Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 17

Hoch zum Inhaltsverzeichnis: Ungarisch-Lesebuch

Hoch zum Ungarisch-Lesebuch: Bei den Göttern - Das antike Griechenland

Europe

1. Európé az ókori görög mitológiában egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz elrabolt és Krétára vitt. - Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) war in der antiken griechischen Mythologie eine phönizische Prinzessin, die von Zeus (Ζεύς, Zeús) entführt und nach Kreta gebracht wurde.

2. Zeusz egy gyönyörű fehér bikává változott, hogy elcsábítsa Európét, majd a tengerbe ugorva elvitte őt Krétára. - Zeus (Ζεύς, Zeús) verwandelte sich in einen wunderschönen weißen Stier, um Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) zu verführen, und sprang dann mit ihr ins Meer, um sie nach Kreta zu bringen.

3. Európé Krétán Zeusz szeretője lett, és három gyermeket szült neki: Minószt, Rhadamanthüszt és Szarpédónt. - In Kreta wurde Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) die Geliebte des Zeus (Ζεύς, Zeús) und gebar ihm drei Söhne: Minos (Μίνως, Mínōs), Rhadamanthys (Ῥαδάμανθυς, Rhadámanthys) und Sarpedon (Σαρπηδών, Sarpēdṓn).

4. Európé gyermekei, különösen Minósz, fontos szereplők lettek a krétai civilizációban és a görög mítoszokban. - Europas (Εὐρώπη, Eurṓpē) Kinder, insbesondere Minos (Μίνως, Mínōs), wurden bedeutende Figuren in der kretischen Zivilisation und den griechischen Mythen.

5. Európé története gyakran a szeretet és a hűség szimbólumaként szerepelt a görög költészetben. - Die Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde in der griechischen Dichtung oft als Symbol für Liebe und Treue dargestellt.

6. Zeusz Európét a házassággal és királynői méltósággal ajándékozta meg Krétán, ahol a nép tisztelte őt. - Zeus (Ζεύς, Zeús) belohnte Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) mit der Ehe und einer königlichen Würde auf Kreta, wo das Volk sie verehrte.

7. Európé neve a kontinens nevének alapjául szolgált, mivel az ókori görögök így tisztelték a történetét. - Der Name Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde zum Namensgeber des Kontinents, da die alten Griechen ihre Geschichte ehrten.

8. Európé a görög mitológiában a szépség és az isteni kegyelem megtestesítőjeként szerepelt. - In der griechischen Mythologie galt Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) als Verkörperung von Schönheit und göttlicher Gnade.

9. Európé elrablásának története számos művészt megihletett, és gyakran ábrázolták festményeken és szobrokon. - Die Entführung Europas (Εὐρώπη, Eurṓpē) inspirierte zahlreiche Künstler und wurde oft in Gemälden und Skulpturen dargestellt.

10. A görög mítosz szerint Zeusz egy egész földrészt ajándékozott Európénak, amely később Európa néven vált ismertté. - Laut dem griechischen Mythos schenkte Zeus (Ζεύς, Zeús) Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) einen ganzen Kontinent, der später als Europa bekannt wurde.

11. Európé története a szépség, az isteni szerelem és a hatalom mitológiai példája lett a görög kultúrában. - Die Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde in der griechischen Kultur zum mythischen Beispiel für Schönheit, göttliche Liebe und Macht.

12. A bikává változott Zeusz és Európé utazása a tenger felett ikonikus jelenetként maradt fenn a görög művészetben. - Die Reise von Zeus (Ζεύς, Zeús) in Gestalt eines Stiers mit Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) über das Meer blieb als ikonische Szene in der griechischen Kunst erhalten.

13. Európét Krétán királynővé koronázták, és a sziget egyik legfontosabb alakjává vált a mitológiában. - In Kreta wurde Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) zur Königin gekrönt und zu einer der bedeutendsten Figuren der Mythologie der Insel.

14. Európé és Zeusz kapcsolatának gyümölcsei, Minósz és testvérei, később híres bírák és hősök lettek a görög mítoszokban. - Die Nachkommen der Beziehung zwischen Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) und Zeus (Ζεύς, Zeús), Minos (Μίνως, Mínōs) und seine Brüder, wurden später zu berühmten Richtern und Helden in den griechischen Mythen.

15. Európé elrablása egy figyelmeztető mítoszként is értelmezhető, amely az istenek szeszélyeire és erejére figyelmeztetett. - Die Entführung von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) kann auch als warnender Mythos verstanden werden, der auf die Launen und die Macht der Götter hinweist.

16. A bikát, amely Zeuszt szimbolizálta, gyakran az erő és hatalom jelképeként ábrázolták Európé történetében. - Der Stier, der Zeus (Ζεύς, Zeús) symbolisierte, wurde in der Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) oft als Symbol für Stärke und Macht dargestellt.

17. Európé szépségét és tisztaságát a görög mítoszok az isteni kegyelem ajándékának tartották. - Die Schönheit und Reinheit von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde in den griechischen Mythen als Geschenk göttlicher Gnade angesehen.

18. Európé Krétán megalapozta a híres minószi civilizációt, amely később a görög történelem egyik legfontosabb kultúrájává vált. - Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) legte in Kreta den Grundstein für die berühmte minoische Zivilisation, die später zu einer der bedeutendsten Kulturen der griechischen Geschichte wurde.

19. Európé története gyakran megjelent a görög mitológiában, hogy bemutassa az isteni hatalom és emberi szépség kapcsolatát. - Die Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) erschien oft in der griechischen Mythologie, um die Beziehung zwischen göttlicher Macht und menschlicher Schönheit darzustellen.

20. Európé legendája szerint Zeusz szerelme iránti elkötelezettsége a mitológia egyik legszebb szerelmi története lett. - Laut der Legende von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde die Hingabe von Zeus (Ζεύς, Zeús) zu ihrer Liebe zu einer der schönsten Liebesgeschichten der Mythologie.

21. A bikává változott Zeusz elnyerte Európé bizalmát és szeretetét, és így kezdődött közös életük Krétán. - In Gestalt eines Stiers gewann Zeus (Ζεύς, Zeús) das Vertrauen und die Liebe von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē), und so begann ihr gemeinsames Leben auf Kreta.

22. Európé szimbolizálta a görög és a föníciai kultúra közötti kapcsolatot, mivel föníciai hercegnőként indult, de Görögország történetének központi alakja lett. - Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) symbolisierte die Verbindung zwischen der griechischen und der phönizischen Kultur, da sie als phönizische Prinzessin begann, aber zu einer zentralen Figur der griechischen Geschichte wurde.

23. Európé nevének eredete a „széles szemű” jelentésű görög szóból származik, amely szépségére utal. - Der Name Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) leitet sich vom griechischen Wort für „breitäugig“ ab, was auf ihre Schönheit hinweist.

24. A Zeusszal való kapcsolat után Európé Kréta királynőjeként folytatta életét, és uralkodása alatt békét hozott a szigetre. - Nach ihrer Verbindung mit Zeus (Ζεύς, Zeús) führte Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) ihr Leben als Königin von Kreta fort und brachte während ihrer Herrschaft Frieden auf die Insel.

25. Európé és Minósz gyermekei később bírák lettek az alvilágban, ahol az emberek sorsáról döntöttek. - Die Kinder von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) und Minos (Μίνως, Mínōs) wurden später Richter in der Unterwelt, wo sie über das Schicksal der Menschen entschieden.

26. Európé története szimbolizálja, hogyan avatkoznak be az istenek az emberek életébe, és hogyan formálják sorsukat. - Die Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) symbolisiert, wie die Götter in das Leben der Menschen eingreifen und ihr Schicksal formen.

27. A „Zeusz és Európé” történet gyakran szolgált tanulságként az istenek hatalmáról és az emberi sors irányításáról. - Die Geschichte von „Zeus und Europa“ (Ζεύς καὶ Εὐρώπη) diente oft als Lehre über die Macht der Götter und die Kontrolle über das menschliche Schicksal.

28. Európé alakját a klasszikus görög irodalomban és művészetben gyakran a női erény és a királyi méltóság szimbólumaként ábrázolták. - Die Figur von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) wurde in der klassischen griechischen Literatur und Kunst oft als Symbol für weibliche Tugend und königliche Würde dargestellt.

29. A Zeusszal való találkozás után Európé új életet kezdett Krétán, ahol a görög mitológia egyik legismertebb királynője lett. - Nach ihrer Begegnung mit Zeus (Ζεύς, Zeús) begann Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) ein neues Leben auf Kreta, wo sie zu einer der bekanntesten Königinnen der griechischen Mythologie wurde.

30. Európé története a görög mitológiában örök szimbólum maradt a szépség, a hatalom és az isteni szerelem kapcsolatáról. - Die Geschichte von Europa (Εὐρώπη, Eurṓpē) blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für die Verbindung von Schönheit, Macht und göttlicher Liebe.

nur Ungarisch

1. Európé az ókori görög mitológiában egy föníciai hercegnő volt, akit Zeusz elrabolt és Krétára vitt. 2. Zeusz egy gyönyörű fehér bikává változott, hogy elcsábítsa Európét, majd a tengerbe ugorva elvitte őt Krétára. 3. Európé Krétán Zeusz szeretője lett, és három gyermeket szült neki: Minószt, Rhadamanthüszt és Szarpédónt. 4. Európé gyermekei, különösen Minósz, fontos szereplők lettek a krétai civilizációban és a görög mítoszokban. 5. Európé története gyakran a szeretet és a hűség szimbólumaként szerepelt a görög költészetben. 6. Zeusz Európét a házassággal és királynői méltósággal ajándékozta meg Krétán, ahol a nép tisztelte őt. 7. Európé neve a kontinens nevének alapjául szolgált, mivel az ókori görögök így tisztelték a történetét. 8. Európé a görög mitológiában a szépség és az isteni kegyelem megtestesítőjeként szerepelt. 9. Európé elrablásának története számos művészt megihletett, és gyakran ábrázolták festményeken és szobrokon. 10. A görög mítosz szerint Zeusz egy egész földrészt ajándékozott Európénak, amely később Európa néven vált ismertté. 11. Európé története a szépség, az isteni szerelem és a hatalom mitológiai példája lett a görög kultúrában. 12. A bikává változott Zeusz és Európé utazása a tenger felett ikonikus jelenetként maradt fenn a görög művészetben. 13. Európét Krétán királynővé koronázták, és a sziget egyik legfontosabb alakjává vált a mitológiában. 14. Európé és Zeusz kapcsolatának gyümölcsei, Minósz és testvérei, később híres bírák és hősök lettek a görög mítoszokban. 15. Európé elrablása egy figyelmeztető mítoszként is értelmezhető, amely az istenek szeszélyeire és erejére figyelmeztetett. 16. A bikát, amely Zeuszt szimbolizálta, gyakran az erő és hatalom jelképeként ábrázolták Európé történetében. 17. Európé szépségét és tisztaságát a görög mítoszok az isteni kegyelem ajándékának tartották. 18. Európé Krétán megalapozta a híres minószi civilizációt, amely később a görög történelem egyik legfontosabb kultúrájává vált. 19. Európé története gyakran megjelent a görög mitológiában, hogy bemutassa az isteni hatalom és emberi szépség kapcsolatát. 20. Európé legendája szerint Zeusz szerelme iránti elkötelezettsége a mitológia egyik legszebb szerelmi története lett. 21. A bikává változott Zeusz elnyerte Európé bizalmát és szeretetét, és így kezdődött közös életük Krétán. 22. Európé szimbolizálta a görög és a föníciai kultúra közötti kapcsolatot, mivel föníciai hercegnőként indult, de Görögország történetének központi alakja lett. 23. Európé nevének eredete a „széles szemű” jelentésű görög szóból származik, amely szépségére utal. 24. A Zeusszal való kapcsolat után Európé Kréta királynőjeként folytatta életét, és uralkodása alatt békét hozott a szigetre. 25. Európé és Minósz gyermekei később bírák lettek az alvilágban, ahol az emberek sorsáról döntöttek. 26. Európé története szimbolizálja, hogyan avatkoznak be az istenek az emberek életébe, és hogyan formálják sorsukat. 27. A „Zeusz és Európé” történet gyakran szolgált tanulságként az istenek hatalmáról és az emberi sors irányításáról. 28. Európé alakját a klasszikus görög irodalomban és művészetben gyakran a női erény és a királyi méltóság szimbólumaként ábrázolták. 29. A Zeusszal való találkozás után Európé új életet kezdett Krétán, ahol a görög mitológia egyik legismertebb királynője lett. 30. Európé története a görög mitológiában örök szimbólum maradt a szépség, a hatalom és az isteni szerelem kapcsolatáról.

nur Deutsch

1. Europa war in der antiken griechischen Mythologie eine phönizische Prinzessin, die von Zeus entführt und nach Kreta gebracht wurde. 2. Zeus verwandelte sich in einen wunderschönen weißen Stier, um Europa zu verführen, und sprang dann mit ihr ins Meer, um sie nach Kreta zu bringen. 3. In Kreta wurde Europa die Geliebte des Zeus und gebar ihm drei Söhne: Minos, Rhadamanthys und Sarpedon. 4. Europas Kinder, insbesondere Minos, wurden bedeutende Figuren in der kretischen Zivilisation und den griechischen Mythen. 5. Die Geschichte von Europa wurde in der griechischen Dichtung oft als Symbol für Liebe und Treue dargestellt. 6. Zeus belohnte Europa mit der Ehe und einer königlichen Würde auf Kreta, wo das Volk sie verehrte. 7. Der Name Europa wurde zum Namensgeber des Kontinents, da die alten Griechen ihre Geschichte ehrten. 8. In der griechischen Mythologie galt Europa als Verkörperung von Schönheit und göttlicher Gnade. 9. Die Entführung Europas inspirierte zahlreiche Künstler und wurde oft in Gemälden und Skulpturen dargestellt. 10. Laut dem griechischen Mythos schenkte Zeus Europa einen ganzen Kontinent, der später als Europa bekannt wurde. 11. Die Geschichte von Europa wurde in der griechischen Kultur zum mythischen Beispiel für Schönheit, göttliche Liebe und Macht. 12. Die Reise von Zeus in Gestalt eines Stiers mit Europa über das Meer blieb als ikonische Szene in der griechischen Kunst erhalten. 13. In Kreta wurde Europa zur Königin gekrönt und zu einer der bedeutendsten Figuren der Mythologie der Insel. 14. Die Nachkommen der Beziehung zwischen Europa und Zeus, Minos und seine Brüder, wurden später zu berühmten Richtern und Helden in den griechischen Mythen. 15. Die Entführung von Europa kann auch als warnender Mythos verstanden werden, der auf die Launen und die Macht der Götter hinweist. 16. Der Stier, der Zeus symbolisierte, wurde in der Geschichte von Europa oft als Symbol für Stärke und Macht dargestellt. 17. Die Schönheit und Reinheit von Europa wurde in den griechischen Mythen als Geschenk göttlicher Gnade angesehen. 18. Europa legte in Kreta den Grundstein für die berühmte minoische Zivilisation, die später zu einer der bedeutendsten Kulturen der griechischen Geschichte wurde. 19. Die Geschichte von Europa erschien oft in der griechischen Mythologie, um die Beziehung zwischen göttlicher Macht und menschlicher Schönheit darzustellen. 20. Laut der Legende von Europa wurde die Hingabe von Zeus zu ihrer Liebe zu einer der schönsten Liebesgeschichten der Mythologie. 21. In Gestalt eines Stiers gewann Zeus das Vertrauen und die Liebe von Europa, und so begann ihr gemeinsames Leben auf Kreta. 22. Europa symbolisierte die Verbindung zwischen der griechischen und der phönizischen Kultur, da sie als phönizische Prinzessin begann, aber zu einer zentralen Figur der griechischen Geschichte wurde. 23. Der Name Europa leitet sich vom griechischen Wort für „breitäugig“ ab, was auf ihre Schönheit hinweist. 24. Nach ihrer Verbindung mit Zeus führte Europa ihr Leben als Königin von Kreta fort und brachte während ihrer Herrschaft Frieden auf die Insel. 25. Die Kinder von Europa und Minos wurden später Richter in der Unterwelt, wo sie über das Schicksal der Menschen entschieden. 26. Die Geschichte von Europa symbolisiert, wie die Götter in das Leben der Menschen eingreifen und ihr Schicksal formen. 27. Die Geschichte von „Zeus und Europa“ diente oft als Lehre über die Macht der Götter und die Kontrolle über das menschliche Schicksal. 28. Die Figur von Europa wurde in der klassischen griechischen Literatur und Kunst oft als Symbol für weibliche Tugend und königliche Würde dargestellt. 29. Nach ihrer Begegnung mit Zeus begann Europa ein neues Leben auf Kreta, wo sie zu einer der bekanntesten Königinnen der griechischen Mythologie wurde. 30. Die Geschichte von Europa blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für die Verbindung von Schönheit, Macht und göttlicher Liebe.

Nemesis

1. Nemezisz az ókori görög mitológiában az isteni megtorlás és az igazságosság istennője volt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der göttlichen Vergeltung und Gerechtigkeit.

2. Nemezisz az emberek túlzott büszkesége és gőgje ellen lépett fel, és megbüntette azokat, akik megsértették az isteni törvényeket. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) trat gegen den übermäßigen Stolz und Hochmut der Menschen auf und bestrafte diejenigen, die die göttlichen Gesetze verletzten.

3. Nemeziszt gyakran szárnyakkal ábrázolták, hogy jelezzék gyors és elkerülhetetlen megtorlását. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft mit Flügeln dargestellt, um ihre schnelle und unvermeidliche Vergeltung zu symbolisieren.

4. Nemezisz különösen az arkhé be nem tartásával és a mértéktelen tettekkel szemben lépett fel. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) trat besonders gegen die Missachtung der Ordnung und maßloses Verhalten auf.

5. Nemezisz szerepe fontos volt a görög mitológiában, mivel az isteni igazságosságot képviselte, amely egyensúlyban tartotta a világot. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war in der griechischen Mythologie wichtig, da sie die göttliche Gerechtigkeit verkörperte, die die Welt im Gleichgewicht hielt.

6. Nemeziszt sokszor azzal a feladattal bízták meg, hogy megbüntesse azokat, akik megsértették a természetes rendet vagy isteneket. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft damit beauftragt, diejenigen zu bestrafen, die die natürliche Ordnung oder die Götter beleidigten.

7. Nemeziszt az emberek gyakran féltek, mivel gyors és igazságos megtorlást hozott a bűnösökre. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde von den Menschen oft gefürchtet, da sie schnelle und gerechte Vergeltung über die Schuldigen brachte.

8. A görögök szerint Nemezisz biztosította, hogy senki ne élhessen túlzott szerencsével vagy hatalommal anélkül, hogy visszafizetnék. - Laut den Griechen stellte Nemesis (Νέμεσις, Némesis) sicher, dass niemand übermäßiges Glück oder Macht genießen konnte, ohne dafür büßen zu müssen.

9. Nemeziszt különösen tisztelték a bűnösök megbüntetése miatt, és a hősök is féltek attól, hogy megsértik őt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde besonders für ihre Bestrafung der Schuldigen verehrt, und auch Helden fürchteten, sie zu beleidigen.

10. Nemezisz tiszteletére szentélyeket emeltek, ahol az emberek imádkoztak igazságért és az igazságtalanságok megtorlásáért. - Zu Ehren von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurden Heiligtümer errichtet, in denen die Menschen für Gerechtigkeit und die Vergeltung von Ungerechtigkeiten beteten.

11. Nemezisz nevéhez fűződik a görög mitológiában a hubrisz, azaz a gőg megbüntetése. - Der Name Nemesis (Νέμεσις, Némesis) ist in der griechischen Mythologie eng mit der Bestrafung der Hybris, also des Hochmuts, verbunden.

12. Nemezisznek fontos szerepe volt abban, hogy a túlzó ambíciókat és az istenekkel való versengést megbüntesse. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) spielte eine wichtige Rolle bei der Bestrafung übermäßiger Ambitionen und des Wettbewerbs mit den Göttern.

13. Nemezisz gyakran üldözte azokat, akik jogtalan előnyökre tettek szert, és megbüntette őket azért, hogy visszaállítsa az egyensúlyt. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) verfolgte oft diejenigen, die sich unrechtmäßige Vorteile verschafft hatten, und bestrafte sie, um das Gleichgewicht wiederherzustellen.

14. Nemezisz elkerülhetetlen volt, és senki nem tudott elmenekülni a büntetése elől. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war unvermeidlich, und niemand konnte ihrer Bestrafung entkommen.

15. Nemezisz szerepe a görög mitológiában figyelmeztetésként szolgált, hogy minden tettnek következménye van. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie diente als Warnung, dass jede Tat Konsequenzen hat.

16. Nemeziszt gyakran a szerencse istennőjeként is tisztelték, mivel képes volt változtatni az emberek sorsán. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde auch als Göttin des Schicksals verehrt, da sie in der Lage war, das Schicksal der Menschen zu ändern.

17. Nemezisz az igazságtalanságot és a túlzott büszkeséget mindig megbüntette, hogy visszaállítsa a világ rendjét. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) bestrafte immer Ungerechtigkeit und übermäßigen Stolz, um die Ordnung der Welt wiederherzustellen.

18. Nemezisz történetei a görög mitológiában a bűnök és az igazságtalanságok elkerülhetetlen következményeiről szóltak. - Die Geschichten von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie handelten von den unvermeidlichen Folgen von Sünden und Ungerechtigkeiten.

19. Nemezisz nevéhez fűződik a világ kiegyensúlyozásának feladata, amelyet mindig beteljesített, függetlenül az akadályoktól. - Der Name Nemesis (Νέμεσις, Némesis) ist mit der Aufgabe verbunden, die Welt ins Gleichgewicht zu bringen, was sie stets erfüllte, unabhängig von den Hindernissen.

20. Nemeziszt gyakran kapcsolták más istenekhez, mint például Themiszhez, az igazságosság istennőjéhez. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) wurde oft mit anderen Göttern wie Themis (Θέμις, Thémis), der Göttin der Gerechtigkeit, in Verbindung gebracht.

21. Nemezisz a halandók és az istenek közötti egyensúlyt képviselte, és biztosította, hogy senki ne kerülje el a büntetést. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) repräsentierte das Gleichgewicht zwischen Sterblichen und Göttern und stellte sicher, dass niemand der Bestrafung entging.

22. Nemezisz története a görög mitológiában az isteni igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozta. - Die Geschichte von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie betonte die Bedeutung göttlicher Gerechtigkeit.

23. Nemezisz általában a szerencsétlen végzetet hozta azoknak, akik megsértették az isteni rendet vagy gőgösek voltak. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) brachte normalerweise ein unglückliches Schicksal für diejenigen, die die göttliche Ordnung verletzten oder überheblich waren.

24. Nemezisz tisztelete különösen erős volt azokban a kultuszokban, amelyek az igazságosság és a megtorlás erejét hirdették. - Die Verehrung von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war besonders stark in den Kulten, die die Macht der Gerechtigkeit und Vergeltung verkündeten.

25. Nemezisz alakja a görög művészetekben gyakran szerepelt igazságosztóként és a bűnök megbüntetőjeként. - Die Figur von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) erschien in der griechischen Kunst oft als Richterin und Bestraferin der Sünden.

26. Nemezisz szerepe a görög mitológiában mindig a túlzás és a mértéktelenség elleni figyelmeztetés volt. - Die Rolle von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) in der griechischen Mythologie war immer eine Warnung vor Übermaß und Maßlosigkeit.

27. Nemezisz a bűnök elkerülhetetlenségére és azok következményeire hívta fel a figyelmet a görög mitológiában. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) machte in der griechischen Mythologie auf die Unvermeidbarkeit der Sünden und deren Konsequenzen aufmerksam.

28. Nemezisz a sors istennője is volt, aki döntött a halandók végzete felett, és biztosította az igazságosságot. - Nemesis (Νέμεσις, Némesis) war auch die Göttin des Schicksals, die über das Schicksal der Sterblichen entschied und die Gerechtigkeit sicherstellte.

29. Nemezisz tisztelete a görög kultúrában az isteni igazság és a világi törvények közötti kapcsolatot szimbolizálta. - Die Verehrung von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) symbolisierte in der griechischen Kultur die Verbindung zwischen göttlicher Gerechtigkeit und weltlichen Gesetzen.

30. Nemezisz alakja a görög mitológiában örökre az igazság és megtorlás szimbóluma maradt, amely elkerülhetetlen volt. - Die Figur von Nemesis (Νέμεσις, Némesis) blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol für Gerechtigkeit und Vergeltung, das unvermeidlich war.

nur Ungarisch

1. Nemezisz az ókori görög mitológiában az isteni megtorlás és az igazságosság istennője volt. 2. Nemezisz az emberek túlzott büszkesége és gőgje ellen lépett fel, és megbüntette azokat, akik megsértették az isteni törvényeket. 3. Nemeziszt gyakran szárnyakkal ábrázolták, hogy jelezzék gyors és elkerülhetetlen megtorlását. 4. Nemezisz különösen az arkhé be nem tartásával és a mértéktelen tettekkel szemben lépett fel. 5. Nemezisz szerepe fontos volt a görög mitológiában, mivel az isteni igazságosságot képviselte, amely egyensúlyban tartotta a világot. 6. Nemeziszt sokszor azzal a feladattal bízták meg, hogy megbüntesse azokat, akik megsértették a természetes rendet vagy isteneket. 7. Nemeziszt az emberek gyakran féltek, mivel gyors és igazságos megtorlást hozott a bűnösökre. 8. A görögök szerint Nemezisz biztosította, hogy senki ne élhessen túlzott szerencsével vagy hatalommal anélkül, hogy visszafizetnék. 9. Nemeziszt különösen tisztelték a bűnösök megbüntetése miatt, és a hősök is féltek attól, hogy megsértik őt. 10. Nemezisz tiszteletére szentélyeket emeltek, ahol az emberek imádkoztak igazságért és az igazságtalanságok megtorlásáért. 11. Nemezisz nevéhez fűződik a görög mitológiában a hubrisz, azaz a gőg megbüntetése. 12. Nemezisznek fontos szerepe volt abban, hogy a túlzó ambíciókat és az istenekkel való versengést megbüntesse. 13. Nemezisz gyakran üldözte azokat, akik jogtalan előnyökre tettek szert, és megbüntette őket azért, hogy visszaállítsa az egyensúlyt. 14. Nemezisz elkerülhetetlen volt, és senki nem tudott elmenekülni a büntetése elől. 15. Nemezisz szerepe a görög mitológiában figyelmeztetésként szolgált, hogy minden tettnek következménye van. 16. Nemeziszt gyakran a szerencse istennőjeként is tisztelték, mivel képes volt változtatni az emberek sorsán. 17. Nemezisz az igazságtalanságot és a túlzott büszkeséget mindig megbüntette, hogy visszaállítsa a világ rendjét. 18. Nemezisz történetei a görög mitológiában a bűnök és az igazságtalanságok elkerülhetetlen következményeiről szóltak. 19. Nemezisz nevéhez fűződik a világ kiegyensúlyozásának feladata, amelyet mindig beteljesített, függetlenül az akadályoktól. 20. Nemeziszt gyakran kapcsolták más istenekhez, mint például Themiszhez, az igazságosság istennőjéhez. 21. Nemezisz a halandók és az istenek közötti egyensúlyt képviselte, és biztosította, hogy senki ne kerülje el a büntetést. 22. Nemezisz története a görög mitológiában az isteni igazságszolgáltatás fontosságát hangsúlyozta. 23. Nemezisz általában a szerencsétlen végzetet hozta azoknak, akik megsértették az isteni rendet vagy gőgösek voltak. 24. Nemezisz tisztelete különösen erős volt azokban a kultuszokban, amelyek az igazságosság és a megtorlás erejét hirdették. 25. Nemezisz alakja a görög művészetekben gyakran szerepelt igazságosztóként és a bűnök megbüntetőjeként. 26. Nemezisz szerepe a görög mitológiában mindig a túlzás és a mértéktelenség elleni figyelmeztetés volt. 27. Nemezisz a bűnök elkerülhetetlenségére és azok következményeire hívta fel a figyelmet a görög mitológiában. 28. Nemezisz a sors istennője is volt, aki döntött a halandók végzete felett, és biztosította az igazságosságot. 29. Nemezisz tisztelete a görög kultúrában az isteni igazság és a világi törvények közötti kapcsolatot szimbolizálta. 30. Nemezisz alakja a görög mitológiában örökre az igazság és megtorlás szimbóluma maradt, amely elkerülhetetlen volt.

nur Deutsch

1. Nemesis war in der antiken griechischen Mythologie die Göttin der göttlichen Vergeltung und Gerechtigkeit. 2. Nemesis trat gegen den übermäßigen Stolz und Hochmut der Menschen auf und bestrafte diejenigen, die die göttlichen Gesetze verletzten. 3. Nemesis wurde oft mit Flügeln dargestellt, um ihre schnelle und unvermeidliche Vergeltung zu symbolisieren. 4. Nemesis trat besonders gegen die Missachtung der Ordnung und maßloses Verhalten auf. 5. Die Rolle von Nemesis war in der griechischen Mythologie wichtig, da sie die göttliche Gerechtigkeit verkörperte, die die Welt im Gleichgewicht hielt. 6. Nemesis wurde oft damit beauftragt, diejenigen zu bestrafen, die die natürliche Ordnung oder die Götter beleidigten. 7. Nemesis wurde von den Menschen oft gefürchtet, da sie schnelle und gerechte Vergeltung über die Schuldigen brachte. 8. Laut den Griechen stellte Nemesis sicher, dass niemand übermäßiges Glück oder Macht genießen konnte, ohne dafür büßen zu müssen. 9. Nemesis wurde besonders für ihre Bestrafung der Schuldigen verehrt, und auch Helden fürchteten, sie zu beleidigen. 10. Zu Ehren von Nemesis wurden Heiligtümer errichtet, in denen die Menschen für Gerechtigkeit und die Vergeltung von Ungerechtigkeiten beteten. 11. Der Name Nemesis ist in der griechischen Mythologie eng mit der Bestrafung der Hybris, also des Hochmuts, verbunden. 12. Nemesis spielte eine wichtige Rolle bei der Bestrafung übermäßiger Ambitionen und des Wettbewerbs mit den Göttern. 13. Nemesis verfolgte oft diejenigen, die sich unrechtmäßige Vorteile verschafft hatten, und bestrafte sie, um das Gleichgewicht wiederherzustellen. 14. Nemesis war unvermeidlich, und niemand konnte ihrer Bestrafung entkommen. 15. Die Rolle von Nemesis in der griechischen Mythologie diente als Warnung, dass jede Tat Konsequenzen hat. 16. Nemesis wurde auch als Göttin des Schicksals verehrt, da sie in der Lage war, das Schicksal der Menschen zu ändern. 17. Nemesis bestrafte immer Ungerechtigkeit und übermäßigen Stolz, um die Ordnung der Welt wiederherzustellen. 18. Die Geschichten von Nemesis in der griechischen Mythologie handelten von den unvermeidlichen Folgen von Sünden und Ungerechtigkeiten. 19. Der Name Nemesis ist mit der Aufgabe verbunden, die Welt ins Gleichgewicht zu bringen, was sie stets erfüllte, unabhängig von den Hindernissen. 20. Nemesis wurde oft mit anderen Göttern wie Themis, der Göttin der Gerechtigkeit, in Verbindung gebracht. 21. Nemesis repräsentierte das Gleichgewicht zwischen Sterblichen und Göttern und stellte sicher, dass niemand der Bestrafung entging. 22. Die Geschichte von Nemesis in der griechischen Mythologie betonte die Bedeutung göttlicher Gerechtigkeit. 23. Nemesis brachte normalerweise ein unglückliches Schicksal für diejenigen, die die göttliche Ordnung verletzten oder überheblich waren. 24. Die Verehrung von Nemesis war besonders stark in den Kulten, die die Macht der Gerechtigkeit und Vergeltung verkündeten. 25. Die Figur von Nemesis erschien in der griechischen Kunst oft als Richterin und Bestraferin der Sünden. 26. Die Rolle von Nemesis in der griechischen Mythologie war immer eine Warnung vor Übermaß und Maßlosigkeit. 27. Nemesis machte in der griechischen Mythologie auf die Unvermeidbarkeit der Sünden und deren Konsequenzen aufmerksam. 28. Nemesis war auch die Göttin des Schicksals, die über das Schicksal der Sterblichen entschied und die Gerechtigkeit sicherstellte. 29. Die Verehrung von Nemesis symbolisierte in der griechischen Kultur die Verbindung zwischen göttlicher Gerechtigkeit und weltlichen Gesetzen. 30. Die Figur von Nemesis blieb in der griechischen Mythologie für immer das Symbol für Gerechtigkeit und Vergeltung, das unvermeidlich war.

Pluto

1. Plútó az ókori görög mitológiában az alvilág istene volt, és a halottak felett uralkodott. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) war in der antiken griechischen Mythologie der Gott der Unterwelt und herrschte über die Toten.

2. Plútó Hádész egyik mellékneve volt, és a gazdagság isteneként is tisztelték, mivel az alvilág kincseinek ura volt. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) war ein Beiname von Hades (ᾍδης, Háidēs) und wurde auch als Gott des Reichtums verehrt, da er über die Schätze der Unterwelt herrschte.

3. Plútó felesége Perszephoné volt, akit Zeusz beleegyezésével rabolt el, hogy az alvilág királynője legyen. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) war mit Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) verheiratet, die er mit Zustimmung von Zeus (Ζεύς, Zeús) entführte, um sie zur Königin der Unterwelt zu machen.

4. Plútó nevének jelentése „gazdag”, mivel a halottak birodalmának kincsei és a föld alatti erőforrások felett uralkodott. - Der Name Pluto (Πλούτων, Ploutōn) bedeutet „der Reiche“, da er über die Schätze des Totenreichs und die Ressourcen unter der Erde herrschte.

5. Plútót gyakran szigorú, de igazságos uralkodónak ábrázolták, aki biztosította, hogy minden lélek megkapja a neki járó büntetést vagy jutalmat. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde oft als strenger, aber gerechter Herrscher dargestellt, der sicherstellte, dass jede Seele ihre angemessene Strafe oder Belohnung erhielt.

6. Az alvilág kapuit Plútó uralma alatt őrizték, és senki nem térhetett vissza az élők világába anélkül, hogy ő engedélyt adott volna. - Die Tore der Unterwelt wurden unter Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Herrschaft bewacht, und niemand konnte in die Welt der Lebenden zurückkehren, ohne seine Erlaubnis.

7. Plútó és Perszephoné együtt uralkodtak az alvilágon, és biztosították, hogy a lelkek békében pihenjenek. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) und Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) herrschten gemeinsam über die Unterwelt und sorgten dafür, dass die Seelen in Frieden ruhten.

8. Bár Plútót a halál isteneként ismerték, nem okozott halált; inkább az élet vége utáni birodalmat uralta. - Obwohl Pluto (Πλούτων, Ploutōn) als Gott des Todes bekannt war, verursachte er keinen Tod; er regierte stattdessen das Reich nach dem Leben.

9. Plútót gyakran ábrázolták trónján ülve, koronával és jogarral, amely hatalmát jelképezte az alvilágban. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde oft sitzend auf seinem Thron dargestellt, mit einer Krone und einem Zepter, die seine Macht in der Unterwelt symbolisierten.

10. Plútó tisztelete különösen erős volt azokban a régiókban, ahol a bányászat és a föld alatti kincsek fontos szerepet játszottak. - Die Verehrung von Pluto (Πλούτων, Ploutōn) war besonders stark in Regionen, in denen der Bergbau und die Schätze der Erde eine wichtige Rolle spielten.

11. Plútó a halál és az újjászületés ciklusának részeként is jelentős szerepet játszott a görög mitológiában. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) spielte in der griechischen Mythologie auch eine wichtige Rolle als Teil des Zyklus von Tod und Wiedergeburt.

12. Plútó birodalmában a lelkek három részre oszlottak: az Elíziumi mezők a jó lelkek otthona volt, míg a bűnösök Tartaroszba kerültek. - In Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Reich wurden die Seelen in drei Bereiche aufgeteilt: die Elysischen Felder waren die Heimat der guten Seelen, während die Sünder in den Tartarus geschickt wurden.

13. Plútót nem imádták olyan gyakran, mint más isteneket, mivel az emberek féltek az alvilágtól és a haláltól. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde nicht so häufig verehrt wie andere Götter, da die Menschen Angst vor der Unterwelt und dem Tod hatten.

14. Plútó és Perszephoné története arra figyelmeztette az embereket, hogy az élet mulandó, és a halál elkerülhetetlen. - Die Geschichte von Pluto (Πλούτων, Ploutōn) und Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) erinnerte die Menschen daran, dass das Leben vergänglich und der Tod unvermeidlich ist.

15. Plútót néha az idősebb Hádésznak nevezték, mivel mindkét név ugyanazt az istent jelölte, de Plútó gazdagságáért is tisztelték. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde manchmal als der ältere Hades (ᾍδης, Háidēs) bezeichnet, da beide Namen denselben Gott bezeichneten, aber Pluto auch für seinen Reichtum verehrt wurde.

16. Plútót sokszor ábrázolták, amint egy kürtőből bőséget önt ki, jelezve a föld termékenységét és kincseit. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde oft dargestellt, wie er aus einem Horn des Überflusses Reichtum ausschüttete, was die Fruchtbarkeit und die Schätze der Erde symbolisierte.

17. Az alvilág istene ellenére Plútó szerepe a görög mitológiában inkább a rend és igazság fenntartása volt a halottak világában. - Trotz seiner Rolle als Gott der Unterwelt war Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Aufgabe in der griechischen Mythologie eher, Ordnung und Gerechtigkeit in der Welt der Toten aufrechtzuerhalten.

18. Plútó különleges helyet foglalt el az istenek között, mivel a halandók világa és az isteni világ határán állt. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) nahm einen besonderen Platz unter den Göttern ein, da er an der Grenze zwischen der sterblichen Welt und der göttlichen Welt stand.

19. A halandók ritkán találkoztak Plútóval, de amikor mégis, ezt mély tisztelettel és félelemmel tették. - Sterbliche begegneten Pluto (Πλούτων, Ploutōn) selten, aber wenn sie es taten, geschah es mit tiefem Respekt und Angst.

20. Plútó birodalmát körülölelő folyók, például a Sztüx és az Akherón a halandók és az isteni világ határát jelképezték. - Die Flüsse, die Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Reich umgaben, wie der Styx (Στύξ, Stýx) und der Acheron (Ἀχέρων, Acherōn), symbolisierten die Grenze zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt.

21. Plútó és Perszephoné története inspirációt jelentett a görög és római művészetek számára, ahol gyakran ábrázolták őket trónjukon. - Die Geschichte von Pluto (Πλούτων, Ploutōn) und Persephone (Περσεφόνη, Persephónē) war eine Inspirationsquelle für die griechische und römische Kunst, wo sie oft auf ihrem Thron dargestellt wurden.

22. Plútó birodalmába való átkelést Kharón, az alvilági révész segítette, aki érméért cserébe szállította a lelkeket. - Der Übergang in Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Reich wurde von Charon (Χάρων, Chárōn), dem Fährmann der Unterwelt, ermöglicht, der die Seelen gegen eine Münze überquerte.

23. Plútót tisztelték a föld alatti kincsek őreként, mivel az ásványok és a drágakövek mind az ő birodalmából származtak. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde als Wächter der unterirdischen Schätze verehrt, da die Mineralien und Edelsteine alle aus seinem Reich stammten.

24. Plútó különleges szerepe az volt, hogy biztosítsa, hogy a lelkek soha ne hagyják el az alvilágot, miután odaérkeztek. - Plutos (Πλούτων, Ploutōn) besondere Rolle bestand darin, sicherzustellen, dass die Seelen die Unterwelt niemals verließen, nachdem sie dort angekommen waren.

25. Plútót néha az „Istenek Bírónak” is nevezték, mivel ő volt az, aki a halottak végső sorsáról döntött. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde manchmal als „Richter der Götter“ bezeichnet, da er über das endgültige Schicksal der Toten entschied.

26. Az alvilági bíróként Plútó biztosította, hogy az igazságosság és a rend mindig uralkodjon a halottak birodalmában. - Als Richter der Unterwelt stellte Pluto (Πλούτων, Ploutōn) sicher, dass Gerechtigkeit und Ordnung immer im Reich der Toten herrschten.

27. Plútót gyakran összekapcsolták az alvilág sötét, titokzatos természetével, de egyben a föld termékenységének forrása is volt. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) wurde oft mit der dunklen, mysteriösen Natur der Unterwelt in Verbindung gebracht, war aber auch eine Quelle der Fruchtbarkeit der Erde.

28. Plútó hatalmát soha nem kérdőjelezték meg, mivel ő irányította a halál és az élet közötti átmenetet. - Plutos (Πλούτων, Ploutōn) Macht wurde niemals in Frage gestellt, da er den Übergang zwischen Tod und Leben kontrollierte.

29. Plútó a görög mitológiában szimbolizálta az élet mulandóságát és az elkerülhetetlen halált, amely mindenkit elér. - Pluto (Πλούτων, Ploutōn) symbolisierte in der griechischen Mythologie die Vergänglichkeit des Lebens und den unvermeidlichen Tod, der alle erreicht.

30. Plútó története az alvilágról és annak szabályairól örökre megmaradt a görög mitológia legfontosabb tanításaiban. - Die Geschichte von Pluto (Πλούτων, Ploutōn) über die Unterwelt und ihre Gesetze blieb für immer in den wichtigsten Lehren der griechischen Mythologie verankert.

nur Ungarisch

nur Deutsch

= Perseis

1. Perszéisz az ókori görög mitológiában Ókeanosz és Téthüsz lánya volt, így az ókeanidák egyikeként ismert. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war in der antiken griechischen Mythologie die Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) und Tethys (Τηθύς, Tēthýs), und eine der Okeaniden.

2. Perszéisz Héliosz, a napisten felesége volt, és híres varázslógyermekei, mint Kirké és Pasziphaé, tőle származtak. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war die Frau von Helios (Ἥλιος, Hḗlios), dem Sonnengott, und die Mutter berühmter Zauberkinder wie Kirke (Κίρκη, Kírkē) und Pasiphae (Πασιφάη, Pasipháē).

3. Perszéisz számos jelentős mitológiai alak anyja volt, így különösen a mágia istennőjének tartották. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war die Mutter vieler bedeutender mythologischer Figuren und wurde besonders als Göttin der Magie angesehen.

4. A görög mítoszokban Perszéisz a természeti erők megtestesítője volt, mivel apja az óceánok ura volt. - In den griechischen Mythen verkörperte Perseis (Περσηίς, Perseḯs) die Naturkräfte, da ihr Vater der Herrscher der Ozeane war.

5. Perszéisz és Héliosz kapcsolatából származtak a híres varázslónők, akik nagy szerepet játszottak a görög mítoszokban. - Aus der Verbindung zwischen Perseis (Περσηίς, Perseḯs) und Helios (Ἥλιος, Hḗlios) stammten die berühmten Zauberinnen, die eine bedeutende Rolle in den griechischen Mythen spielten.

6. Perszéisz Pasziphaé, Minósz feleségének, és Kirké, a varázslónőnek az anyja volt, akik egyaránt híresek voltak mágikus képességeikről. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war die Mutter von Pasiphae (Πασιφάη, Pasipháē), der Frau des Minos (Μίνως, Mínōs), und der Zauberin Kirke (Κίρκη, Kírkē), die beide für ihre magischen Fähigkeiten bekannt waren.

7. A Perszéisztől származó gyermekek gyakran természetfeletti képességekkel rendelkeztek, amelyek meghatározták sorsukat. - Die Kinder von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) besaßen oft übernatürliche Fähigkeiten, die ihr Schicksal bestimmten.

8. Perszéisz kapcsolatát Héliosszal különlegesnek tartották, mivel a nap és az óceán hatalma egyesült házasságukban. - Die Verbindung zwischen Perseis (Περσηίς, Perseḯs) und Helios (Ἥλιος, Hḗlios) galt als besonders, da die Macht der Sonne und des Ozeans in ihrer Ehe vereint war.

9. Perszéisz neve gyakran a mágia és a varázserő szimbólumává vált a görög mitológiában. - Der Name Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wurde in der griechischen Mythologie oft zum Symbol für Magie und Zauberkraft.

10. Perszéisz származása és kapcsolatai révén jelentős szereplő volt a görög mitológiai genealógiákban. - Aufgrund ihrer Abstammung und ihrer Verbindungen war Perseis (Περσηίς, Perseḯs) eine bedeutende Figur in den genealogischen Linien der griechischen Mythologie.

11. Perszéisz, mint Ókeanosz lánya, szoros kapcsolatban állt a tengerek és folyók isteneivel. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) als Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) stand in enger Verbindung mit den Göttern der Meere und Flüsse.

12. Perszéisz gyermekeinek sorsa gyakran mágiával és természetfeletti eseményekkel volt összefüggésben. - Das Schicksal der Kinder von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war oft mit Magie und übernatürlichen Ereignissen verbunden.

13. Perszéisz, mint ókeanida, maga is mágikus erőkkel rendelkezett, amelyeket továbbadott gyermekeinek. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs), als eine der Okeaniden, besaß selbst magische Kräfte, die sie an ihre Kinder weitergab.

14. Perszéisz és Héliosz gyermekei között található Aietész, aki az aranygyapjú őrzője volt. - Zu den Kindern von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) und Helios (Ἥλιος, Hḗlios) gehört auch Aeetes (Αἰήτης, Aiḗtēs), der Wächter des Goldenen Vlieses.

15. A görög mítoszokban Perszéisz alakja mindig a titokzatosság és a rejtett erők szimbóluma volt. - In den griechischen Mythen war die Figur von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) immer ein Symbol für Geheimnisse und verborgene Kräfte.

16. Perszéisz kapcsolata a napistennel, Héliosszal, a természet két alapvető elemének, a napnak és a víznek az egyesítését jelképezte. - Die Verbindung von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) mit dem Sonnengott Helios (Ἥλιος, Hḗlios) symbolisierte die Vereinigung der beiden grundlegenden Elemente der Natur, der Sonne und des Wassers.

17. Perszéisz szerepe a görög mitológiában gyakran háttérbe szorult, de gyermekeinek történeteiben mindig jelentős szereplő maradt. - Die Rolle von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) in der griechischen Mythologie war oft im Hintergrund, aber in den Geschichten ihrer Kinder blieb sie immer eine bedeutende Figur.

18. Perszéiszt a tengeri istenek és a természetfeletti erők védelmezőjeként is tisztelték. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wurde auch als Beschützerin der Meeresgötter und übernatürlichen Kräfte verehrt.

19. Perszéisz és Héliosz gyermekei később a görög mítoszok egyik legvarázslatosabb és legérdekesebb szereplőivé váltak. - Die Kinder von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) und Helios (Ἥλιος, Hḗlios) wurden später zu den magischsten und interessantesten Figuren der griechischen Mythen.

20. Perszéisz neve a görög irodalomban gyakran a titokzatos hatalom és a rejtett mágia szinonimája lett. - Der Name Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wurde in der griechischen Literatur oft zum Synonym für mysteriöse Macht und verborgene Magie.

21. Perszéisz és gyermekei nagy befolyással voltak a természetfeletti eseményekre a görög mitológiában. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) und ihre Kinder hatten großen Einfluss auf die übernatürlichen Ereignisse in der griechischen Mythologie.

22. Perszéiszt különösen tisztelték azokban a régiókban, ahol a nap és a tenger különleges szerepet játszott az emberek életében. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wurde besonders in den Regionen verehrt, in denen die Sonne und das Meer eine besondere Rolle im Leben der Menschen spielten.

23. Perszéisz varázserői meghatározták gyermekei sorsát, különösen Kirké és Pasziphaé esetében, akik híres varázslónők lettek. - Die magischen Kräfte von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) bestimmten das Schicksal ihrer Kinder, insbesondere bei Kirke (Κίρκη, Kírkē) und Pasiphae (Πασιφάη, Pasipháē), die berühmte Zauberinnen wurden.

24. Perszéisz kapcsolatban állt a tengerek gazdagságával és termékenységével, mivel Ókeanosz lánya volt. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war mit dem Reichtum und der Fruchtbarkeit der Meere verbunden, da sie die Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) war.

25. Perszéiszt ritkábban említik, mint más istennőket, de a mágiára gyakorolt hatása jelentős volt a görög mitológiában. - Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wird seltener erwähnt als andere Göttinnen, aber ihr Einfluss auf die Magie war in der griechischen Mythologie bedeutend.

26. A Perszéisz alakját övező mítoszok gyakran a természet erőivel való szoros kapcsolatáról szóltak. - Die Mythen um die Figur von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) handelten oft von ihrer engen Verbindung zu den Kräften der Natur.

27. Perszéisz neve szorosan összefüggött a nap és a tenger egyesítésével, mivel Héliosszal kötött házassága ezt a szimbolikát testesítette meg. - Der Name Perseis (Περσηίς, Perseḯs) war eng mit der Vereinigung von Sonne und Meer verbunden, da ihre Ehe mit Helios (Ἥλιος, Hḗlios) diese Symbolik verkörperte.

28. Perszéisz mágiáját és erejét a gyermekei is örökölték, és ez nagy szerepet játszott életükben és döntéseikben. - Die Magie und Kraft von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) wurden von ihren Kindern geerbt und spielten eine große Rolle in ihrem Leben und ihren Entscheidungen.

29. Perszéisz története a természet és a varázslat közötti mély kapcsolatról szólt, amely meghatározta a görög mítoszokat. - Die Geschichte von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) handelte von der tiefen Verbindung zwischen Natur und Magie, die die griechischen Mythen prägte.

30. Perszéisz alakja örökre a görög mitológia varázslatos és titokzatos istennője maradt, aki fontos szerepet játszott gyermekeinek életében. - Die Figur von Perseis (Περσηίς, Perseḯs) blieb für immer die magische und mysteriöse Göttin der griechischen Mythologie, die eine wichtige Rolle im Leben ihrer Kinder spielte.

nur Ungarisch

1. Plútó az ókori görög mitológiában az alvilág istene volt, és a halottak felett uralkodott. 2. Plútó Hádész egyik mellékneve volt, és a gazdagság isteneként is tisztelték, mivel az alvilág kincseinek ura volt. 3. Plútó felesége Perszephoné volt, akit Zeusz beleegyezésével rabolt el, hogy az alvilág királynője legyen. 4. Plútó nevének jelentése „gazdag”, mivel a halottak birodalmának kincsei és a föld alatti erőforrások felett uralkodott. 5. Plútót gyakran szigorú, de igazságos uralkodónak ábrázolták, aki biztosította, hogy minden lélek megkapja a neki járó büntetést vagy jutalmat. 6. Az alvilág kapuit Plútó uralma alatt őrizték, és senki nem térhetett vissza az élők világába anélkül, hogy ő engedélyt adott volna. 7. Plútó és Perszephoné együtt uralkodtak az alvilágon, és biztosították, hogy a lelkek békében pihenjenek. 8. Bár Plútót a halál isteneként ismerték, nem okozott halált; inkább az élet vége utáni birodalmat uralta. 9. Plútót gyakran ábrázolták trónján ülve, koronával és jogarral, amely hatalmát jelképezte az alvilágban. 10. Plútó tisztelete különösen erős volt azokban a régiókban, ahol a bányászat és a föld alatti kincsek fontos szerepet játszottak. 11. Plútó a halál és az újjászületés ciklusának részeként is jelentős szerepet játszott a görög mitológiában. 12. Plútó birodalmában a lelkek három részre oszlottak: az Elíziumi mezők a jó lelkek otthona volt, míg a bűnösök Tartaroszba kerültek. 13. Plútót nem imádták olyan gyakran, mint más isteneket, mivel az emberek féltek az alvilágtól és a haláltól. 14. Plútó és Perszephoné története arra figyelmeztette az embereket, hogy az élet mulandó, és a halál elkerülhetetlen. 15. Plútót néha az idősebb Hádésznak nevezték, mivel mindkét név ugyanazt az istent jelölte, de Plútó gazdagságáért is tisztelték. 16. Plútót sokszor ábrázolták, amint egy kürtőből bőséget önt ki, jelezve a föld termékenységét és kincseit. 17. Az alvilág istene ellenére Plútó szerepe a görög mitológiában inkább a rend és igazság fenntartása volt a halottak világában. 18. Plútó különleges helyet foglalt el az istenek között, mivel a halandók világa és az isteni világ határán állt. 19. A halandók ritkán találkoztak Plútóval, de amikor mégis, ezt mély tisztelettel és félelemmel tették. 20. Plútó birodalmát körülölelő folyók, például a Sztüx és az Akherón a halandók és az isteni világ határát jelképezték. 21. Plútó és Perszephoné története inspirációt jelentett a görög és római művészetek számára, ahol gyakran ábrázolták őket trónjukon. 22. Plútó birodalmába való átkelést Kharón, az alvilági révész segítette, aki érméért cserébe szállította a lelkeket. 23. Plútót tisztelték a föld alatti kincsek őreként, mivel az ásványok és a drágakövek mind az ő birodalmából származtak. 24. Plútó különleges szerepe az volt, hogy biztosítsa, hogy a lelkek soha ne hagyják el az alvilágot, miután odaérkeztek. 25. Plútót néha az „Istenek Bírónak” is nevezték, mivel ő volt az, aki a halottak végső sorsáról döntött. 26. Az alvilági bíróként Plútó biztosította, hogy az igazságosság és a rend mindig uralkodjon a halottak birodalmában. 27. Plútót gyakran összekapcsolták az alvilág sötét, titokzatos természetével, de egyben a föld termékenységének forrása is volt. 28. Plútó hatalmát soha nem kérdőjelezték meg, mivel ő irányította a halál és az élet közötti átmenetet. 29. Plútó a görög mitológiában szimbolizálta az élet mulandóságát és az elkerülhetetlen halált, amely mindenkit elér. 30. Plútó története az alvilágról és annak szabályairól örökre megmaradt a görög mitológia legfontosabb tanításaiban.

nur Deutsch

1. Pluto war in der antiken griechischen Mythologie der Gott der Unterwelt und herrschte über die Toten. 2. Pluto war ein Beiname von Hades und wurde auch als Gott des Reichtums verehrt, da er über die Schätze der Unterwelt herrschte. 3. Pluto war mit Persephone verheiratet, die er mit Zustimmung von Zeus entführte, um sie zur Königin der Unterwelt zu machen. 4. Der Name Pluto bedeutet „der Reiche“, da er über die Schätze des Totenreichs und die Ressourcen unter der Erde herrschte. 5. Pluto wurde oft als strenger, aber gerechter Herrscher dargestellt, der sicherstellte, dass jede Seele ihre angemessene Strafe oder Belohnung erhielt. 6. Die Tore der Unterwelt wurden unter Plutos Herrschaft bewacht, und niemand konnte in die Welt der Lebenden zurückkehren, ohne seine Erlaubnis. 7. Pluto und Persephone herrschten gemeinsam über die Unterwelt und sorgten dafür, dass die Seelen in Frieden ruhten. 8. Obwohl Pluto als Gott des Todes bekannt war, verursachte er keinen Tod; er regierte stattdessen das Reich nach dem Leben. 9. Pluto wurde oft sitzend auf seinem Thron dargestellt, mit einer Krone und einem Zepter, die seine Macht in der Unterwelt symbolisierten. 10. Die Verehrung von Pluto war besonders stark in Regionen, in denen der Bergbau und die Schätze der Erde eine wichtige Rolle spielten. 11. Pluto spielte in der griechischen Mythologie auch eine wichtige Rolle als Teil des Zyklus von Tod und Wiedergeburt. 12. In Plutos Reich wurden die Seelen in drei Bereiche aufgeteilt: die Elysischen Felder waren die Heimat der guten Seelen, während die Sünder in den Tartarus geschickt wurden. 13. Pluto wurde nicht so häufig verehrt wie andere Götter, da die Menschen Angst vor der Unterwelt und dem Tod hatten. 14. Die Geschichte von Pluto und Persephone erinnerte die Menschen daran, dass das Leben vergänglich und der Tod unvermeidlich ist. 15. Pluto wurde manchmal als der ältere Hades bezeichnet, da beide Namen denselben Gott bezeichneten, aber Pluto auch für seinen Reichtum verehrt wurde. 16. Pluto wurde oft dargestellt, wie er aus einem Horn des Überflusses Reichtum ausschüttete, was die Fruchtbarkeit und die Schätze der Erde symbolisierte. 17. Trotz seiner Rolle als Gott der Unterwelt war Plutos Aufgabe in der griechischen Mythologie eher, Ordnung und Gerechtigkeit in der Welt der Toten aufrechtzuerhalten. 18. Pluto nahm einen besonderen Platz unter den Göttern ein, da er an der Grenze zwischen der sterblichen Welt und der göttlichen Welt stand. 19. Sterbliche begegneten Pluto selten, aber wenn sie es taten, geschah es mit tiefem Respekt und Angst. 20. Die Flüsse, die Plutos Reich umgaben, wie der Styx und der Acheron, symbolisierten die Grenze zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt. 21. Die Geschichte von Pluto und Persephone war eine Inspirationsquelle für die griechische und römische Kunst, wo sie oft auf ihrem Thron dargestellt wurden. 22. Der Übergang in Plutos Reich wurde von Charon, dem Fährmann der Unterwelt, ermöglicht, der die Seelen gegen eine Münze überquerte. 23. Pluto wurde als Wächter der unterirdischen Schätze verehrt, da die Mineralien und Edelsteine alle aus seinem Reich stammten. 24. Plutos besondere Rolle bestand darin, sicherzustellen, dass die Seelen die Unterwelt niemals verließen, nachdem sie dort angekommen waren. 25. Pluto wurde manchmal als „Richter der Götter“ bezeichnet, da er über das endgültige Schicksal der Toten entschied. 26. Als Richter der Unterwelt stellte Pluto sicher, dass Gerechtigkeit und Ordnung immer im Reich der Toten herrschten. 27. Pluto wurde oft mit der dunklen, mysteriösen Natur der Unterwelt in Verbindung gebracht, war aber auch eine Quelle der Fruchtbarkeit der Erde. 28. Plutos Macht wurde niemals in Frage gestellt, da er den Übergang zwischen Tod und Leben kontrollierte. 29. Pluto symbolisierte in der griechischen Mythologie die Vergänglichkeit des Lebens und den unvermeidlichen Tod, der alle erreicht. 30. Die Geschichte von Pluto über die Unterwelt und ihre Gesetze blieb für immer in den wichtigsten Lehren der griechischen Mythologie verankert.

Styx

1. Sztüx az ókori görög mitológiában egy fontos folyó volt, amely elválasztotta az élők világát az alvilágtól. - Styx (Στύξ, Stýx) war in der antiken griechischen Mythologie ein wichtiger Fluss, der die Welt der Lebenden von der Unterwelt trennte.

2. Sztüx a görög mitológiában az alvilág egyik fő folyójaként ismert, amelyen keresztül a lelkek átkeltek a halál után. - Styx (Στύξ, Stýx) war in der griechischen Mythologie einer der Hauptflüsse der Unterwelt, über den die Seelen nach dem Tod hinüberfuhren.

3. Sztüx az ókeanida, Ókeanosz és Téthüsz lánya volt, így isteni eredete volt. - Styx (Στύξ, Stýx) war eine Okeanide, Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) und Tethys (Τηθύς, Tēthýs), und hatte somit göttlichen Ursprung.

4. Sztüx a görög mitológiában esküként is szolgált, mivel az istenek Sztüx vizére esküdtek, amelyet nem szeghettek meg. - In der griechischen Mythologie diente Styx (Στύξ, Stýx) auch als Eid, da die Götter auf das Wasser des Styx schworen, was sie nicht brechen konnten.

5. Ha egy isten megszegte a Sztüxre tett esküt, tíz évig ki kellett zárni őt az Olümposzról. - Wenn ein Gott den Eid auf Styx (Στύξ, Stýx) brach, wurde er für zehn Jahre vom Olymp ausgeschlossen.

6. Sztüx folyóját Kharón, az alvilág révésze vigyázta, aki érméért cserébe szállította át a lelkeket a túlvilágra. - Der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) wurde von Charon (Χάρων, Chárōn), dem Fährmann der Unterwelt, bewacht, der die Seelen gegen eine Münze über den Fluss setzte.

7. Sztüx egyike volt annak az öt folyónak, amelyek az alvilágban folytak, és a halál elkerülhetetlenségét szimbolizálta. - Styx (Στύξ, Stýx) war einer der fünf Flüsse, die durch die Unterwelt flossen, und symbolisierte die Unvermeidlichkeit des Todes.

8. Sztüx gyakran úgy szerepelt a mitológiában, mint az istenek esküjének legerősebb formája, amelyet senki nem szeghetett meg büntetlenül. - Styx (Στύξ, Stýx) wurde oft als die stärkste Form des Eides der Götter dargestellt, den niemand ohne Strafe brechen konnte.

9. Sztüx vize halálos volt, és senki sem maradhatott életben, aki megérintette anélkül, hogy előzetesen felkészült volna rá. - Das Wasser des Styx (Στύξ, Stýx) war tödlich, und niemand konnte überleben, der es berührte, ohne darauf vorbereitet zu sein.

10. Sztüx folyóján az istenek is megesküdtek, mivel szentsége megkérdőjelezhetetlen volt, és minden esküt szentnek tartottak. - Auf den Fluss Styx (Στύξ, Stýx) schworen auch die Götter, da seine Heiligkeit unantastbar war und jeder Eid als heilig galt.

11. Sztüx istennő részt vett a titánok elleni harcban, és segített Zeusz oldalán, amiért megjutalmazták. - Die Göttin Styx (Στύξ, Stýx) nahm am Kampf gegen die Titanen teil und unterstützte Zeus (Ζεύς, Zeús), wofür sie belohnt wurde.

12. Zeusz a hálája jeléül megengedte, hogy az istenek Sztüxre esküdjenek, ami az istenek legszentebb esküjévé vált. - Aus Dankbarkeit erlaubte Zeus (Ζεύς, Zeús), dass die Götter auf Styx (Στύξ, Stýx) schworen, was zum heiligsten Eid der Götter wurde.

13. A Sztüx nevéhez kapcsolódó mítoszok gyakran az istenek és emberek közötti szerződésekről és eskükről szóltak. - Die Mythen um Styx (Στύξ, Stýx) handelten oft von den Verträgen und Eiden zwischen Göttern und Menschen.

14. A mítoszok szerint Sztüx folyója körülvette az alvilágot, és határként szolgált a halandók és az isteni világ között. - Laut den Mythen umgab der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) die Unterwelt und diente als Grenze zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt.

15. A hősök, akik átkeltek a Sztüx folyón, különleges kiváltságokkal rendelkeztek, mivel csak kevesen voltak képesek erre. - Helden, die den Fluss Styx (Στύξ, Stýx) überquerten, erhielten besondere Privilegien, da nur wenige dazu in der Lage waren.

16. Akhilleuszt, az egyik legnagyobb görög hőst, édesanyja, Thetisz a Sztüx vizében fürdette meg, hogy sebezhetetlenné tegye. - Achilles (Ἀχιλλεύς, Akhilleús), einer der größten griechischen Helden, wurde von seiner Mutter Thetis (Θέτις, Thétis) im Wasser des Styx (Στύξ, Stýx) gebadet, um ihn unverwundbar zu machen.

17. Sztüx folyója nem csak a halálhoz kapcsolódott, hanem a halál utáni megtisztuláshoz is, mivel a lelkek átkeltek rajta a túlvilágra. - Der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) war nicht nur mit dem Tod verbunden, sondern auch mit der Reinigung nach dem Tod, da die Seelen über ihn in das Jenseits gelangten.

18. Sztüx az alvilág egyik legismertebb szimbóluma lett, mivel a halandók világától való elszakadást képviselte. - Styx (Στύξ, Stýx) wurde zu einem der bekanntesten Symbole der Unterwelt, da er die Trennung von der Welt der Sterblichen verkörperte.

19. A görög mitológiában a Sztüx folyón való átkelés egyfajta átmenet volt a halál és az örök élet között. - In der griechischen Mythologie war das Überqueren des Flusses Styx (Στύξ, Stýx) eine Art Übergang zwischen Tod und ewigem Leben.

20. Sztüx folyóját gyakran sötét, komor vizekkel ábrázolták, amelyek elválasztották a halandókat az isteni hatalmaktól. - Der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) wurde oft als düsteres, finsteres Wasser dargestellt, das die Sterblichen von den göttlichen Mächten trennte.

21. A mítoszokban a Sztüx nem csupán folyó, hanem az isteni igazságosság és megtorlás megtestesítője is volt. - In den Mythen war Styx (Στύξ, Stýx) nicht nur ein Fluss, sondern auch die Verkörperung göttlicher Gerechtigkeit und Vergeltung.

22. Sztüx istennője volt az egyik legrégebbi alak a görög mitológiában, és hatalma az eskük felett különösen erős volt. - Die Göttin Styx (Στύξ, Stýx) war eine der ältesten Figuren in der griechischen Mythologie, und ihre Macht über Eide war besonders stark.

23. A hősök gyakran keresték a Sztüx segítségét, hogy halhatatlanságot vagy különleges képességeket nyerjenek. - Helden suchten oft die Hilfe des Styx (Στύξ, Stýx), um Unsterblichkeit oder besondere Fähigkeiten zu erlangen.

24. A görög művészetben Sztüx folyóját gyakran ábrázolták elzárt kapuk előtt, ahol a lelkek vártak a túlvilágra való belépésre. - In der griechischen Kunst wurde der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) oft vor verschlossenen Toren dargestellt, wo die Seelen auf ihren Eintritt in das Jenseits warteten.

25. A Sztüx folyó átkelése az alvilági utazások egyik legnehezebb és legfélelmetesebb része volt. - Die Überquerung des Flusses Styx (Στύξ, Stýx) war einer der schwierigsten und furchterregendsten Teile der Reisen in die Unterwelt.

26. Sztüx folyója elválasztotta a világot a holtaktól, és minden léleknek át kellett kelnie rajta, hogy a végső nyughelyére jusson. - Der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) trennte die Welt der Lebenden von der der Toten, und jede Seele musste ihn überqueren, um zu ihrer letzten Ruhestätte zu gelangen.

27. A Sztüx esküje nem csak a görög istenek számára volt szent, hanem a halandók is esküdtek rá bizonyos rituálék során. - Der Eid auf den Styx (Στύξ, Stýx) war nicht nur für die griechischen Götter heilig, sondern auch Sterbliche schworen darauf bei bestimmten Ritualen.

28. Sztüx vize egyfajta mágikus hatalommal bírt, amelyet néha fegyverek megáldására vagy átkokhoz használtak. - Das Wasser des Styx (Στύξ, Stýx) hatte eine Art magische Macht, die manchmal verwendet wurde, um Waffen zu segnen oder Flüche auszusprechen.

29. Sztüx az istenek között tisztelt istennő volt, mivel az ő vizére tett eskü minden másnál erősebb volt. - Styx (Στύξ, Stýx) war unter den Göttern eine verehrte Göttin, da der Eid auf ihr Wasser stärker war als alle anderen.

30. Sztüx folyója a görög mitológiában örök szimbóluma maradt az isteni és halandó világok közötti elkerülhetetlen átmenetnek. - Der Fluss Styx (Στύξ, Stýx) blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für den unvermeidlichen Übergang zwischen der göttlichen und der sterblichen Welt.

nur Ungarisch

1. Sztüx az ókori görög mitológiában egy fontos folyó volt, amely elválasztotta az élők világát az alvilágtól. 2. Sztüx a görög mitológiában az alvilág egyik fő folyójaként ismert, amelyen keresztül a lelkek átkeltek a halál után. 3. Sztüx az ókeanida, Ókeanosz és Téthüsz lánya volt, így isteni eredete volt. 4. Sztüx a görög mitológiában esküként is szolgált, mivel az istenek Sztüx vizére esküdtek, amelyet nem szeghettek meg. 5. Ha egy isten megszegte a Sztüxre tett esküt, tíz évig ki kellett zárni őt az Olümposzról. 6. Sztüx folyóját Kharón, az alvilág révésze vigyázta, aki érméért cserébe szállította át a lelkeket a túlvilágra. 7. Sztüx egyike volt annak az öt folyónak, amelyek az alvilágban folytak, és a halál elkerülhetetlenségét szimbolizálta. 8. Sztüx gyakran úgy szerepelt a mitológiában, mint az istenek esküjének legerősebb formája, amelyet senki nem szeghetett meg büntetlenül. 9. Sztüx vize halálos volt, és senki sem maradhatott életben, aki megérintette anélkül, hogy előzetesen felkészült volna rá. 10. Sztüx folyóján az istenek is megesküdtek, mivel szentsége megkérdőjelezhetetlen volt, és minden esküt szentnek tartottak. 11. Sztüx istennő részt vett a titánok elleni harcban, és segített Zeusz oldalán, amiért megjutalmazták. 12. Zeusz a hálája jeléül megengedte, hogy az istenek Sztüxre esküdjenek, ami az istenek legszentebb esküjévé vált. 13. A Sztüx nevéhez kapcsolódó mítoszok gyakran az istenek és emberek közötti szerződésekről és eskükről szóltak. 14. A mítoszok szerint Sztüx folyója körülvette az alvilágot, és határként szolgált a halandók és az isteni világ között. 15. A hősök, akik átkeltek a Sztüx folyón, különleges kiváltságokkal rendelkeztek, mivel csak kevesen voltak képesek erre. 16. Akhilleuszt, az egyik legnagyobb görög hőst, édesanyja, Thetisz a Sztüx vizében fürdette meg, hogy sebezhetetlenné tegye. 17. Sztüx folyója nem csak a halálhoz kapcsolódott, hanem a halál utáni megtisztuláshoz is, mivel a lelkek átkeltek rajta a túlvilágra. 18. Sztüx az alvilág egyik legismertebb szimbóluma lett, mivel a halandók világától való elszakadást képviselte. 19. A görög mitológiában a Sztüx folyón való átkelés egyfajta átmenet volt a halál és az örök élet között. 20. Sztüx folyóját gyakran sötét, komor vizekkel ábrázolták, amelyek elválasztották a halandókat az isteni hatalmaktól. 21. A mítoszokban a Sztüx nem csupán folyó, hanem az isteni igazságosság és megtorlás megtestesítője is volt. 22. Sztüx istennője volt az egyik legrégebbi alak a görög mitológiában, és hatalma az eskük felett különösen erős volt. 23. A hősök gyakran keresték a Sztüx segítségét, hogy halhatatlanságot vagy különleges képességeket nyerjenek. 24. A görög művészetben Sztüx folyóját gyakran ábrázolták elzárt kapuk előtt, ahol a lelkek vártak a túlvilágra való belépésre. 25. A Sztüx folyó átkelése az alvilági utazások egyik legnehezebb és legfélelmetesebb része volt. 26. Sztüx folyója elválasztotta a világot a holtaktól, és minden léleknek át kellett kelnie rajta, hogy a végső nyughelyére jusson. 27. A Sztüx esküje nem csak a görög istenek számára volt szent, hanem a halandók is esküdtek rá bizonyos rituálék során. 28. Sztüx vize egyfajta mágikus hatalommal bírt, amelyet néha fegyverek megáldására vagy átkokhoz használtak. 29. Sztüx az istenek között tisztelt istennő volt, mivel az ő vizére tett eskü minden másnál erősebb volt. 30. Sztüx folyója a görög mitológiában örök szimbóluma maradt az isteni és halandó világok közötti elkerülhetetlen átmenetnek.

nur Deutsch

1. Styx war in der antiken griechischen Mythologie ein wichtiger Fluss, der die Welt der Lebenden von der Unterwelt trennte. 2. Styx war in der griechischen Mythologie einer der Hauptflüsse der Unterwelt, über den die Seelen nach dem Tod hinüberfuhren. 3. Styx war eine Okeanide, Tochter von Okeanos und Tethys, und hatte somit göttlichen Ursprung. 4. In der griechischen Mythologie diente Styx auch als Eid, da die Götter auf das Wasser des Styx schworen, was sie nicht brechen konnten. 5. Wenn ein Gott den Eid auf Styx brach, wurde er für zehn Jahre vom Olymp ausgeschlossen. 6. Der Fluss Styx wurde von Charon, dem Fährmann der Unterwelt, bewacht, der die Seelen gegen eine Münze über den Fluss setzte. 7. Styx war einer der fünf Flüsse, die durch die Unterwelt flossen, und symbolisierte die Unvermeidlichkeit des Todes. 8. Styx wurde oft als die stärkste Form des Eides der Götter dargestellt, den niemand ohne Strafe brechen konnte. 9. Das Wasser des Styx war tödlich, und niemand konnte überleben, der es berührte, ohne darauf vorbereitet zu sein. 10. Auf den Fluss Styx schworen auch die Götter, da seine Heiligkeit unantastbar war und jeder Eid als heilig galt. 11. Die Göttin Styx nahm am Kampf gegen die Titanen teil und unterstützte Zeus, wofür sie belohnt wurde. 12. Aus Dankbarkeit erlaubte Zeus, dass die Götter auf Styx schworen, was zum heiligsten Eid der Götter wurde. 13. Die Mythen um Styx handelten oft von den Verträgen und Eiden zwischen Göttern und Menschen. 14. Laut den Mythen umgab der Fluss Styx die Unterwelt und diente als Grenze zwischen der sterblichen und der göttlichen Welt. 15. Helden, die den Fluss Styx überquerten, erhielten besondere Privilegien, da nur wenige dazu in der Lage waren. 16. Achilles, einer der größten griechischen Helden, wurde von seiner Mutter Thetis im Wasser des Styx gebadet, um ihn unverwundbar zu machen. 17. Der Fluss Styx war nicht nur mit dem Tod verbunden, sondern auch mit der Reinigung nach dem Tod, da die Seelen über ihn in das Jenseits gelangten. 18. Styx wurde zu einem der bekanntesten Symbole der Unterwelt, da er die Trennung von der Welt der Sterblichen verkörperte. 19. In der griechischen Mythologie war das Überqueren des Flusses Styx eine Art Übergang zwischen Tod und ewigem Leben. 20. Der Fluss Styx wurde oft als düsteres, finsteres Wasser dargestellt, das die Sterblichen von den göttlichen Mächten trennte. 21. In den Mythen war Styx nicht nur ein Fluss, sondern auch die Verkörperung göttlicher Gerechtigkeit und Vergeltung. 22. Die Göttin Styx war eine der ältesten Figuren in der griechischen Mythologie, und ihre Macht über Eide war besonders stark. 23. Helden suchten oft die Hilfe des Styx, um Unsterblichkeit oder besondere Fähigkeiten zu erlangen. 24. In der griechischen Kunst wurde der Fluss Styx oft vor verschlossenen Toren dargestellt, wo die Seelen auf ihren Eintritt in das Jenseits warteten. 25. Die Überquerung des Flusses Styx war einer der schwierigsten und furchterregendsten Teile der Reisen in die Unterwelt. 26. Der Fluss Styx trennte die Welt der Lebenden von der der Toten, und jede Seele musste ihn überqueren, um zu ihrer letzten Ruhestätte zu gelangen. 27. Der Eid auf den Styx war nicht nur für die griechischen Götter heilig, sondern auch Sterbliche schworen darauf bei bestimmten Ritualen. 28. Das Wasser des Styx hatte eine Art magische Macht, die manchmal verwendet wurde, um Waffen zu segnen oder Flüche auszusprechen. 29. Styx war unter den Göttern eine verehrte Göttin, da der Eid auf ihr Wasser stärker war als alle anderen. 30. Der Fluss Styx blieb in der griechischen Mythologie ein ewiges Symbol für den unvermeidlichen Übergang zwischen der göttlichen und der sterblichen Welt.

Xanthe

1. Xanthé az ókori görög mitológiában egy ókeanida nimfa volt, Ókeanosz és Téthüsz lánya. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war in der antiken griechischen Mythologie eine Okeanide-Nymphe, Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) und Tethys (Τηθύς, Tēthýs).

2. Xanthé neve a „sárga” vagy „arany” jelentésű görög szóból származik, ami szépségére utal. - Der Name Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) leitet sich vom griechischen Wort für „gelb“ oder „golden“ ab und verweist auf ihre Schönheit.

3. Xanthé egyike volt az ötven ókeanidának, akik a tengereket, folyókat és forrásokat képviselték. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war eine der fünfzig Okeaniden, die die Meere, Flüsse und Quellen verkörperten.

4. Xanthé a termékenység és a természet védelmezője volt, különösen a föld vizeinek forrásainak patrónája. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war eine Beschützerin der Fruchtbarkeit und der Natur, besonders als Patronin der Quellen des Landes.

5. Xanthé neve gyakran a természet aranyló színeivel és a termékeny földdel kapcsolódott össze a görög mitológiában. - Der Name Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde in der griechischen Mythologie oft mit den goldenen Farben der Natur und der fruchtbaren Erde in Verbindung gebracht.

6. Xanthé a görög művészetekben és irodalomban gyakran a természet szépségének szimbóluma volt. - In der griechischen Kunst und Literatur war Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) oft ein Symbol für die Schönheit der Natur.

7. Xanthé az istenekkel való kapcsolatáról volt híres, különösen Poszeidónnal és más tengeri istenekkel. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war bekannt für ihre Verbindungen zu den Göttern, insbesondere zu Poseidon (Ποσειδῶν, Poseidṓn) und anderen Meeresgöttern.

8. Xanthé és testvérei a görög mitológiában a vizek védelmezőiként szerepeltek, akik az istenek mellett segítettek az emberi világban. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) und ihre Schwestern galten in der griechischen Mythologie als Beschützerinnen der Gewässer, die den Göttern halfen, die Menschenwelt zu bewachen.

9. Xanthé alakját gyakran szelíd, de erős istennőként ábrázolták, aki szoros kapcsolatban állt a földi természettel. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde oft als sanfte, aber mächtige Göttin dargestellt, die eine enge Verbindung zur irdischen Natur hatte.

10. Xanthé és testvérei segítettek fenntartani az egyensúlyt a természet erői között, különösen a vizek körforgásában. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) und ihre Schwestern halfen, das Gleichgewicht zwischen den Kräften der Natur, insbesondere im Wasserkreislauf, aufrechtzuerhalten.

11. A görög mitológiában Xanthé a források és folyók istennője volt, akinek vizei termékenyítő hatással bírtak. - In der griechischen Mythologie war Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) die Göttin der Quellen und Flüsse, deren Wasser fruchtbringende Wirkung hatte.

12. Xanthé szépsége és természeti ereje miatt gyakran szerepelt a költők és művészek műveiben. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde aufgrund ihrer Schönheit und Naturkraft oft in den Werken von Dichtern und Künstlern dargestellt.

13. Xanthé a görög mítoszokban a víz tisztaságának és termékenységének szimbólumaként ismert. - In den griechischen Mythen war Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) als Symbol für die Reinheit und Fruchtbarkeit des Wassers bekannt.

14. Xanthé a források istennője volt, és vizei megújulást és életet hoztak az embereknek és a természetnek. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war die Göttin der Quellen, und ihre Wasser brachten den Menschen und der Natur Erneuerung und Leben.

15. A görög mitológiában Xanthé a folyók és patakok szellemeként is szerepelt, akik a természetes erőforrásokat védték. - In der griechischen Mythologie wurde Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) auch als Geist der Flüsse und Bäche dargestellt, der die natürlichen Ressourcen beschützte.

16. Xanthé neve a görög költészetben gyakran a természetes szépséggel és tisztasággal kapcsolódott össze. - Der Name Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde in der griechischen Dichtung oft mit natürlicher Schönheit und Reinheit in Verbindung gebracht.

17. Xanthé és testvérei központi szerepet játszottak a görög világ természetes erőinek fenntartásában. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) und ihre Schwestern spielten eine zentrale Rolle bei der Aufrechterhaltung der natürlichen Kräfte in der griechischen Welt.

18. Xanthé alakja szorosan kapcsolódott a természet termékeny erejéhez, különösen a földi vizek áldásos hatásaihoz. - Die Figur von Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war eng mit der fruchtbaren Kraft der Natur verbunden, insbesondere mit den segensreichen Wirkungen der irdischen Gewässer.

19. A görög mitológiában Xanthé szerepe az volt, hogy biztosítsa a vizek tisztaságát és azok folyamatos áramlását. - In der griechischen Mythologie bestand Xanthes (Ξάνθη, Xánthē) Rolle darin, die Reinheit des Wassers und dessen ständigen Fluss sicherzustellen.

20. Xanthé istennő segített a természet harmóniájának fenntartásában, különösen a növények és állatok vízellátásában. - Die Göttin Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) half, die Harmonie der Natur aufrechtzuerhalten, insbesondere bei der Wasserversorgung von Pflanzen und Tieren.

21. Xanthé a termékenység és bőség istennőjeként tisztelték, aki segített a föld gazdagításában. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde als Göttin der Fruchtbarkeit und des Überflusses verehrt, die half, die Erde zu bereichern.

22. Xanthé és a többi ókeanida nimfa az istenek és emberek közötti közvetítőként szolgált, különösen a természet erőivel kapcsolatban. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) und die anderen Okeaniden-Nymphen dienten als Vermittler zwischen Göttern und Menschen, insbesondere in Bezug auf die Naturkräfte.

23. A görög mitológiában Xanthé a tavasz és a természet megújulásának szimbólumaként szerepelt. - In der griechischen Mythologie wurde Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) als Symbol für den Frühling und die Erneuerung der Natur dargestellt.

24. Xanthé neve a görög irodalomban gyakran a természet szépségének és bőségének metaforájaként szolgált. - Der Name Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) diente in der griechischen Literatur oft als Metapher für die Schönheit und den Überfluss der Natur.

25. Xanthé a görög mitológiában a tengeri istenekhez is közel állt, mivel Ókeanosz lányaként szoros kapcsolatban állt a vizekkel. - In der griechischen Mythologie stand Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) den Meeresgöttern nahe, da sie als Tochter von Okeanos (Ὠκεανός, Ōkeanós) eine enge Verbindung zum Wasser hatte.

26. Xanthé gyakran kapcsolatban állt a növények és állatok bőségével, mivel ő maga is a természet megtestesítője volt. - Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) wurde oft mit dem Überfluss an Pflanzen und Tieren in Verbindung gebracht, da sie selbst eine Verkörperung der Natur war.

27. Xanthé szépsége és aranyló haja miatt sok művészeti ábrázolás központi alakja volt a görög mitológiában. - Aufgrund ihrer Schönheit und ihres goldenen Haares war Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) in der griechischen Mythologie oft die zentrale Figur künstlerischer Darstellungen.

28. Xanthé tisztelete különösen a folyók és patakok közelében volt erős, ahol forrásokat és vízeséseket védelmezett. - Die Verehrung von Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) war besonders in der Nähe von Flüssen und Bächen stark, wo sie Quellen und Wasserfälle schützte.

29. Xanthé alakja a görög mitológiában a természet erejének és a termékenységnek az isteni megtestesítője volt. - Die Figur von Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) in der griechischen Mythologie war die göttliche Verkörperung der Naturkraft und Fruchtbarkeit.

30. Xanthé neve örökre a görög mitológia aranyszínű istennőjeként maradt fenn, aki a természet és a vizek őrzője volt. - Der Name Xanthe (Ξάνθη, Xánthē) blieb in der griechischen Mythologie für immer als goldene Göttin erhalten, die die Hüterin der Natur und des Wassers war.

nur Ungarisch

1. Xanthé az ókori görög mitológiában egy ókeanida nimfa volt, Ókeanosz és Téthüsz lánya. 2. Xanthé neve a „sárga” vagy „arany” jelentésű görög szóból származik, ami szépségére utal. 3. Xanthé egyike volt az ötven ókeanidának, akik a tengereket, folyókat és forrásokat képviselték. 4. Xanthé a termékenység és a természet védelmezője volt, különösen a föld vizeinek forrásainak patrónája. 5. Xanthé neve gyakran a természet aranyló színeivel és a termékeny földdel kapcsolódott össze a görög mitológiában. 6. Xanthé a görög művészetekben és irodalomban gyakran a természet szépségének szimbóluma volt. 7. Xanthé az istenekkel való kapcsolatáról volt híres, különösen Poszeidónnal és más tengeri istenekkel. 8. Xanthé és testvérei a görög mitológiában a vizek védelmezőiként szerepeltek, akik az istenek mellett segítettek az emberi világban. 9. Xanthé alakját gyakran szelíd, de erős istennőként ábrázolták, aki szoros kapcsolatban állt a földi természettel. 10. Xanthé és testvérei segítettek fenntartani az egyensúlyt a természet erői között, különösen a vizek körforgásában. 11. A görög mitológiában Xanthé a források és folyók istennője volt, akinek vizei termékenyítő hatással bírtak. 12. Xanthé szépsége és természeti ereje miatt gyakran szerepelt a költők és művészek műveiben. 13. Xanthé a görög mítoszokban a víz tisztaságának és termékenységének szimbólumaként ismert. 14. Xanthé a források istennője volt, és vizei megújulást és életet hoztak az embereknek és a természetnek. 15. A görög mitológiában Xanthé a folyók és patakok szellemeként is szerepelt, akik a természetes erőforrásokat védték. 16. Xanthé neve a görög költészetben gyakran a természetes szépséggel és tisztasággal kapcsolódott össze. 17. Xanthé és testvérei központi szerepet játszottak a görög világ természetes erőinek fenntartásában. 18. Xanthé alakja szorosan kapcsolódott a természet termékeny erejéhez, különösen a földi vizek áldásos hatásaihoz. 19. A görög mitológiában Xanthé szerepe az volt, hogy biztosítsa a vizek tisztaságát és azok folyamatos áramlását. 20. Xanthé istennő segített a természet harmóniájának fenntartásában, különösen a növények és állatok vízellátásában. 21. Xanthé a termékenység és bőség istennőjeként tisztelték, aki segített a föld gazdagításában. 22. Xanthé és a többi ókeanida nimfa az istenek és emberek közötti közvetítőként szolgált, különösen a természet erőivel kapcsolatban. 23. A görög mitológiában Xanthé a tavasz és a természet megújulásának szimbólumaként szerepelt. 24. Xanthé neve a görög irodalomban gyakran a természet szépségének és bőségének metaforájaként szolgált. 25. Xanthé a görög mitológiában a tengeri istenekhez is közel állt, mivel Ókeanosz lányaként szoros kapcsolatban állt a vizekkel. 26. Xanthé gyakran kapcsolatban állt a növények és állatok bőségével, mivel ő maga is a természet megtestesítője volt. 27. Xanthé szépsége és aranyló haja miatt sok művészeti ábrázolás központi alakja volt a görög mitológiában. 28. Xanthé tisztelete különösen a folyók és patakok közelében volt erős, ahol forrásokat és vízeséseket védelmezett. 29. Xanthé alakja a görög mitológiában a természet erejének és a termékenységnek az isteni megtestesítője volt. 30. Xanthé neve örökre a görög mitológia aranyszínű istennőjeként maradt fenn, aki a természet és a vizek őrzője volt.

nur Deutsch

1. Xanthe war in der antiken griechischen Mythologie eine Okeanide-Nymphe, Tochter von Okeanos und Tethys. 2. Der Name Xanthe leitet sich vom griechischen Wort für „gelb“ oder „golden“ ab und verweist auf ihre Schönheit. 3. Xanthe war eine der fünfzig Okeaniden, die die Meere, Flüsse und Quellen verkörperten. 4. Xanthe war eine Beschützerin der Fruchtbarkeit und der Natur, besonders als Patronin der Quellen des Landes. 5. Der Name Xanthe wurde in der griechischen Mythologie oft mit den goldenen Farben der Natur und der fruchtbaren Erde in Verbindung gebracht. 6. In der griechischen Kunst und Literatur war Xanthe oft ein Symbol für die Schönheit der Natur. 7. Xanthe war bekannt für ihre Verbindungen zu den Göttern, insbesondere zu Poseidon und anderen Meeresgöttern. 8. Xanthe und ihre Schwestern galten in der griechischen Mythologie als Beschützerinnen der Gewässer, die den Göttern halfen, die Menschenwelt zu bewachen. 9. Xanthe wurde oft als sanfte, aber mächtige Göttin dargestellt, die eine enge Verbindung zur irdischen Natur hatte. 10. Xanthe und ihre Schwestern halfen, das Gleichgewicht zwischen den Kräften der Natur, insbesondere im Wasserkreislauf, aufrechtzuerhalten. 11. In der griechischen Mythologie war Xanthe die Göttin der Quellen und Flüsse, deren Wasser fruchtbringende Wirkung hatte. 12. Xanthe wurde aufgrund ihrer Schönheit und Naturkraft oft in den Werken von Dichtern und Künstlern dargestellt. 13. In den griechischen Mythen war Xanthe als Symbol für die Reinheit und Fruchtbarkeit des Wassers bekannt. 14. Xanthe war die Göttin der Quellen, und ihre Wasser brachten den Menschen und der Natur Erneuerung und Leben. 15. In der griechischen Mythologie wurde Xanthe auch als Geist der Flüsse und Bäche dargestellt, der die natürlichen Ressourcen beschützte. 16. Der Name Xanthe wurde in der griechischen Dichtung oft mit natürlicher Schönheit und Reinheit in Verbindung gebracht. 17. Xanthe und ihre Schwestern spielten eine zentrale Rolle bei der Aufrechterhaltung der natürlichen Kräfte in der griechischen Welt. 18. Die Figur von Xanthe war eng mit der fruchtbaren Kraft der Natur verbunden, insbesondere mit den segensreichen Wirkungen der irdischen Gewässer. 19. In der griechischen Mythologie bestand Xanthes Rolle darin, die Reinheit des Wassers und dessen ständigen Fluss sicherzustellen. 20. Die Göttin Xanthe half, die Harmonie der Natur aufrechtzuerhalten, insbesondere bei der Wasserversorgung von Pflanzen und Tieren. 21. Xanthe wurde als Göttin der Fruchtbarkeit und des Überflusses verehrt, die half, die Erde zu bereichern. 22. Xanthe und die anderen Okeaniden-Nymphen dienten als Vermittler zwischen Göttern und Menschen, insbesondere in Bezug auf die Naturkräfte. 23. In der griechischen Mythologie wurde Xanthe als Symbol für den Frühling und die Erneuerung der Natur dargestellt. 24. Der Name Xanthe diente in der griechischen Literatur oft als Metapher für die Schönheit und den Überfluss der Natur. 25. In der griechischen Mythologie stand Xanthe den Meeresgöttern nahe, da sie als Tochter von Okeanos eine enge Verbindung zum Wasser hatte. 26. Xanthe wurde oft mit dem Überfluss an Pflanzen und Tieren in Verbindung gebracht, da sie selbst eine Verkörperung der Natur war. 27. Aufgrund ihrer Schönheit und ihres goldenen Haares war Xanthe in der griechischen Mythologie oft die zentrale Figur künstlerischer Darstellungen. 28. Die Verehrung von Xanthe war besonders in der Nähe von Flüssen und Bächen stark, wo sie Quellen und Wasserfälle schützte. 29. Die Figur von Xanthe in der griechischen Mythologie war die göttliche Verkörperung der Naturkraft und Fruchtbarkeit. 30. Der Name Xanthe blieb in der griechischen Mythologie für immer als goldene Göttin erhalten, die die Hüterin der Natur und des Wassers war.