Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) detailliert darstellt.

15. A „Fabulae” sokszor eltér más forrásoktól, mivel Hyginus saját értelmezéseket adott a mitológiai történetekhez. - Die „Fabulae“ weicht oft von anderen Quellen ab, da Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) eigene Interpretationen der mythologischen Geschichten einfließen ließ.

16. Hyginus munkái tartalmazzák a legismertebb hősök, például Thészeusz és Odüsszeusz kalandjait is. - Die Werke von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) enthalten auch die Abenteuer der bekanntesten Helden wie Theseus (Θησεύς, Thēseús) und Odysseus (Ὀδυσσεύς, Odysseús).

17. A „Fabulae” néhány történetet egyszerűbben és rövidebben mesél el, mint a görög források, így könnyebben hozzáférhetővé válik az olvasók számára. - Die „Fabulae“ erzählt einige Geschichten einfacher und kürzer als die griechischen Quellen, was sie für die Leser leichter zugänglich macht.

18. A „Fabulae” nemcsak a görög, hanem a római mitológia elemeit is tartalmazza, mivel Hyginus maga római író volt. - Die „Fabulae“ enthält nicht nur Elemente der griechischen, sondern auch der römischen Mythologie, da Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) selbst ein römischer Schriftsteller war.

19. Hyginus másik híres műve a „De Astronomia”, amely az égi jelenségek mitológiai eredetét tárgyalja. - Ein weiteres bekanntes Werk von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) ist „De Astronomia“, das die mythologischen Ursprünge himmlischer Phänomene behandelt.

20. A „De Astronomia” segített az ókori olvasóknak megérteni az égbolton látható csillagképek és a mitológiai alakok közötti kapcsolatot. - „De Astronomia“ half den antiken Lesern, die Verbindung zwischen den am Himmel sichtbaren Sternbildern und den mythologischen Figuren zu verstehen.

21. Hyginus az istenek közötti konfliktusokat is részletesen tárgyalta, különösen Zeusz és más titánok történetében. - Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) behandelte auch die Konflikte zwischen den Göttern, besonders in der Geschichte von Zeus (Ζεύς, Zeús) und den Titanen.

22. A „De Astronomia” részletes leírásokat nyújt a mitológiai csillagképekről, például a Nagy Medvéről és az Orionról. - „De Astronomia“ bietet detaillierte Beschreibungen der mythologischen Sternbilder wie dem Großen Bären und dem Orion.

23. Hyginus egyik különleges érdeklődési területe a mitológiai események időrendje volt, amit részletesen bemutatott. - Ein besonderes Interessengebiet von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) war die Chronologie der mythologischen Ereignisse, die er detailliert darstellte.

24. A „De Astronomia” fontos forrás volt a csillagászati mítoszok számára, amelyeket későbbi tudósok is használtak. - „De Astronomia“ war eine wichtige Quelle für astronomische Mythen, die auch von späteren Wissenschaftlern genutzt wurden.

25. Hyginus munkáit sokszor használták más római írók és költők, mint például Ovidius, hogy bővítsék saját mitológiai ismereteiket. - Die Werke von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) wurden oft von anderen römischen Schriftstellern und Dichtern wie Ovid (Ὀβίδιος, Ovídios) genutzt, um ihr eigenes mythologisches Wissen zu erweitern.

26. A „Fabulae” és a „De Astronomia” ma is széles körben tanulmányozott művek, mivel részletesen mutatják be az ókori hitvilágot. - Die „Fabulae“ und „De Astronomia“ sind auch heute noch weitgehend studierte Werke, da sie die antike Glaubenswelt detailliert darstellen.

27. Hyginus művei gyakran didaktikus jellegűek voltak, mivel az olvasóknak segítettek a mitológiai történetek megértésében és rendszerezésében. - Die Werke von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) hatten oft einen didaktischen Charakter, da sie den Lesern halfen, die mythologischen Geschichten zu verstehen und zu ordnen.

28. A „Fabulae” egyedülálló abban, hogy sok olyan történetet rögzít, amelyeket más ókori szerzők nem jegyeztek fel. - Die „Fabulae“ ist einzigartig darin, dass sie viele Geschichten enthält, die von anderen antiken Autoren nicht aufgezeichnet wurden.

29. A „De Astronomia” segített megmagyarázni a csillagokhoz és csillagképekhez kapcsolódó mítoszokat, és ezáltal az égbolt egyfajta mitológiai térképe lett. - „De Astronomia“ half dabei, die Mythen zu erklären, die mit Sternen und Sternbildern verbunden waren, und wurde so zu einer Art mythologischer Himmelskarte.

30. Hyginus öröksége a római és görög mitológia egyik legfontosabb forrása maradt, amely az ókor és a modern idők kutatói számára is értékes információkat nyújt. - Das Erbe von Hyginus (Ὑγῖνος, Hyginos) blieb eine der wichtigsten Quellen der römischen und griechischen Mythologie, die sowohl für antike als auch für moderne Forscher wertvolle Informationen bietet.

nur Ungarisch

1. Hyginus az ókori római mitológia egyik híres írója volt, aki számos mitológiai történetet és genealógiát rögzített. 2. Hyginus legismertebb műve a „Fabulae”, amely több mint 300 mitológiai történetet tartalmaz. 3. A „Fabulae” Hyginus legfontosabb műveként szolgál, amelyben részletesen bemutatja az istenek és hősök családfáit. 4. Hyginus munkái fontos forrásai a római mitológiai hagyományoknak, de gyakran támaszkodott görög elődeire is. 5. A „Fabulae” egy átfogó gyűjteménye az ókori mitológiai történeteknek, amelyek gyakran rövidek és lényegre törők. 6. Hyginus a mitológiai figurák közötti kapcsolatokra koncentrált, és külön figyelmet fordított a származásokra. 7. A „Fabulae” nemcsak mitológiai történeteket tartalmaz, hanem magyarázatokat is az istenek és hősök eredetéről. 8. Hyginus művei számos későbbi író és költő számára szolgáltak alapul, akik a római mitológiát használták forrásként. 9. Hyginus gyakran egyszerűsítette a bonyolultabb mitológiai történeteket, hogy könnyebben érthetővé tegye őket. 10. A „Fabulae” ma is fontos forrásként szolgál a klasszikus mitológia kutatói számára, mivel számos történetet rögzít, amelyeket más források nem tartalmaznak. 11. Hyginus egyik fő célja az volt, hogy a mitológiai történeteket oktatási célra gyűjtse össze és rögzítse. 12. A „Fabulae” a hősök és istenek mellett számos híres nymphát és titánt is bemutat. 13. Hyginus külön figyelmet szentelt a mitológiai helyszíneknek, például az Olümposznak és az Alvilágnak. 14. A „Fabulae” egyik legismertebb története Héraklész munkáiról szól, amelyet Hyginus részletesen tárgyal. 15. A „Fabulae” sokszor eltér más forrásoktól, mivel Hyginus saját értelmezéseket adott a mitológiai történetekhez. 16. Hyginus munkái tartalmazzák a legismertebb hősök, például Thészeusz és Odüsszeusz kalandjait is. 17. A „Fabulae” néhány történetet egyszerűbben és rövidebben mesél el, mint a görög források, így könnyebben hozzáférhetővé válik az olvasók számára. 18. A „Fabulae” nemcsak a görög, hanem a római mitológia elemeit is tartalmazza, mivel Hyginus maga római író volt. 19. Hyginus másik híres műve a „De Astronomia”, amely az égi jelenségek mitológiai eredetét tárgyalja. 20. A „De Astronomia” segített az ókori olvasóknak megérteni az égbolton látható csillagképek és a mitológiai alakok közötti kapcsolatot. 21. Hyginus az istenek közötti konfliktusokat is részletesen tárgyalta, különösen Zeusz és más titánok történetében. 22. A „De Astronomia” részletes leírásokat nyújt a mitológiai csillagképekről, például a Nagy Medvéről és az Orionról. 23. Hyginus egyik különleges érdeklődési területe a mitológiai események időrendje volt, amit részletesen bemutatott. 24. A „De Astronomia” fontos forrás volt a csillagászati mítoszok számára, amelyeket későbbi tudósok is használtak. 25. Hyginus munkáit sokszor használták más római írók és költők, mint például Ovidius, hogy bővítsék saját mitológiai ismereteiket. 26. A „Fabulae” és a „De Astronomia” ma is széles körben tanulmányozott művek, mivel részletesen mutatják be az ókori hitvilágot. 27. Hyginus művei gyakran didaktikus jellegűek voltak, mivel az olvasóknak segítettek a mitológiai történetek megértésében és rendszerezésében. 28. A „Fabulae” egyedülálló abban, hogy sok olyan történetet rögzít, amelyeket más ókori szerzők nem jegyeztek fel. 29. A „De Astronomia” segített megmagyarázni a csillagokhoz és csillagképekhez kapcsolódó mítoszokat, és ezáltal az égbolt egyfajta mitológiai térképe lett. 30. Hyginus öröksége a római és görög mitológia egyik legfontosabb forrása maradt, amely az ókor és a modern idők kutatói számára is értékes információkat nyújt.

nur Deutsch

1. Hyginus war ein berühmter Schriftsteller der antiken römischen Mythologie, der zahlreiche mythologische Geschichten und Genealogien aufzeichnete. 2. Hyginus ist vor allem für sein Werk „Fabulae“ bekannt, das mehr als 300 mythologische Geschichten enthält. 3. Die „Fabulae“ gilt als das wichtigste Werk von Hyginus, in dem er die Stammbäume der Götter und Helden detailliert darstellt. 4. Die Werke von Hyginus sind wichtige Quellen der römischen mythologischen Traditionen, beruhen jedoch oft auf griechischen Vorbildern. 5. Die „Fabulae“ ist eine umfassende Sammlung antiker mythologischer Geschichten, die oft kurz und prägnant sind. 6. Hyginus konzentrierte sich auf die Beziehungen zwischen den mythologischen Figuren und legte besonderen Wert auf deren Abstammung. 7. Die „Fabulae“ enthält nicht nur mythologische Geschichten, sondern auch Erklärungen über den Ursprung von Göttern und Helden. 8. Die Werke von Hyginus dienten vielen späteren Schriftstellern und Dichtern als Grundlage, die die römische Mythologie als Quelle nutzten. 9. Hyginus vereinfachte oft komplexere mythologische Geschichten, um sie leichter verständlich zu machen. 10. Die „Fabulae“ dient auch heute noch als wichtige Quelle für Forscher der klassischen Mythologie, da sie viele Geschichten enthält, die in anderen Quellen nicht verzeichnet sind. 11. Eines der Hauptziele von Hyginus war es, die mythologischen Geschichten zu Bildungszwecken zu sammeln und aufzuzeichnen. 12. Die „Fabulae“ stellt neben Helden und Göttern auch viele berühmte Nymphen und Titanen vor. 13. Hyginus widmete den mythologischen Schauplätzen wie dem Olymp und der Unterwelt besondere Aufmerksamkeit. 14. Eine der bekanntesten Geschichten in den „Fabulae“ handelt von den Arbeiten des Herakles, die Hyginus detailliert darstellt. 15. Die „Fabulae“ weicht oft von anderen Quellen ab, da Hyginus eigene Interpretationen der mythologischen Geschichten einfließen ließ. 16. Die Werke von Hyginus enthalten auch die Abenteuer der bekanntesten Helden wie Theseus und Odysseus. 17. Die „Fabulae“ erzählt einige Geschichten einfacher und kürzer als die griechischen Quellen, was sie für die Leser leichter zugänglich macht. 18. Die „Fabulae“ enthält nicht nur Elemente der griechischen, sondern auch der römischen Mythologie, da Hyginus selbst ein römischer Schriftsteller war. 19. Ein weiteres bekanntes Werk von Hyginus ist „De Astronomia“, das die mythologischen Ursprünge himmlischer Phänomene behandelt. 20. „De Astronomia“ half den antiken Lesern, die Verbindung zwischen den am Himmel sichtbaren Sternbildern und den mythologischen Figuren zu verstehen. 21. Hyginus behandelte auch die Konflikte zwischen den Göttern, besonders in der Geschichte von Zeus und den Titanen. 22. „De Astronomia“ bietet detaillierte Beschreibungen der mythologischen Sternbilder wie dem Großen Bären und dem Orion. 23. Ein besonderes Interessengebiet von Hyginus war die Chronologie der mythologischen Ereignisse, die er detailliert darstellte. 24. „De Astronomia“ war eine wichtige Quelle für astronomische Mythen, die auch von späteren Wissenschaftlern genutzt wurden. 25. Die Werke von Hyginus wurden oft von anderen römischen Schriftstellern und Dichtern wie Ovid genutzt, um ihr eigenes mythologisches Wissen zu erweitern. 26. Die „Fabulae“ und „De Astronomia“ sind auch heute noch weitgehend studierte Werke, da sie die antike Glaubenswelt detailliert darstellen. 27. Die Werke von Hyginus hatten oft einen didaktischen Charakter, da sie den Lesern halfen, die mythologischen Geschichten zu verstehen und zu ordnen. 28. Die „Fabulae“ ist einzigartig darin, dass sie viele Geschichten enthält, die von anderen antiken Autoren nicht aufgezeichnet wurden. 29. „De Astronomia“ half dabei, die Mythen zu erklären, die mit Sternen und Sternbildern verbunden waren, und wurde so zu einer Art mythologischer Himmelskarte. 30. Das Erbe von Hyginus blieb eine der wichtigsten Quellen der römischen und griechischen Mythologie, die sowohl für antike als auch für moderne Forscher wertvolle Informationen bietet.

Mare

1. Mare az ókori római mitológiában a tengerek és az óceánok istennője volt, aki a víz nyugodtságát és vadságát is képviselte. - Mare (Μάρε, Máre) war in der antiken römischen Mythologie die Göttin der Meere und Ozeane, die sowohl die Ruhe als auch die Wildheit des Wassers verkörperte.

2. Mare fontos szerepet játszott a római tengerészek életében, akik védelmet kértek tőle a hosszú hajóutakra. - Mare (Μάρε, Máre) spielte eine wichtige Rolle im Leben der römischen Seeleute, die Schutz für ihre langen Seereisen bei ihr erbaten.

3. A rómaiak úgy hitték, hogy Mare befolyásolhatja az időjárást, különösen a viharokat és a tengeri áramlatokat. - Die Römer glaubten, dass Mare (Μάρε, Máre) das Wetter beeinflussen konnte, insbesondere Stürme und Meeresströmungen.

4. A római mitológiában Mare gyakran együttműködött Neptunusszal, a tengerek főistenével. - In der römischen Mythologie arbeitete Mare (Μάρε, Máre) oft mit Neptun (Neptūnus) zusammen, dem Hauptgott der Meere.

5. Mare tiszteletére templomokat és szentélyeket emeltek a tengerparti városokban, hogy biztosítsák a tengerészek biztonságát. - Zu Ehren von Mare (Μάρε, Máre) wurden in Küstenstädten Tempel und Heiligtümer errichtet, um die Sicherheit der Seeleute zu gewährleisten.

6. Mare neve a latin „mare”, vagyis tenger szóból ered, amely az ókori római kultúrában központi szerepet játszott. - Der Name Mare (Μάρε, Máre) stammt vom lateinischen Wort „mare“, das „Meer“ bedeutet und in der antiken römischen Kultur eine zentrale Rolle spielte.

7. Mare alakját gyakran szelíd, de hatalmas istennőként ábrázolták, aki képes volt megnyugtatni a viharokat vagy felkorbácsolni a tengert. - Mare (Μάρε, Máre) wurde oft als sanfte, aber mächtige Göttin dargestellt, die in der Lage war, Stürme zu beruhigen oder das Meer aufzuwühlen.

8. A római tengerészek Mare tiszteletére áldozatokat mutattak be, mielőtt veszélyes utakra indultak volna. - Römische Seeleute brachten Mare (Μάρε, Máre) Opfer dar, bevor sie sich auf gefährliche Reisen begaben.

9. Mare gyakran kapcsolatba hozták a tenger mélyén rejlő kincsekkel és a tengeri élet gazdagságával. - Mare (Μάρε, Máre) wurde oft mit den Schätzen der Tiefe und dem Reichtum des Meereslebens in Verbindung gebracht.

10. Mare a tenger szeszélyeit képviselte, amelyek befolyásolták a római kereskedelmet és hadviselést is. - Mare (Μάρε, Máre) verkörperte die Launen des Meeres, die auch den römischen Handel und die Kriegsführung beeinflussten.

11. A római irodalomban Mare-t gyakran szelíd, békés istennőként emlegették, aki képes megvédeni a tengerészeket a bajtól. - In der römischen Literatur wurde Mare (Μάρε, Máre) oft als sanfte, friedliche Göttin beschrieben, die in der Lage war, Seeleute vor Gefahren zu schützen.

12. Mare különleges kapcsolatot ápolt a delfinekkel és más tengeri lényekkel, akikkel harmóniában uralta a tengereket. - Mare (Μάρε, Máre) hatte eine besondere Verbindung zu Delfinen und anderen Meerestieren, mit denen sie in Harmonie die Meere beherrschte.

13. A római tengerészek gyakran imádkoztak Mare-hez, hogy segítsen nekik biztonságosan átkelni a viharos vizeken. - Römische Seeleute beteten oft zu Mare (Μάρε, Máre), um ihnen zu helfen, sicher über stürmische Gewässer zu fahren.

14. Mare tisztelete különösen fontos volt a haditengerészet számára, akik az istennő védelmét kérték a csaták során. - Die Verehrung von Mare (Μάρε, Máre) war besonders wichtig für die römische Marine, die während der Schlachten den Schutz der Göttin erbat.

15. Mare tisztelete a római birodalom tengeri hatalmának növekedésével egyre elterjedtebbé vált. - Die Verehrung von Mare (Μάρε, Máre) wurde mit dem Wachstum der römischen Seemacht immer verbreiteter.

16. A római mitológiában Mare szerepe az volt, hogy biztosítsa a tengeri utak biztonságát és a tenger gyümölcseinek bőségét. - In der römischen Mythologie bestand die Rolle von Mare (Μάρε, Máre) darin, die Sicherheit der Seewege und den Überfluss der Früchte des Meeres zu gewährleisten.

17. Mare neve gyakran megjelent római imákban és versekben, ahol a tenger békéjéért fohászkodtak. - Der Name Mare (Μάρε, Máre) tauchte oft in römischen Gebeten und Gedichten auf, in denen um Frieden auf dem Meer gebeten wurde.

18. Mare-t gyakran dicsőítették a tenger hatalmas erejéért és a természeti erőkkel való uralmáért. - Mare (Μάρε, Máre) wurde oft für ihre mächtige Kontrolle über das Meer und die Naturkräfte gelobt.

19. Mare különösen fontos volt a halászok számára, akik bőséges zsákmányért imádkoztak hozzá a tengeren. - Mare (Μάρε, Máre) war besonders wichtig für Fischer, die um reiche Beute auf See zu ihr beteten.

20. A tengerhez kötődő ünnepségek és szertartások során Mare tiszteletére gyakran rendeztek áldozatokat és felvonulásokat. - Während der Feste und Rituale, die dem Meer gewidmet waren, wurden oft Opfer und Prozessionen zu Ehren von Mare (Μάρε, Máre) abgehalten.

21. Mare alakja a római mitológiában a tenger védelmezőjeként maradt fenn, aki irányította a természet erőit. - Die Figur von Mare (Μάρε, Máre) blieb in der römischen Mythologie als Beschützerin des Meeres erhalten, die die Naturkräfte lenkte.

22. Mare templomait gyakran a tengerpartok közelében építették, hogy a tengerészek könnyen hozzáférhessenek. - Die Tempel von Mare (Μάρε, Máre) wurden oft in der Nähe der Küsten errichtet, damit Seeleute leicht Zugang zu ihnen hatten.

23. Mare kapcsolata Neptunusszal fontos volt a római mitológiában, mivel közösen uralták a tengereket. - Die Beziehung zwischen Mare (Μάρε, Máre) und Neptun (Neptūnus) war in der römischen Mythologie wichtig, da sie gemeinsam die Meere beherrschten.

24. Mare alakja gyakran megjelent a római érméken, ahol a tenger és a víz elemeinek istennőjeként tisztelték. - Die Figur von Mare (Μάρε, Máre) erschien oft auf römischen Münzen, wo sie als Göttin des Meeres und der Wasserelemente verehrt wurde.

25. Mare a tengerészek álmában is megjelent, hogy figyelmeztesse őket a közelgő viharokra vagy veszélyekre. - Mare (Μάρε, Máre) erschien auch in den Träumen der Seeleute, um sie vor bevorstehenden Stürmen oder Gefahren zu warnen.

26. Mare különleges védelmet nyújtott azoknak, akik rendszeresen áldozatot mutattak be neki a tengeri utazások előtt. - Mare (Μάρε, Máre) bot besonderen Schutz denen, die ihr regelmäßig vor Seereisen Opfer darbrachten.

27. A római mitológiában Mare alakja szorosan összefonódott a természet erőivel, amelyek a tengereket uralták. - In der römischen Mythologie war die Figur von Mare (Μάρε, Máre) eng mit den Naturkräften verbunden, die die Meere beherrschten.

28. A tenger gazdagsága, beleértve a halakat és az egyéb tengeri erőforrásokat, Mare ajándékának számított. - Der Reichtum des Meeres, einschließlich Fische und andere Meeresressourcen, galt als Geschenk von Mare (Μάρε, Máre).

29. Mare istennőt különösen azokon a területeken tisztelték, ahol a halászat és a tengeri kereskedelem volt a fő megélhetési forrás. - Mare (Μάρε, Máre) wurde besonders in den Regionen verehrt, in denen Fischerei und Seehandel die Hauptlebensgrundlage waren.

30. Mare alakja a római mitológiában a tengeri béke, gazdagság és biztonság örök szimbóluma maradt. - Die Figur von Mare (Μάρε, Máre) blieb in der römischen Mythologie das ewige Symbol für Frieden, Reichtum und Sicherheit auf dem Meer.

nur Ungarisch

1. Mare az ókori római mitológiában a tengerek és az óceánok istennője volt, aki a víz nyugodtságát és vadságát is képviselte. 2. Mare fontos szerepet játszott a római tengerészek életében, akik védelmet kértek tőle a hosszú hajóutakra. 3. A rómaiak úgy hitték, hogy Mare befolyásolhatja az időjárást, különösen a viharokat és a tengeri áramlatokat. 4. A római mitológiában Mare gyakran együttműködött Neptunusszal, a tengerek főistenével. 5. Mare tiszteletére templomokat és szentélyeket emeltek a tengerparti városokban, hogy biztosítsák a tengerészek biztonságát. 6. Mare neve a latin „mare”, vagyis tenger szóból ered, amely az ókori római kultúrában központi szerepet játszott. 7. Mare alakját gyakran szelíd, de hatalmas istennőként ábrázolták, aki képes volt megnyugtatni a viharokat vagy felkorbácsolni a tengert. 8. A római tengerészek Mare tiszteletére áldozatokat mutattak be, mielőtt veszélyes utakra indultak volna. 9. Mare gyakran kapcsolatba hozták a tenger mélyén rejlő kincsekkel és a tengeri élet gazdagságával. 10. Mare a tenger szeszélyeit képviselte, amelyek befolyásolták a római kereskedelmet és hadviselést is. 11. A római irodalomban Mare-t gyakran szelíd, békés istennőként emlegették, aki képes megvédeni a tengerészeket a bajtól. 12. Mare különleges kapcsolatot ápolt a delfinekkel és más tengeri lényekkel, akikkel harmóniában uralta a tengereket. 13. A római tengerészek gyakran imádkoztak Mare-hez, hogy segítsen nekik biztonságosan átkelni a viharos vizeken. 14. Mare tisztelete különösen fontos volt a haditengerészet számára, akik az istennő védelmét kérték a csaták során. 15. Mare tisztelete a római birodalom tengeri hatalmának növekedésével egyre elterjedtebbé vált. 16. A római mitológiában Mare szerepe az volt, hogy biztosítsa a tengeri utak biztonságát és a tenger gyümölcseinek bőségét. 17. Mare neve gyakran megjelent római imákban és versekben, ahol a tenger békéjéért fohászkodtak. 18. Mare-t gyakran dicsőítették a tenger hatalmas erejéért és a természeti erőkkel való uralmáért. 19. Mare különösen fontos volt a halászok számára, akik bőséges zsákmányért imádkoztak hozzá a tengeren. 20. A tengerhez kötődő ünnepségek és szertartások során Mare tiszteletére gyakran rendeztek áldozatokat és felvonulásokat. 21. Mare alakja a római mitológiában a tenger védelmezőjeként maradt fenn, aki irányította a természet erőit. 22. Mare templomait gyakran a tengerpartok közelében építették, hogy a tengerészek könnyen hozzáférhessenek. 23. Mare kapcsolata Neptunusszal fontos volt a római mitológiában, mivel közösen uralták a tengereket. 24. Mare alakja gyakran megjelent a római érméken, ahol a tenger és a víz elemeinek istennőjeként tisztelték. 25. Mare a tengerészek álmában is megjelent, hogy figyelmeztesse őket a közelgő viharokra vagy veszélyekre. 26. Mare különleges védelmet nyújtott azoknak, akik rendszeresen áldozatot mutattak be neki a tengeri utazások előtt. 27. A római mitológiában Mare alakja szorosan összefonódott a természet erőivel, amelyek a tengereket uralták. 28. A tenger gazdagsága, beleértve a halakat és az egyéb tengeri erőforrásokat, Mare ajándékának számított. 29. Mare istennőt különösen azokon a területeken tisztelték, ahol a halászat és a tengeri kereskedelem volt a fő megélhetési forrás. 30. Mare alakja a római mitológiában a tengeri béke, gazdagság és biztonság örök szimbóluma maradt.

nur Deutsch

1. Mare war in der antiken römischen Mythologie die Göttin der Meere und Ozeane, die sowohl die Ruhe als auch die Wildheit des Wassers verkörperte. 2. Mare spielte eine wichtige Rolle im Leben der römischen Seeleute, die Schutz für ihre langen Seereisen bei ihr erbaten. 3. Die Römer glaubten, dass Mare das Wetter beeinflussen konnte, insbesondere Stürme und Meeresströmungen. 4. In der römischen Mythologie arbeitete Mare oft mit Neptun zusammen, dem Hauptgott der Meere. 5. Zu Ehren von Mare wurden in Küstenstädten Tempel und Heiligtümer errichtet, um die Sicherheit der Seeleute zu gewährleisten. 6. Der Name Mare stammt vom lateinischen Wort „mare“, das „Meer“ bedeutet und in der antiken römischen Kultur eine zentrale Rolle spielte. 7. Mare wurde oft als sanfte, aber mächtige Göttin dargestellt, die in der Lage war, Stürme zu beruhigen oder das Meer aufzuwühlen. 8. Römische Seeleute brachten Mare Opfer dar, bevor sie sich auf gefährliche Reisen begaben. 9. Mare wurde oft mit den Schätzen der Tiefe und dem Reichtum des Meereslebens in Verbindung gebracht. 10. Mare verkörperte die Launen des Meeres, die auch den römischen Handel und die Kriegsführung beeinflussten. 11. In der römischen Literatur wurde Mare oft als sanfte, friedliche Göttin beschrieben, die in der Lage war, Seeleute vor Gefahren zu schützen. 12. Mare hatte eine besondere Verbindung zu Delfinen und anderen Meerestieren, mit denen sie in Harmonie die Meere beherrschte. 13. Römische Seeleute beteten oft zu Mare, um ihnen zu helfen, sicher über stürmische Gewässer zu fahren. 14. Die Verehrung von Mare war besonders wichtig für die römische Marine, die während der Schlachten den Schutz der Göttin erbat. 15. Die Verehrung von Mare wurde mit dem Wachstum der römischen Seemacht immer verbreiteter. 16. In der römischen Mythologie bestand die Rolle von Mare darin, die Sicherheit der Seewege und den Überfluss der Früchte des Meeres zu gewährleisten. 17. Der Name Mare tauchte oft in römischen Gebeten und Gedichten auf, in denen um Frieden auf dem Meer gebeten wurde. 18. Mare wurde oft für ihre mächtige Kontrolle über das Meer und die Naturkräfte gelobt. 19. Mare war besonders wichtig für Fischer, die um reiche Beute auf See zu ihr beteten. 20. Während der Feste und Rituale, die dem Meer gewidmet waren, wurden oft Opfer und Prozessionen zu Ehren von Mare abgehalten. 21. Die Figur von Mare blieb in der römischen Mythologie als Beschützerin des Meeres erhalten, die die Naturkräfte lenkte. 22. Die Tempel von Mare wurden oft in der Nähe der Küsten errichtet, damit Seeleute leicht Zugang zu ihnen hatten. 23. Die Beziehung zwischen Mare und Neptun war in der römischen Mythologie wichtig, da sie gemeinsam die Meere beherrschten. 24. Die Figur von Mare erschien oft auf römischen Münzen, wo sie als Göttin des Meeres und der Wasserelemente verehrt wurde. 25. Mare erschien auch in den Träumen der Seeleute, um sie vor bevorstehenden Stürmen oder Gefahren zu warnen. 26. Mare bot besonderen Schutz denen, die ihr regelmäßig vor Seereisen Opfer darbrachten. 27. In der römischen Mythologie war die Figur von Mare eng mit den Naturkräften verbunden, die die Meere beherrschten. 28. Der Reichtum des Meeres, einschließlich Fische und andere Meeresressourcen, galt als Geschenk von Mare. 29. Mare wurde besonders in den Regionen verehrt, in denen Fischerei und Seehandel die Hauptlebensgrundlage waren. 30. Die Figur von Mare blieb in der römischen Mythologie das ewige Symbol für Frieden, Reichtum und Sicherheit auf dem Meer.

Nereiden

1. A nereidák az ókori görög mitológiában tengeri nimfák voltak, akik a Földközi-tenger vizeit őrizték. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) waren in der antiken griechischen Mythologie Meeresnymphen, die die Gewässer des Mittelmeers bewachten.

2. A nereidák Néreusz, a tenger öreg istene és Dórisz, az ókeanida lányai voltak. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) waren die Töchter des alten Meeresgottes Nereus (Νηρέας, Nēréas) und der Okeanidin Doris (Δωρίς, Dōrís).

3. Összesen ötven nereidát említenek a görög mítoszok, mindegyikük a tenger különböző aspektusait képviselte. - Insgesamt werden fünfzig Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) in den griechischen Mythen erwähnt, von denen jede einen anderen Aspekt des Meeres verkörperte.

4. A nereidák szépségükről és kedvességükről voltak híresek, gyakran segítettek a hajósoknak. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) waren für ihre Schönheit und Freundlichkeit bekannt und halfen oft den Seeleuten.

5. A leghíresebb nereida Amphitrité volt, aki Poszeidón, a tenger istene felesége lett. - Die berühmteste Nereide war Amphitrite (Ἀμφιτρίτη, Amphitrítē), die zur Frau von Poseidon (Ποσειδῶν, Poseidṓn), dem Gott des Meeres, wurde.

6. A nereidák gyakran részt vettek tengeri ünnepségeken, és szoros kapcsolatot ápoltak a tenger isteneivel. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) nahmen oft an Festen des Meeres teil und pflegten enge Beziehungen zu den Meeresgöttern.

7. Thetisz, a nereidák egyike, Akhilleusz anyja volt, és nagy hatással volt fia sorsára. - Thetis (Θέτις, Thétis), eine der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes), war die Mutter von Achilles (Ἀχιλλεύς, Akhilleús) und hatte großen Einfluss auf sein Schicksal.

8. A nereidák lakhelye a tenger mélyén volt, ahol aranypalotákban éltek Néreusszal és Dórisszal. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) lebten in goldenen Palästen in der Tiefe des Meeres, zusammen mit Nereus (Νηρέας, Nēréas) und Doris (Δωρίς, Dōrís).

9. A hajósok gyakran imádkoztak a nereidákhoz, hogy vezessék őket biztonságban a tengeren. - Seeleute beteten oft zu den Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes), um sicher durch das Meer geführt zu werden.

10. A nereidák közül sokan híres hősök és istenek anyái voltak, például Thetisz, Akhilleusz anyja. - Viele der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) waren die Mütter berühmter Helden und Götter, wie Thetis (Θέτις, Thétis), die Mutter von Achilles (Ἀχιλλεύς, Akhilleús).

11. A nereidák kedvelt helye a tengerpart volt, ahol a sziklákon ülve énekeltek és fésülték a hajukat. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) hielten sich gern an den Küsten auf, wo sie auf den Felsen saßen, sangen und ihr Haar kämmten.

12. A nereidák neve gyakran felbukkan a görög költészetben, különösen Homérosz műveiben. - Die Namen der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) tauchen oft in der griechischen Dichtung auf, besonders in den Werken von Homer (Ὅμηρος, Hómēros).

13. A görög művészetben a nereidákat gyakran delfinek hátán lovagolva ábrázolták, miközben a tengeren utaztak. - In der griechischen Kunst wurden die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) oft reitend auf Delfinen dargestellt, während sie über das Meer reisten.

14. A nereidák kapcsolatban álltak Poszeidónnal, és gyakran részt vettek a tengeri istenek ünnepségein. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) standen in enger Verbindung zu Poseidon (Ποσειδῶν, Poseidṓn) und nahmen oft an den Festen der Meeresgötter teil.

15. Thetisz, a nereida, fontos szerepet játszott a trójai háború eseményeiben, mivel segítette fia, Akhilleusz hőstetteit. - Thetis (Θέτις, Thétis), die Nereide, spielte eine wichtige Rolle in den Ereignissen des Trojanischen Krieges, indem sie die Heldentaten ihres Sohnes Achilles (Ἀχιλλεύς, Akhilleús) unterstützte.

16. A nereidák, mint tengeri nimfák, szorosan kapcsolódtak a természet elemeihez, különösen a vizekhez. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) als Meeresnymphen waren eng mit den Naturelementen, besonders dem Wasser, verbunden.

17. A nereidák lakhelyei aranyoszlopokkal és gyöngyökkel díszített paloták voltak a tenger mélyén. - Die Wohnorte der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) waren Paläste in der Tiefe des Meeres, geschmückt mit goldenen Säulen und Perlen.

18. A nereidák szépsége és éneke sok halandót és isteni lényt elbűvölt. - Die Schönheit und der Gesang der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) verzauberten viele Sterbliche und göttliche Wesen.

19. A nereidák közé tartozott Galateia, aki egy híres mítosz szerint Polüphémosz szerelme volt. - Zu den Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) gehörte Galatea (Γαλάτεια, Galáteia), die laut einem berühmten Mythos die Geliebte des Polyphem (Πολύφημος, Polýphēmos) war.

20. A nereidák gyakran segítettek a hajósoknak biztonságosan átkelni a viharos vizeken. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) halfen oft den Seeleuten, sicher über stürmische Gewässer zu fahren.

21. A nereidák szerepe a görög mitológiában a tenger védelmezőiként volt központi, és gyakran nyugalmat hoztak a viharok közepette. - Die Rolle der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) in der griechischen Mythologie war zentral als Beschützerinnen des Meeres, und sie brachten oft Ruhe inmitten von Stürmen.

22. A nereidák különleges kapcsolatot ápoltak a vízi állatokkal, különösen a delfinekkel és halakkal. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) hatten eine besondere Verbindung zu Wassertieren, besonders zu Delfinen und Fischen.

23. A nereidák legendái arról szóltak, hogy gyönyörű dalaikkal segítik a halandókat, vagy figyelmeztetik őket a veszélyekre. - Die Legenden der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) erzählten davon, wie sie mit ihren schönen Liedern den Sterblichen halfen oder sie vor Gefahren warnten.

24. A görög költészet gyakran leírta a nereidák gyengéd természetét és vágyukat arra, hogy békét és jólétet hozzanak a tengerészeknek. - Die griechische Dichtung beschrieb oft die sanfte Natur der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) und ihren Wunsch, Frieden und Wohlstand für die Seeleute zu bringen.

25. A nereidák lakóhelye a mitológia szerint a tenger mélyén, a legszebb helyeken volt, ahol az arany és az ezüst ragyogott. - Die Wohnorte der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) lagen der Mythologie zufolge in den schönsten Tiefen des Meeres, wo Gold und Silber glänzten.

26. A nereidák, különösen Amphitrité, fontos szereplők voltak a tengeri istenek panteonjában. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes), insbesondere Amphitrite (Ἀμφιτρίτη, Amphitrítē), waren wichtige Figuren im Pantheon der Meeresgötter.

27. A nereidák gyakran ábrázolták a tengerek szépségét és nyugalmát, de néha a tengeri viharok erejét is képviselték. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) symbolisierten oft die Schönheit und Ruhe des Meeres, verkörperten aber manchmal auch die Kraft von Meeresstürmen.

28. A nereidák gyakran kísérték Poszeidónt, amikor az isten a tenger mélyére vagy a felszínre utazott. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) begleiteten Poseidon (Ποσειδῶν, Poseidṓn) oft, wenn der Gott in die Tiefe oder an die Oberfläche des Meeres reiste.

29. A nereidák egyedi szerepet játszottak a görög mitológiában, mivel ők testesítették meg a tenger védelmező erejét. - Die Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) spielten eine einzigartige Rolle in der griechischen Mythologie, da sie die schützende Kraft des Meeres verkörperten.

30. A nereidák szépsége, kedvessége és hatalma örökké él a görög mítoszokban, mint a tenger nimfái és isteni védelmezői. - Die Schönheit, Freundlichkeit und Macht der Nereiden (Νηρηΐδες, Nērēḯdes) lebt in den griechischen Mythen weiter als Nymphen und göttliche Beschützerinnen des Meeres.

nur Ungarisch

1. A nereidák az ókori görög mitológiában tengeri nimfák voltak, akik a Földközi-tenger vizeit őrizték. 2. A nereidák Néreusz, a tenger öreg istene és Dórisz, az ókeanida lányai voltak. 3. Összesen ötven nereidát említenek a görög mítoszok, mindegyikük a tenger különböző aspektusait képviselte. 4. A nereidák szépségükről és kedvességükről voltak híresek, gyakran segítettek a hajósoknak. 5. A leghíresebb nereida Amphitrité volt, aki Poszeidón, a tenger istene felesége lett. 6. A nereidák gyakran részt vettek tengeri ünnepségeken, és szoros kapcsolatot ápoltak a tenger isteneivel. 7. Thetisz, a nereidák egyike, Akhilleusz anyja volt, és nagy hatással volt fia sorsára. 8. A nereidák lakhelye a tenger mélyén volt, ahol aranypalotákban éltek Néreusszal és Dórisszal. 9. A hajósok gyakran imádkoztak a nereidákhoz, hogy vezessék őket biztonságban a tengeren. 10. A nereidák közül sokan híres hősök és istenek anyái voltak, például Thetisz, Akhilleusz anyja. 11. A nereidák kedvelt helye a tengerpart volt, ahol a sziklákon ülve énekeltek és fésülték a hajukat. 12. A nereidák neve gyakran felbukkan a görög költészetben, különösen Homérosz műveiben. 13. A görög művészetben a nereidákat gyakran delfinek hátán lovagolva ábrázolták, miközben a tengeren utaztak. 14. A nereidák kapcsolatban álltak Poszeidónnal, és gyakran részt vettek a tengeri istenek ünnepségein. 15. Thetisz, a nereida, fontos szerepet játszott a trójai háború eseményeiben, mivel segítette fia, Akhilleusz hőstetteit. 16. A nereidák, mint tengeri nimfák, szorosan kapcsolódtak a természet elemeihez, különösen a vizekhez. 17. A nereidák lakhelyei aranyoszlopokkal és gyöngyökkel díszített paloták voltak a tenger mélyén. 18. A nereidák szépsége és éneke sok halandót és isteni lényt elbűvölt. 19. A nereidák közé tartozott Galateia, aki egy híres mítosz szerint Polüphémosz szerelme volt. 20. A nereidák gyakran segítettek a hajósoknak biztonságosan átkelni a viharos vizeken. 21. A nereidák szerepe a görög mitológiában a tenger védelmezőiként volt központi, és gyakran nyugalmat hoztak a viharok közepette. 22. A nereidák különleges kapcsolatot ápoltak a vízi állatokkal, különösen a delfinekkel és halakkal. 23. A nereidák legendái arról szóltak, hogy gyönyörű dalaikkal segítik a halandókat, vagy figyelmeztetik őket a veszélyekre. 24. A görög költészet gyakran leírta a nereidák gyengéd természetét és vágyukat arra, hogy békét és jólétet hozzanak a tengerészeknek. 25. A nereidák lakóhelye a mitológia szerint a tenger mélyén, a legszebb helyeken volt, ahol az arany és az ezüst ragyogott. 26. A nereidák, különösen Amphitrité, fontos szereplők voltak a tengeri istenek panteonjában. 27. A nereidák gyakran ábrázolták a tengerek szépségét és nyugalmát, de néha a tengeri viharok erejét is képviselték. 28. A nereidák gyakran kísérték Poszeidónt, amikor az isten a tenger mélyére vagy a felszínre utazott. 29. A nereidák egyedi szerepet játszottak a görög mitológiában, mivel ők testesítették meg a tenger védelmező erejét. 30. A nereidák szépsége, kedvessége és hatalma örökké él a görög mítoszokban, mint a tenger nimfái és isteni védelmezői.

nur Deutsch

1. Die Nereiden waren in der antiken griechischen Mythologie Meeresnymphen, die die Gewässer des Mittelmeers bewachten. 2. Die Nereiden waren die Töchter des alten Meeresgottes Nereus und der Okeanidin Doris. 3. Insgesamt werden fünfzig Nereiden in den griechischen Mythen erwähnt, von denen jede einen anderen Aspekt des Meeres verkörperte. 4. Die Nereiden waren für ihre Schönheit und Freundlichkeit bekannt und halfen oft den Seeleuten. 5. Die berühmteste Nereide war Amphitrite, die zur Frau von Poseidon, dem Gott des Meeres, wurde. 6. Die Nereiden nahmen oft an Festen des Meeres teil und pflegten enge Beziehungen zu den Meeresgöttern. 7. Thetis, eine der Nereiden, war die Mutter von Achilles und hatte großen Einfluss auf sein Schicksal. 8. Die Nereiden lebten in goldenen Palästen in der Tiefe des Meeres, zusammen mit Nereus und Doris. 9. Seeleute beteten oft zu den Nereiden, um sicher durch das Meer geführt zu werden. 10. Viele der Nereiden waren die Mütter berühmter Helden und Götter, wie Thetis, die Mutter von Achilles. 11. Die Nereiden hielten sich gern an den Küsten auf, wo sie auf den Felsen saßen, sangen und ihr Haar kämmten. 12. Die Namen der Nereiden tauchen oft in der griechischen Dichtung auf, besonders in den Werken von Homer. 13. In der griechischen Kunst wurden die Nereiden oft reitend auf Delfinen dargestellt, während sie über das Meer reisten. 14. Die Nereiden standen in enger Verbindung zu Poseidon und nahmen oft an den Festen der Meeresgötter teil. 15. Thetis, die Nereide, spielte eine wichtige Rolle in den Ereignissen des Trojanischen Krieges, indem sie die Heldentaten ihres Sohnes Achilles unterstützte. 16. Die Nereiden als Meeresnymphen waren eng mit den Naturelementen, besonders dem Wasser, verbunden. 17. Die Wohnorte der Nereiden waren Paläste in der Tiefe des Meeres, geschmückt mit goldenen Säulen und Perlen. 18. Die Schönheit und der Gesang der Nereiden verzauberten viele Sterbliche und göttliche Wesen. 19. Zu den Nereiden gehörte Galatea, die laut einem berühmten Mythos die Geliebte des Polyphem war. 20. Die Nereiden halfen oft den Seeleuten, sicher über stürmische Gewässer zu fahren. 21. Die Rolle der Nereiden in der griechischen Mythologie war zentral als Beschützerinnen des Meeres, und sie brachten oft Ruhe inmitten von Stürmen. 22. Die Nereiden hatten eine besondere Verbindung zu Wassertieren, besonders zu Delfinen und Fischen. 23. Die Legenden der Nereiden erzählten davon, wie sie mit ihren schönen Liedern den Sterblichen halfen oder sie vor Gefahren warnten. 24. Die griechische Dichtung beschrieb oft die sanfte Natur der Nereiden und ihren Wunsch, Frieden und Wohlstand für die Seeleute zu bringen. 25. Die Wohnorte der Nereiden lagen der Mythologie zufolge in den schönsten Tiefen des Meeres, wo Gold und Silber glänzten. 26. Die Nereiden, insbesondere Amphitrite, waren wichtige Figuren im Pantheon der Meeresgötter. 27. Die Nereiden symbolisierten oft die Schönheit und Ruhe des Meeres, verkörperten aber manchmal auch die Kraft von Meeresstürmen. 28. Die Nereiden begleiteten Poseidon oft, wenn der Gott in die Tiefe oder an die Oberfläche des Meeres reiste. 29. Die Nereiden spielten eine einzigartige Rolle in der griechischen Mythologie, da sie die schützende Kraft des Meeres verkörperten. 30. Die Schönheit, Freundlichkeit und Macht der Nereiden lebt in den griechischen Mythen weiter als Nymphen und göttliche Beschützerinnen des Meeres.

Eurynome

1. Eurünomé az ókori görög mitológiában az óceánok és a termékenység titánnője volt, Ókeanosz és Téthüsz lánya. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war in der antiken griechischen Mythologie die Titanin der Ozeane und der Fruchtbarkeit, Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) und Tethys (Τηθύς, Tēthýs).

2. Eurünomé híres volt szépségéről és kecsességéről, és az egyik ősi istennőként tisztelték. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war bekannt für ihre Schönheit und Anmut und wurde als eine der uralten Göttinnen verehrt.

3. Eurünomé Zeusz egyik szeretője volt, akitől három grácia, Aglaia, Euphroszüné és Thaleia született. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war eine Geliebte des Zeus (Ζεύς, Zeús), mit dem sie die drei Grazien, Aglaia (Ἀγλαΐα), Euphrosyne (Εὐφροσύνη) und Thalia (Θάλεια), zeugte.

4. Eurünomé neve a „széles uralkodó” jelentésű görög szóból ered, mivel az óceánok felett uralkodott. - Der Name Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) stammt vom griechischen Wort für „weithin Herrschende“, da sie über die Ozeane herrschte.

5. Eurünomé és Zeusz közös gyermekei, a három grácia, az öröm, a szépség és a báj istennői voltak. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und Zeus (Ζεύς, Zeús) hatten gemeinsam die drei Grazien, Göttinnen der Freude, Schönheit und Anmut.

6. A görög mitológiában Eurünomé a világ teremtésében is szerepet játszott, ő formálta az univerzumot a káoszból. - In der griechischen Mythologie spielte Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) auch eine Rolle bei der Erschaffung der Welt, indem sie das Universum aus dem Chaos formte.

7. Eurünomé egyes mítoszokban Ofión kígyóval együtt uralta a világot, amíg Zeusz le nem taszította őket. - In einigen Mythen herrschte Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) gemeinsam mit dem Schlangengott Ophion (Ὀφίων, Ophíōn) über die Welt, bis Zeus (Ζεύς, Zeús) sie stürzte.

8. A Pelaszgikus mítoszokban Eurünomé a világ teremtőjeként jelent meg, aki tánccal hívta elő a világot. - In den pelasgischen Mythen erschien Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) als Schöpferin der Welt, die das Universum durch ihren Tanz erschuf.

9. Eurünomé gyakran volt kapcsolatban a vízzel és az óceánokkal, mivel Ókeanosz lánya volt. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war oft mit dem Wasser und den Ozeanen verbunden, da sie die Tochter des Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) war.

10. Eurünomé a természet rendjének és a termékenységnek az ősi istennője volt, aki biztosította az élet folytatását. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war die uralte Göttin der Naturordnung und der Fruchtbarkeit, die das Fortbestehen des Lebens sicherstellte.

11. Eurünomé szépségét és kecsességét gyakran ábrázolták a görög művészetekben, különösen a szobrokon. - Die Schönheit und Anmut von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) wurden oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen, dargestellt.

12. Eurünomé tisztelete különösen erős volt azokban a régiókban, ahol a tenger és a termékenység kulcsszerepet játszott. - Die Verehrung von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war besonders stark in Regionen, in denen das Meer und die Fruchtbarkeit eine Schlüsselrolle spielten.

13. A Pelaszgikus teremtésmítosz szerint Eurünomé és Ofión létrehozták az univerzumot, majd Zeusz száműzte őket. - Laut dem pelasgischen Schöpfungsmythos erschufen Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und Ophion (Ὀφίων, Ophíōn) das Universum, bevor Zeus (Ζεύς, Zeús) sie verbannte.

14. Eurünomé a táncon keresztül teremtette meg a világot, és Ofión kígyót használt a világ alapjainak kialakításához. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) schuf die Welt durch ihren Tanz und formte die Fundamente der Welt mit der Schlange Ophion (Ὀφίων, Ophíōn).

15. Eurünomé a gráciák anyjaként a szépség és a báj istennőjének is számított. - Als Mutter der Grazien galt Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) auch als Göttin der Schönheit und Anmut.

16. Eurünomé kapcsolatban állt a kozmikus renddel, és a görög mitológiában a teremtés fontos istennője volt. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) war mit der kosmischen Ordnung verbunden und in der griechischen Mythologie eine bedeutende Göttin der Schöpfung.

17. A Pelaszgikus mítoszokban Eurünomé és Ofión a világ feletti uralmukat addig tartották, amíg Zeusz és Héra át nem vették a hatalmat. - In den pelasgischen Mythen hielten Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und Ophion (Ὀφίων, Ophíōn) die Weltherrschaft, bis Zeus (Ζεύς, Zeús) und Hera (Ἥρα, Hḗra) die Macht übernahmen.

18. Eurünomé szoros kapcsolatban állt a tenger nimfáival és más tengeri istenekkel, mivel az óceánok titánnője volt. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) stand in enger Verbindung mit den Meeresnymphen und anderen Meeresgöttern, da sie die Titanin der Ozeane war.

19. A gráciák anyjaként Eurünomé biztosította a harmóniát és szépséget a világban, különösen az istenek között. - Als Mutter der Grazien sorgte Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) für Harmonie und Schönheit in der Welt, besonders unter den Göttern.

20. Eurünomé és Ofión története egyes görög források szerint a világ egyik legkorábbi teremtéstörténete volt. - Die Geschichte von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und Ophion (Ὀφίων, Ophíōn) gilt laut einigen griechischen Quellen als eine der frühesten Schöpfungsgeschichten der Welt.

21. Eurünomé templomokat és szentélyeket kapott, ahol az emberek termékenységért és tengeri áldásért imádkoztak. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) erhielt Tempel und Heiligtümer, wo die Menschen für Fruchtbarkeit und Segnungen des Meeres beteten.

22. Eurünomé a teremtés istennőjeként szimbolizálta az élet eredetét és a világ kialakulását a káoszból. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) symbolisierte als Schöpfergöttin den Ursprung des Lebens und die Entstehung der Welt aus dem Chaos.

23. Eurünomé és a gráciák gyakran részt vettek az olümposzi ünnepeken, ahol a szépséget és a művészeteket ünnepelték. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und die Grazien nahmen oft an den Festen des Olymps teil, bei denen Schönheit und Künste gefeiert wurden.

24. Eurünomé a tengerparti területeken különösen fontos istennőnek számított, ahol a halászok és tengeri kereskedők imádták. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) galt in den Küstenregionen als besonders wichtige Göttin, wo Fischer und Seehändler sie verehrten.

25. A mítoszok szerint Eurünomé és Ofión a világ alapításakor egyesítették erejüket, hogy megteremtsék a világot. - Laut den Mythen vereinten Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und Ophion (Ὀφίων, Ophíōn) ihre Kräfte, um die Welt zu erschaffen.

26. Eurünomé szépségét és kecsességét gyakran összehasonlították más istennőkével, például Héra és Aphrodité szépségével. - Die Schönheit und Anmut von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) wurden oft mit der Schönheit anderer Göttinnen wie Hera (Ἥρα, Hḗra) und Aphrodite (Ἀφροδίτη, Aphrodítē) verglichen.

27. Eurünomé története gyakran szerepelt a görög teremtésmítoszokban, mint a világ harmóniájának szimbóluma. - Die Geschichte von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) erschien oft in den griechischen Schöpfungsmythen als Symbol für die Harmonie der Welt.

28. Eurünomé és a gráciák szerepe az istenek közötti harmónia és egyensúly fenntartásában volt kiemelkedő. - Die Rolle von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) und den Grazien bestand darin, die Harmonie und das Gleichgewicht unter den Göttern aufrechtzuerhalten.

29. A tengeri istenek közé tartozó Eurünomé tisztelete különösen erős volt a görög tengerparti közösségekben. - Die Verehrung von Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) als eine der Meeresgötter war besonders stark in den griechischen Küstengemeinden.

30. Eurünomé örök szimbóluma maradt a termékenységnek, a világ teremtésének és az isteni szépségnek a görög mitológiában. - Eurynome (Εὐρυνόμη, Eurynómē) blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für Fruchtbarkeit, Weltschöpfung und göttliche Schönheit.

nur Ungarisch

1. Eurünomé az ókori görög mitológiában az óceánok és a termékenység titánnője volt, Ókeanosz és Téthüsz lánya. 2. Eurünomé híres volt szépségéről és kecsességéről, és az egyik ősi istennőként tisztelték. 3. Eurünomé Zeusz egyik szeretője volt, akitől három grácia, Aglaia, Euphroszüné és Thaleia született. 4. Eurünomé neve a „széles uralkodó” jelentésű görög szóból ered, mivel az óceánok felett uralkodott. 5. Eurünomé és Zeusz közös gyermekei, a három grácia, az öröm, a szépség és a báj istennői voltak. 6. A görög mitológiában Eurünomé a világ teremtésében is szerepet játszott, ő formálta az univerzumot a káoszból. 7. Eurünomé egyes mítoszokban Ofión kígyóval együtt uralta a világot, amíg Zeusz le nem taszította őket. 8. A Pelaszgikus mítoszokban Eurünomé a világ teremtőjeként jelent meg, aki tánccal hívta elő a világot. 9. Eurünomé gyakran volt kapcsolatban a vízzel és az óceánokkal, mivel Ókeanosz lánya volt. 10. Eurünomé a természet rendjének és a termékenységnek az ősi istennője volt, aki biztosította az élet folytatását. 11. Eurünomé szépségét és kecsességét gyakran ábrázolták a görög művészetekben, különösen a szobrokon. 12. Eurünomé tisztelete különösen erős volt azokban a régiókban, ahol a tenger és a termékenység kulcsszerepet játszott. 13. A Pelaszgikus teremtésmítosz szerint Eurünomé és Ofión létrehozták az univerzumot, majd Zeusz száműzte őket. 14. Eurünomé a táncon keresztül teremtette meg a világot, és Ofión kígyót használt a világ alapjainak kialakításához. 15. Eurünomé a gráciák anyjaként a szépség és a báj istennőjének is számított. 16. Eurünomé kapcsolatban állt a kozmikus renddel, és a görög mitológiában a teremtés fontos istennője volt. 17. A Pelaszgikus mítoszokban Eurünomé és Ofión a világ feletti uralmukat addig tartották, amíg Zeusz és Héra át nem vették a hatalmat. 18. Eurünomé szoros kapcsolatban állt a tenger nimfáival és más tengeri istenekkel, mivel az óceánok titánnője volt. 19. A gráciák anyjaként Eurünomé biztosította a harmóniát és szépséget a világban, különösen az istenek között. 20. Eurünomé és Ofión története egyes görög források szerint a világ egyik legkorábbi teremtéstörténete volt. 21. Eurünomé templomokat és szentélyeket kapott, ahol az emberek termékenységért és tengeri áldásért imádkoztak. 22. Eurünomé a teremtés istennőjeként szimbolizálta az élet eredetét és a világ kialakulását a káoszból. 23. Eurünomé és a gráciák gyakran részt vettek az olümposzi ünnepeken, ahol a szépséget és a művészeteket ünnepelték. 24. Eurünomé a tengerparti területeken különösen fontos istennőnek számított, ahol a halászok és tengeri kereskedők imádták. 25. A mítoszok szerint Eurünomé és Ofión a világ alapításakor egyesítették erejüket, hogy megteremtsék a világot. 26. Eurünomé szépségét és kecsességét gyakran összehasonlították más istennőkével, például Héra és Aphrodité szépségével. 27. Eurünomé története gyakran szerepelt a görög teremtésmítoszokban, mint a világ harmóniájának szimbóluma. 28. Eurünomé és a gráciák szerepe az istenek közötti harmónia és egyensúly fenntartásában volt kiemelkedő. 29. A tengeri istenek közé tartozó Eurünomé tisztelete különösen erős volt a görög tengerparti közösségekben. 30. Eurünomé örök szimbóluma maradt a termékenységnek, a világ teremtésének és az isteni szépségnek a görög mitológiában.

nur Deutsch

1. Eurynome war in der antiken griechischen Mythologie die Titanin der Ozeane und der Fruchtbarkeit, Tochter von Okeanos und Tethys. 2. Eurynome war bekannt für ihre Schönheit und Anmut und wurde als eine der uralten Göttinnen verehrt. 3. Eurynome war eine Geliebte des Zeus, mit dem sie die drei Grazien, Aglaia, Euphrosyne und Thalia, zeugte. 4. Der Name Eurynome stammt vom griechischen Wort für „weithin Herrschende“, da sie über die Ozeane herrschte. 5. Eurynome und Zeus hatten gemeinsam die drei Grazien, Göttinnen der Freude, Schönheit und Anmut. 6. In der griechischen Mythologie spielte Eurynome auch eine Rolle bei der Erschaffung der Welt, indem sie das Universum aus dem Chaos formte. 7. In einigen Mythen herrschte Eurynome gemeinsam mit dem Schlangengott Ophion über die Welt, bis Zeus sie stürzte. 8. In den pelasgischen Mythen erschien Eurynome als Schöpferin der Welt, die das Universum durch ihren Tanz erschuf. 9. Eurynome war oft mit dem Wasser und den Ozeanen verbunden, da sie die Tochter des Okeanos war. 10. Eurynome war die uralte Göttin der Naturordnung und der Fruchtbarkeit, die das Fortbestehen des Lebens sicherstellte. 11. Die Schönheit und Anmut von Eurynome wurden oft in der griechischen Kunst, besonders in Statuen, dargestellt. 12. Die Verehrung von Eurynome war besonders stark in Regionen, in denen das Meer und die Fruchtbarkeit eine Schlüsselrolle spielten. 13. Laut dem pelasgischen Schöpfungsmythos erschufen Eurynome und Ophion das Universum, bevor Zeus sie verbannte. 14. Eurynome schuf die Welt durch ihren Tanz und formte die Fundamente der Welt mit der Schlange Ophion. 15. Als Mutter der Grazien galt Eurynome auch als Göttin der Schönheit und Anmut. 16. Eurynome war mit der kosmischen Ordnung verbunden und in der griechischen Mythologie eine bedeutende Göttin der Schöpfung. 17. In den pelasgischen Mythen hielten Eurynome und Ophion die Weltherrschaft, bis Zeus und Hera die Macht übernahmen. 18. Eurynome stand in enger Verbindung mit den Meeresnymphen und anderen Meeresgöttern, da sie die Titanin der Ozeane war. 19. Als Mutter der Grazien sorgte Eurynome für Harmonie und Schönheit in der Welt, besonders unter den Göttern. 20. Die Geschichte von Eurynome und Ophion gilt laut einigen griechischen Quellen als eine der frühesten Schöpfungsgeschichten der Welt. 21. Eurynome erhielt Tempel und Heiligtümer, wo die Menschen für Fruchtbarkeit und Segnungen des Meeres beteten. 22. Eurynome symbolisierte als Schöpfergöttin den Ursprung des Lebens und die Entstehung der Welt aus dem Chaos. 23. Eurynome und die Grazien nahmen oft an den Festen des Olymps teil, bei denen Schönheit und Künste gefeiert wurden. 24. Eurynome galt in den Küstenregionen als besonders wichtige Göttin, wo Fischer und Seehändler sie verehrten. 25. Laut den Mythen vereinten Eurynome und Ophion ihre Kräfte, um die Welt zu erschaffen. 26. Die Schönheit und Anmut von Eurynome wurden oft mit der Schönheit anderer Göttinnen wie Hera und Aphrodite verglichen. 27. Die Geschichte von Eurynome erschien oft in den griechischen Schöpfungsmythen als Symbol für die Harmonie der Welt. 28. Die Rolle von Eurynome und den Grazien bestand darin, die Harmonie und das Gleichgewicht unter den Göttern aufrechtzuerhalten. 29. Die Verehrung von Eurynome als eine der Meeresgötter war besonders stark in den griechischen Küstengemeinden. 30. Eurynome blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für Fruchtbarkeit, Weltschöpfung und göttliche Schönheit.

Elektra

1. Elektrá az ókori görög mitológiában Agamemnón és Klütaimnésztra lánya volt, aki fontos szerepet játszott apja halálának megbosszulásában. - Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) war in der antiken griechischen Mythologie die Tochter von Agamemnon (Ἀγαμέμνων, Agamémnōn) und Klytämnestra (Κλυταιμνήστρα, Klytaimnḗstra), die eine wichtige Rolle bei der Rache für den Tod ihres Vaters spielte.

2. Elektrá és testvére, Oresztész, anyjukat és annak szeretőjét, Aigiszthoszt megölték, hogy bosszút álljanak apjuk meggyilkolásáért. - Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) und ihr Bruder Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs) töteten ihre Mutter und deren Geliebten Aigisthos (Αἴγισθος, Aígisthos), um den Mord an ihrem Vater zu rächen.

3. A „Elektrá-komplexus” pszichológiai fogalom lett, utalva a lányok apjukhoz való erős érzelmi kötődésére. - Der „Elektra-Komplex“ wurde zu einem psychologischen Begriff, der auf die starke emotionale Bindung von Töchtern an ihren Vater verweist.

4. Elektrá történetét számos görög tragédia, köztük Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész is feldolgozta. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde in mehreren griechischen Tragödien, darunter von Aischylos (Αἰσχύλος, Aiskhýlos), Sophokles (Σοφοκλῆς, Sophoklḗs) und Euripides (Εὐριπίδης, Euripídēs), behandelt.

5. Elektrá évekig gyászolta apját, és várta testvére, Oresztész visszatérését, hogy együtt bosszút álljanak. - Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) trauerte jahrelang um ihren Vater und wartete auf die Rückkehr ihres Bruders Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs), um gemeinsam Rache zu nehmen.

6. Elektrá alakja a hűség és a család iránti lojalitás szimbóluma lett a görög irodalomban. - Die Figur von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde in der griechischen Literatur zum Symbol für Treue und Loyalität gegenüber der Familie.

7. Elektrá anyjával, Klütaimnésztrával szembeni gyűlölete központi eleme volt az ő történetének. - Elektros (Ἠλέκτρα, Ēléktra) Hass auf ihre Mutter Klytämnestra (Κλυταιμνήστρα, Klytaimnḗstra) war ein zentrales Element ihrer Geschichte.

8. Elektrá története fontos erkölcsi kérdéseket vet fel a családi hűségről és az igazságosságról. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wirft wichtige moralische Fragen zu Familientreue und Gerechtigkeit auf.

9. Elektrá alakját gyakran tragikus hősnőként ábrázolták, aki a sors és a bosszú iránti elkötelezettsége miatt szenvedett. - Die Figur von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde oft als tragische Heldin dargestellt, die unter ihrer Hingabe an das Schicksal und die Rache litt.

10. Elektrá történetében a bosszú a család becsületének visszaállításának eszköze volt. - In der Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) diente die Rache als Mittel, die Ehre der Familie wiederherzustellen.

11. Elektrá és Oresztész szövetsége testvéri lojalitásuk erejét szimbolizálta, amely erősebb volt minden erkölcsi akadálynál. - Die Allianz zwischen Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) und Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs) symbolisierte die Stärke ihrer geschwisterlichen Loyalität, die über allen moralischen Hürden stand.

12. Elektrá fájdalma és gyásza szíven ütötte a görög közönséget, amely azonosult a bosszú és a veszteség érzésével. - Der Schmerz und die Trauer von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) bewegten das griechische Publikum, das sich mit den Gefühlen von Rache und Verlust identifizierte.

13. Aiszkhülosz „Oreszteia” trilógiája híresen ábrázolja Elektrá szerepét a családi bosszúban. - Aischylos' (Αἰσχύλος, Aiskhýlos) „Orestie“-Trilogie stellt Elektras (Ἠλέκτρα, Ēléktra) Rolle in der Familienrache berühmt dar.

14. Elektrá története különösen a bosszú erkölcsi dilemmáiról szóló filozófiai viták alapjává vált. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde zur Grundlage philosophischer Debatten über die moralischen Dilemmata der Rache.

15. Elektrá jellemének tragikus vonása abban rejlik, hogy sorsa elkerülhetetlen volt, és életét a bosszú vezérelte. - Die tragische Natur von Elektras (Ἠλέκτρα, Ēléktra) Charakter liegt darin, dass ihr Schicksal unvermeidlich war und ihr Leben von der Rache bestimmt wurde.

16. Szophoklész „Elektrá”-ja különösen az érzelmi intenzitásáról és a családi kötelékek drámájáról híres. - Sophokles' (Σοφοκλῆς, Sophoklḗs) „Elektra“ ist besonders für seine emotionale Intensität und das Drama familiärer Bindungen bekannt.

17. Elektrá történetét különböző nézőpontokból mesélték el, néha ártatlan áldozatként, néha könyörtelen bosszúállóként ábrázolva őt. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde aus verschiedenen Blickwinkeln erzählt, wobei sie manchmal als unschuldiges Opfer und manchmal als rücksichtsloser Rächer dargestellt wurde.

18. Elektrá elkötelezettsége apja iránti hűsége és igazságérzete miatt vált legendássá. - Elektras (Ἠλέκτρα, Ēléktra) Hingabe an die Treue zu ihrem Vater und ihren Sinn für Gerechtigkeit machte sie zur Legende.

19. Elektrá és Oresztész végső tettükkel a görög mitológia egyik legismertebb bosszútörténetét alkották meg. - Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) und Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs) schufen mit ihrer letzten Tat eine der bekanntesten Rachegeschichten der griechischen Mythologie.

20. Euripidész „Elektrá”-ja hangsúlyozza a karakter erkölcsi és érzelmi komplexitását, amelyet gyakran megosztottan ábrázolnak. - Euripides' (Εὐριπίδης, Euripídēs) „Elektra“ betont die moralische und emotionale Komplexität des Charakters, der oft ambivalent dargestellt wird.

21. Elektrá mítosza az apai szeretet, az árulás és az igazságért folytatott harc bonyolult keverékét képviseli. - Der Mythos von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) repräsentiert eine komplexe Mischung aus väterlicher Liebe, Verrat und dem Kampf um Gerechtigkeit.

22. A „Elektrá-komplexus” kifejezés Freudtól származik, és az apa iránti túlzott kötődés pszichológiai jelenségére utal. - Der Begriff „Elektra-Komplex“ stammt von Freud und bezieht sich auf das psychologische Phänomen der übermäßigen Bindung an den Vater.

23. Elektrá történetét több modern feldolgozás is inspirálta, ahol a bosszú és a családi lojalitás motívumait újraértelmezik. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) inspirierte mehrere moderne Adaptionen, in denen die Motive von Rache und Familientreue neu interpretiert werden.

24. Elektrá alakja a hősnő tragikus helyzetének klasszikus példája lett, aki a bosszúban találta meg élete célját. - Die Figur von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde zum klassischen Beispiel einer Heldin in einer tragischen Lage, die in der Rache den Sinn ihres Lebens fand.

25. Elektrá és Oresztész története a görög tragédiák egyik legismertebb testvérpárosának története. - Die Geschichte von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) und Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs) ist die Geschichte eines der bekanntesten Geschwisterpaare in den griechischen Tragödien.

26. Elektrá sorsa az istenek akarata szerint alakult, akik a család bosszújának igazolását biztosították. - Elektras (Ἠλέκτρα, Ēléktra) Schicksal wurde durch den Willen der Götter bestimmt, die die Rechtfertigung der Familienrache sicherstellten.

27. Elektrá karaktere az igazság keresésének és az isteni rend fenntartásának szimbólumává vált. - Die Figur von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) wurde zum Symbol für die Suche nach Gerechtigkeit und die Aufrechterhaltung der göttlichen Ordnung.

28. A görög tragédiákban Elektrá az apja iránti szeretete miatt hősiesnek, de megkínzottnak ábrázolt szereplő volt. - In den griechischen Tragödien wurde Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) aufgrund ihrer Liebe zu ihrem Vater als heldenhaft, aber gequält dargestellt.

29. Elektrá és Oresztész bosszúja a görög tragédia egyik legismertebb véres befejezése. - Die Rache von Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) und Orestes (Ὀρέστης, Oréstēs) ist eines der bekanntesten blutigen Enden der griechischen Tragödie.

30. Elektrá örök szimbóluma maradt a görög mitológiában a hűségnek, a család becsületének és a végzet tragédiájának. - Elektra (Ἠλέκτρα, Ēléktra) blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Treue, Familienehre und die Tragik des Schicksals.

nur Ungarisch

1. Elektrá az ókori görög mitológiában Agamemnón és Klütaimnésztra lánya volt, aki fontos szerepet játszott apja halálának megbosszulásában. 2. Elektrá és testvére, Oresztész, anyjukat és annak szeretőjét, Aigiszthoszt megölték, hogy bosszút álljanak apjuk meggyilkolásáért. 3. A „Elektrá-komplexus” pszichológiai fogalom lett, utalva a lányok apjukhoz való erős érzelmi kötődésére. 4. Elektrá történetét számos görög tragédia, köztük Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész is feldolgozta. 5. Elektrá évekig gyászolta apját, és várta testvére, Oresztész visszatérését, hogy együtt bosszút álljanak. 6. Elektrá alakja a hűség és a család iránti lojalitás szimbóluma lett a görög irodalomban. 7. Elektrá anyjával, Klütaimnésztrával szembeni gyűlölete központi eleme volt az ő történetének. 8. Elektrá története fontos erkölcsi kérdéseket vet fel a családi hűségről és az igazságosságról. 9. Elektrá alakját gyakran tragikus hősnőként ábrázolták, aki a sors és a bosszú iránti elkötelezettsége miatt szenvedett. 10. Elektrá történetében a bosszú a család becsületének visszaállításának eszköze volt. 11. Elektrá és Oresztész szövetsége testvéri lojalitásuk erejét szimbolizálta, amely erősebb volt minden erkölcsi akadálynál. 12. Elektrá fájdalma és gyásza szíven ütötte a görög közönséget, amely azonosult a bosszú és a veszteség érzésével. 13. Aiszkhülosz „Oreszteia” trilógiája híresen ábrázolja Elektrá szerepét a családi bosszúban. 14. Elektrá története különösen a bosszú erkölcsi dilemmáiról szóló filozófiai viták alapjává vált. 15. Elektrá jellemének tragikus vonása abban rejlik, hogy sorsa elkerülhetetlen volt, és életét a bosszú vezérelte. 16. Szophoklész „Elektrá”-ja különösen az érzelmi intenzitásáról és a családi kötelékek drámájáról híres. 17. Elektrá történetét különböző nézőpontokból mesélték el, néha ártatlan áldozatként, néha könyörtelen bosszúállóként ábrázolva őt. 18. Elektrá elkötelezettsége apja iránti hűsége és igazságérzete miatt vált legendássá. 19. Elektrá és Oresztész végső tettükkel a görög mitológia egyik legismertebb bosszútörténetét alkották meg. 20. Euripidész „Elektrá”-ja hangsúlyozza a karakter erkölcsi és érzelmi komplexitását, amelyet gyakran megosztottan ábrázolnak. 21. Elektrá mítosza az apai szeretet, az árulás és az igazságért folytatott harc bonyolult keverékét képviseli. 22. A „Elektrá-komplexus” kifejezés Freudtól származik, és az apa iránti túlzott kötődés pszichológiai jelenségére utal. 23. Elektrá történetét több modern feldolgozás is inspirálta, ahol a bosszú és a családi lojalitás motívumait újraértelmezik. 24. Elektrá alakja a hősnő tragikus helyzetének klasszikus példája lett, aki a bosszúban találta meg élete célját. 25. Elektrá és Oresztész története a görög tragédiák egyik legismertebb testvérpárosának története. 26. Elektrá sorsa az istenek akarata szerint alakult, akik a család bosszújának igazolását biztosították. 27. Elektrá karaktere az igazság keresésének és az isteni rend fenntartásának szimbólumává vált. 28. A görög tragédiákban Elektrá az apja iránti szeretete miatt hősiesnek, de megkínzottnak ábrázolt szereplő volt. 29. Elektrá és Oresztész bosszúja a görög tragédia egyik legismertebb véres befejezése. 30. Elektrá örök szimbóluma maradt a görög mitológiában a hűségnek, a család becsületének és a végzet tragédiájának.

nur Deutsch

1. Elektra war in der antiken griechischen Mythologie die Tochter von Agamemnon und Klytämnestra, die eine wichtige Rolle bei der Rache für den Tod ihres Vaters spielte. 2. Elektra und ihr Bruder Orestes töteten ihre Mutter und deren Geliebten Aigisthos, um den Mord an ihrem Vater zu rächen. 3. Der „Elektra-Komplex“ wurde zu einem psychologischen Begriff, der auf die starke emotionale Bindung von Töchtern an ihren Vater verweist. 4. Die Geschichte von Elektra wurde in mehreren griechischen Tragödien, darunter von Aischylos, Sophokles und Euripides, behandelt. 5. Elektra trauerte jahrelang um ihren Vater und wartete auf die Rückkehr ihres Bruders Orestes, um gemeinsam Rache zu nehmen. 6. Die Figur von Elektra wurde in der griechischen Literatur zum Symbol für Treue und Loyalität gegenüber der Familie. 7. Elektros Hass auf ihre Mutter Klytämnestra war ein zentrales Element ihrer Geschichte. 8. Die Geschichte von Elektra wirft wichtige moralische Fragen zu Familientreue und Gerechtigkeit auf. 9. Die Figur von Elektra wurde oft als tragische Heldin dargestellt, die unter ihrer Hingabe an das Schicksal und die Rache litt. 10. In der Geschichte von Elektra diente die Rache als Mittel, die Ehre der Familie wiederherzustellen. 11. Die Allianz zwischen Elektra und Orestes symbolisierte die Stärke ihrer geschwisterlichen Loyalität, die über allen moralischen Hürden stand. 12. Der Schmerz und die Trauer von Elektra bewegten das griechische Publikum, das sich mit den Gefühlen von Rache und Verlust identifizierte. 13. Aischylos' „Orestie“-Trilogie stellt Elektras Rolle in der Familienrache berühmt dar. 14. Die Geschichte von Elektra wurde zur Grundlage philosophischer Debatten über die moralischen Dilemmata der Rache. 15. Die tragische Natur von Elektras Charakter liegt darin, dass ihr Schicksal unvermeidlich war und ihr Leben von der Rache bestimmt wurde. 16. Sophokles' „Elektra“ ist besonders für seine emotionale Intensität und das Drama familiärer Bindungen bekannt. 17. Die Geschichte von Elektra wurde aus verschiedenen Blickwinkeln erzählt, wobei sie manchmal als unschuldiges Opfer und manchmal als rücksichtsloser Rächer dargestellt wurde. 18. Elektras Hingabe an die Treue zu ihrem Vater und ihren Sinn für Gerechtigkeit machte sie zur Legende. 19. Elektra und Orestes schufen mit ihrer letzten Tat eine der bekanntesten Rachegeschichten der griechischen Mythologie. 20. Euripides' „Elektra“ betont die moralische und emotionale Komplexität des Charakters, der oft ambivalent dargestellt wird. 21. Der Mythos von Elektra repräsentiert eine komplexe Mischung aus väterlicher Liebe, Verrat und dem Kampf um Gerechtigkeit. 22. Der Begriff „Elektra-Komplex“ stammt von Freud und bezieht sich auf das psychologische Phänomen der übermäßigen Bindung an den Vater. 23. Die Geschichte von Elektra inspirierte mehrere moderne Adaptionen, in denen die Motive von Rache und Familientreue neu interpretiert werden. 24. Die Figur von Elektra wurde zum klassischen Beispiel einer Heldin in einer tragischen Lage, die in der Rache den Sinn ihres Lebens fand. 25. Die Geschichte von Elektra und Orestes ist die Geschichte eines der bekanntesten Geschwisterpaare in den griechischen Tragödien. 26. Elektras Schicksal wurde durch den Willen der Götter bestimmt, die die Rechtfertigung der Familienrache sicherstellten. 27. Die Figur von Elektra wurde zum Symbol für die Suche nach Gerechtigkeit und die Aufrechterhaltung der göttlichen Ordnung. 28. In den griechischen Tragödien wurde Elektra aufgrund ihrer Liebe zu ihrem Vater als heldenhaft, aber gequält dargestellt. 29. Die Rache von Elektra und Orestes ist eines der bekanntesten blutigen Enden der griechischen Tragödie. 30. Elektra blieb in der griechischen Mythologie das ewige Symbol für Treue, Familienehre und die Tragik des Schicksals.