Zum Inhalt springen

Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 40

Aus Wikibooks


Zenon

[Bearbeiten]
1. Zenón az ókori görög filozófia egyik jelentős alakja volt, Parmenidész tanítványa. - Zenon war eine bedeutende Figur der antiken griechischen Philosophie und Schüler von Parmenides.
2. I.e. 490 körül született Eleában, Dél-Itáliában. - Er wurde um 490 v. Chr. in Elea in Süditalien geboren.
3. Zenón híres paradoxonjairól, amelyek a mozgás és a sokféleség problémáit vizsgálták. - Zenon ist berühmt für seine Paradoxien, die das Problem der Bewegung und der Vielheit untersuchten.
4. A paradoxonok célja az volt, hogy Parmenidész filozófiáját támogassák, amely szerint a mozgás és a változás illúzió. - Die Paradoxien sollten Parmenides' Philosophie unterstützen, die besagt, dass Bewegung und Wandel Illusionen sind.
5. Zenón egyik leghíresebb paradoxona „Akhilleusz és a teknős” problémája. - Eine von Zenons bekanntesten Paradoxien ist das Problem „Achilles und die Schildkröte”.
6. A paradoxon szerint Akhilleusz soha nem érheti utol a lassú teknőst, ha az előnyt kap. - Laut der Paradoxie kann Achilles die langsame Schildkröte nie einholen, wenn sie einen Vorsprung hat.
7. Zenón ezzel a paradoxonnal azt akarta megmutatni, hogy a mozgás lehetetlen. - Zenon wollte mit dieser Paradoxie zeigen, dass Bewegung unmöglich ist.
8. Egy másik híres paradoxona a „Dichotómia” paradoxon, amely a végtelen megosztás problémáját vizsgálja. - Eine weitere berühmte Paradoxie von ihm ist die „Dichotomie”, die das Problem der unendlichen Teilung untersucht.
9. A dichotómia szerint egy tárgy soha nem érhet el céljához, mert végtelen sokszor fel kell osztania az utat. - Laut der Dichotomie kann ein Objekt sein Ziel nie erreichen, da es den Weg unendlich oft teilen muss.
10. Zenón paradoxonjai matematikai és filozófiai kérdéseket vetettek fel a végtelen fogalmával kapcsolatban. - Zenons Paradoxien warfen mathematische und philosophische Fragen zum Begriff der Unendlichkeit auf.
11. Zenón szerint a sokféleség illúzió, és a valóságban csak egyetlen létező van. - Zenon glaubte, dass die Vielheit eine Illusion ist und in Wirklichkeit nur das Eine existiert.
12. Filozófiájában a létezés egységes és oszthatatlan, minden mozgás és változás látszólagos. - In seiner Philosophie ist das Sein einheitlich und unteilbar, und jede Bewegung und jeder Wandel ist scheinbar.
13. A paradoxonok célja az volt, hogy bebizonyítsák a tér és idő végtelenségét. - Die Paradoxien hatten das Ziel, die Unendlichkeit von Raum und Zeit zu beweisen.
14. Zenón filozófiája kihívást jelentett az érzékszervi tapasztalatoknak, mivel azok ellentmondtak a logikai érvelésnek. - Zenons Philosophie stellte die Sinneserfahrungen infrage, da sie im Widerspruch zur logischen Argumentation standen.
15. Parmenidész filozófiáját követve Zenón azt tanította, hogy a változás érzékelése csalóka. - In Anlehnung an Parmenides lehrte Zenon, dass die Wahrnehmung von Veränderung täuschend ist.
16. A paradoxonok matematikai kérdéseket is felvetettek, különösen a végtelen sorozatokkal kapcsolatban. - Die Paradoxien warfen auch mathematische Fragen auf, insbesondere in Bezug auf unendliche Reihen.
17. Zenón paradoxonjai hozzájárultak a logikai gondolkodás és a dialektika fejlődéséhez. - Zenons Paradoxien trugen zur Entwicklung des logischen Denkens und der Dialektik bei.
18. Az „Akhilleusz és a teknős” paradoxon később nagy hatással volt a matematikai analízis fejlődésére. - Die Paradoxie von „Achilles und der Schildkröte” hatte später großen Einfluss auf die Entwicklung der mathematischen Analyse.
19. Zenón paradoxonjai az ókori görög filozófiában a mozgás lehetetlenségét demonstrálták. - Zenons Paradoxien demonstrierten in der antiken griechischen Philosophie die Unmöglichkeit von Bewegung.
20. Arisztotelész később bírálta és próbálta megoldani Zenón paradoxonjait. - Aristoteles kritisierte später Zenons Paradoxien und versuchte, sie zu lösen.
21. Zenón a logika eszközeit használta arra, hogy bebizonyítsa Parmenidész metafizikai tanait. - Zenon nutzte die Werkzeuge der Logik, um Parmenides’ metaphysische Lehren zu beweisen.
22. Filozófiája központi kérdése az volt, hogy az érzékek vagy az értelem adja a valóság hiteles képét. - Im Zentrum seiner Philosophie stand die Frage, ob die Sinne oder der Verstand ein verlässliches Bild der Realität liefern.
23. Zenón paradoxonjai az ókori filozófia és logika egyik legfontosabb vitatémái lettek. - Zenons Paradoxien wurden zu einem der wichtigsten Diskussionsthemen der antiken Philosophie und Logik.
24. Az „Akhilleusz és a teknős” paradoxon új kérdéseket vetett fel a mozgás és a téridő fogalmáról. - Die Paradoxie von „Achilles und der Schildkröte” warf neue Fragen über das Konzept von Bewegung und Raumzeit auf.
25. Zenón paradoxonjai megkérdőjelezték a megszokott gondolkodásmódot a valóság természetéről. - Zenons Paradoxien stellten die herkömmlichen Denkweisen über die Natur der Realität in Frage.
26. Filozófiája a létezés és a mozgás közötti ellentmondásokat tárta fel. - Seine Philosophie deckte die Widersprüche zwischen Sein und Bewegung auf.
27. Zenón szerint a logika segítségével az érzékszervi tapasztalatok fölé lehet emelkedni. - Zenon meinte, dass man mithilfe der Logik über die Sinneserfahrungen hinausgehen kann.
28. A paradoxonok azt is bemutatták, hogy a tér végtelenül osztható, és így soha nem érhető el a mozgás vége. - Die Paradoxien zeigten auch, dass der Raum unendlich teilbar ist und daher das Ende der Bewegung nie erreicht werden kann.
29. Zenón filozófiája hozzájárult a görög metafizika és a logikai érvelés fejlődéséhez. - Zenons Philosophie trug zur Entwicklung der griechischen Metaphysik und der logischen Argumentation bei.
30. Az ő paradoxonjai arra ösztönözték a későbbi filozófusokat, hogy újragondolják a tér, idő és mozgás fogalmait. - Seine Paradoxien regten spätere Philosophen dazu an, die Begriffe von Raum, Zeit und Bewegung neu zu überdenken.
31. Zenón filozófiája az idő és a tér végtelenségének problémáit hangsúlyozta. - Zenons Philosophie hob die Probleme der Unendlichkeit von Zeit und Raum hervor.
32. Zenón paradoxonjai később a modern filozófiai és matematikai gondolkodásban is szerepet kaptak. - Zenons Paradoxien spielten später auch in der modernen philosophischen und mathematischen Denkweise eine Rolle.
33. A paradoxonok rávilágítottak a logikai gondolkodás korlátaira az érzékszervi tapasztalatok megértésében. - Die Paradoxien machten auf die Grenzen des logischen Denkens bei der Interpretation der Sinneserfahrungen aufmerksam.
34. Zenón megmutatta, hogy a látszólag egyszerű mozgás filozófiai és logikai rejtélyeket hordoz. - Zenon zeigte, dass die scheinbar einfache Bewegung philosophische und logische Rätsel birgt.
35. A paradoxonok kihívás elé állították a kortárs görög filozófusokat, hogy újraértékeljék a valóságot. - Die Paradoxien forderten die zeitgenössischen griechischen Philosophen heraus, die Realität neu zu bewerten.
36. Zenón szerint a mozgás lehetetlenségét logikai úton be lehet bizonyítani, még ha érzékeink mást is mutatnak. - Laut Zenon kann die Unmöglichkeit der Bewegung durch Logik bewiesen werden, auch wenn unsere Sinne etwas anderes zeigen.
37. Paradoxonjai nagy hatással voltak a sztoikus filozófiára, amely szintén az értelem fölényét hangsúlyozta. - Seine Paradoxien hatten großen Einfluss auf die stoische Philosophie, die ebenfalls die Überlegenheit der Vernunft betonte.
38. Zenón paradoxonjai a későbbi filozófusokat arra késztették, hogy mélyebben megvizsgálják a tér és idő természetét. - Zenons Paradoxien veranlassten spätere Philosophen, die Natur von Raum und Zeit eingehender zu untersuchen.
39. A filozófus gondolkodása rávilágított a látszólag egyszerű fogalmak, mint a mozgás, mögötti mélyebb kérdésekre. - Das Denken des Philosophen brachte tiefere Fragen hinter scheinbar einfachen Begriffen wie Bewegung zum Vorschein.
40. Zenón paradoxonjai ma is vita tárgyát képezik a filozófiai és matematikai gondolkodásban. - Zenons Paradoxien sind auch heute noch Gegenstand von Diskussionen im philosophischen und mathematischen Denken.
nur Ungarisch
1. Zenón az ókori görög filozófia egyik jelentős alakja volt, Parmenidész tanítványa.
2. I.e. 490 körül született Eleában, Dél-Itáliában.
3. Zenón híres paradoxonjairól, amelyek a mozgás és a sokféleség problémáit vizsgálták.
4. A paradoxonok célja az volt, hogy Parmenidész filozófiáját támogassák, amely szerint a mozgás és a változás illúzió.
5. Zenón egyik leghíresebb paradoxona „Akhilleusz és a teknős” problémája.
6. A paradoxon szerint Akhilleusz soha nem érheti utol a lassú teknőst, ha az előnyt kap.
7. Zenón ezzel a paradoxonnal azt akarta megmutatni, hogy a mozgás lehetetlen.
8. Egy másik híres paradoxona a „Dichotómia” paradoxon, amely a végtelen megosztás problémáját vizsgálja.
9. A dichotómia szerint egy tárgy soha nem érhet el céljához, mert végtelen sokszor fel kell osztania az utat.
10. Zenón paradoxonjai matematikai és filozófiai kérdéseket vetettek fel a végtelen fogalmával kapcsolatban.
11. Zenón szerint a sokféleség illúzió, és a valóságban csak egyetlen létező van.
12. Filozófiájában a létezés egységes és oszthatatlan, minden mozgás és változás látszólagos.
13. A paradoxonok célja az volt, hogy bebizonyítsák a tér és idő végtelenségét.
14. Zenón filozófiája kihívást jelentett az érzékszervi tapasztalatoknak, mivel azok ellentmondtak a logikai érvelésnek.
15. Parmenidész filozófiáját követve Zenón azt tanította, hogy a változás érzékelése csalóka.
16. A paradoxonok matematikai kérdéseket is felvetettek, különösen a végtelen sorozatokkal kapcsolatban.
17. Zenón paradoxonjai hozzájárultak a logikai gondolkodás és a dialektika fejlődéséhez.
18. Az „Akhilleusz és a teknős” paradoxon később nagy hatással volt a matematikai analízis fejlődésére.
19. Zenón paradoxonjai az ókori görög filozófiában a mozgás lehetetlenségét demonstrálták.
20. Arisztotelész később bírálta és próbálta megoldani Zenón paradoxonjait.
21. Zenón a logika eszközeit használta arra, hogy bebizonyítsa Parmenidész metafizikai tanait.
22. Filozófiája központi kérdése az volt, hogy az érzékek vagy az értelem adja a valóság hiteles képét.
23. Zenón paradoxonjai az ókori filozófia és logika egyik legfontosabb vitatémái lettek.
24. Az „Akhilleusz és a teknős” paradoxon új kérdéseket vetett fel a mozgás és a téridő fogalmáról.
25. Zenón paradoxonjai megkérdőjelezték a megszokott gondolkodásmódot a valóság természetéről.
26. Filozófiája a létezés és a mozgás közötti ellentmondásokat tárta fel.
27. Zenón szerint a logika segítségével az érzékszervi tapasztalatok fölé lehet emelkedni.
28. A paradoxonok azt is bemutatták, hogy a tér végtelenül osztható, és így soha nem érhető el a mozgás vége.
29. Zenón filozófiája hozzájárult a görög metafizika és a logikai érvelés fejlődéséhez.
30. Az ő paradoxonjai arra ösztönözték a későbbi filozófusokat, hogy újragondolják a tér, idő és mozgás fogalmait.
31. Zenón filozófiája az idő és a tér végtelenségének problémáit hangsúlyozta.
32. Zenón paradoxonjai később a modern filozófiai és matematikai gondolkodásban is szerepet kaptak.
33. A paradoxonok rávilágítottak a logikai gondolkodás korlátaira az érzékszervi tapasztalatok megértésében.
34. Zenón megmutatta, hogy a látszólag egyszerű mozgás filozófiai és logikai rejtélyeket hordoz.
35. A paradoxonok kihívás elé állították a kortárs görög filozófusokat, hogy újraértékeljék a valóságot.
36. Zenón szerint a mozgás lehetetlenségét logikai úton be lehet bizonyítani, még ha érzékeink mást is mutatnak.
37. Paradoxonjai nagy hatással voltak a sztoikus filozófiára, amely szintén az értelem fölényét hangsúlyozta.
38. Zenón paradoxonjai a későbbi filozófusokat arra késztették, hogy mélyebben megvizsgálják a tér és idő természetét.
39. A filozófus gondolkodása rávilágított a látszólag egyszerű fogalmak, mint a mozgás, mögötti mélyebb kérdésekre.
40. Zenón paradoxonjai ma is vita tárgyát képezik a filozófiai és matematikai gondolkodásban.
nur Deutsch
1. Zenon war eine bedeutende Figur der antiken griechischen Philosophie und Schüler von Parmenides.
2. Er wurde um 490 v. Chr. in Elea in Süditalien geboren.
3. Zenon ist berühmt für seine Paradoxien, die das Problem der Bewegung und der Vielheit untersuchten.
4. Die Paradoxien sollten Parmenides' Philosophie unterstützen, die besagt, dass Bewegung und Wandel Illusionen sind.
5. Eine von Zenons bekanntesten Paradoxien ist das Problem „Achilles und die Schildkröte”.
6. Laut der Paradoxie kann Achilles die langsame Schildkröte nie einholen, wenn sie einen Vorsprung hat.
7. Zenon wollte mit dieser Paradoxie zeigen, dass Bewegung unmöglich ist.
8. Eine weitere berühmte Paradoxie von ihm ist die „Dichotomie”, die das Problem der unendlichen Teilung untersucht.
9. Laut der Dichotomie kann ein Objekt sein Ziel nie erreichen, da es den Weg unendlich oft teilen muss.
10. Zenons Paradoxien warfen mathematische und philosophische Fragen zum Begriff der Unendlichkeit auf.
11. Zenon glaubte, dass die Vielheit eine Illusion ist und in Wirklichkeit nur das Eine existiert.
12. In seiner Philosophie ist das Sein einheitlich und unteilbar, und jede Bewegung und jeder Wandel ist scheinbar.
13. Die Paradoxien hatten das Ziel, die Unendlichkeit von Raum und Zeit zu beweisen.
14. Zenons Philosophie stellte die Sinneserfahrungen infrage, da sie im Widerspruch zur logischen Argumentation standen.
15. In Anlehnung an Parmenides lehrte Zenon, dass die Wahrnehmung von Veränderung täuschend ist.
16. Die Paradoxien warfen auch mathematische Fragen auf, insbesondere in Bezug auf unendliche Reihen.
17. Zenons Paradoxien trugen zur Entwicklung des logischen Denkens und der Dialektik bei.
18. Die Paradoxie von „Achilles und der Schildkröte” hatte später großen Einfluss auf die Entwicklung der mathematischen Analyse.
19. Zenons Paradoxien demonstrierten in der antiken griechischen Philosophie die Unmöglichkeit von Bewegung.
20. Aristoteles kritisierte später Zenons Paradoxien und versuchte, sie zu lösen.
21. Zenon nutzte die Werkzeuge der Logik, um Parmenides’ metaphysische Lehren zu beweisen.
22. Im Zentrum seiner Philosophie stand die Frage, ob die Sinne oder der Verstand ein verlässliches Bild der Realität liefern.
23. Zenons Paradoxien wurden zu einem der wichtigsten Diskussionsthemen der antiken Philosophie und Logik.
24. Die Paradoxie von „Achilles und der Schildkröte” warf neue Fragen über das Konzept von Bewegung und Raumzeit auf.
25. Zenons Paradoxien stellten die herkömmlichen Denkweisen über die Natur der Realität in Frage.
26. Seine Philosophie deckte die Widersprüche zwischen Sein und Bewegung auf.
27. Zenon meinte, dass man mithilfe der Logik über die Sinneserfahrungen hinausgehen kann.
28. Die Paradoxien zeigten auch, dass der Raum unendlich teilbar ist und daher das Ende der Bewegung nie erreicht werden kann.
29. Zenons Philosophie trug zur Entwicklung der griechischen Metaphysik und der logischen Argumentation bei.
30. Seine Paradoxien regten spätere Philosophen dazu an, die Begriffe von Raum, Zeit und Bewegung neu zu überdenken.
31. Zenons Philosophie hob die Probleme der Unendlichkeit von Zeit und Raum hervor.
32. Zenons Paradoxien spielten später auch in der modernen philosophischen und mathematischen Denkweise eine Rolle.
33. Die Paradoxien machten auf die Grenzen des logischen Denkens bei der Interpretation der Sinneserfahrungen aufmerksam.
34. Zenon zeigte, dass die scheinbar einfache Bewegung philosophische und logische Rätsel birgt.
35. Die Paradoxien forderten die zeitgenössischen griechischen Philosophen heraus, die Realität neu zu bewerten.
36. Laut Zenon kann die Unmöglichkeit der Bewegung durch Logik bewiesen werden, auch wenn unsere Sinne etwas anderes zeigen.
37. Seine Paradoxien hatten großen Einfluss auf die stoische Philosophie, die ebenfalls die Überlegenheit der Vernunft betonte.
38. Zenons Paradoxien veranlassten spätere Philosophen, die Natur von Raum und Zeit eingehender zu untersuchen.
39. Das Denken des Philosophen brachte tiefere Fragen hinter scheinbar einfachen Begriffen wie Bewegung zum Vorschein.
40. Zenons Paradoxien sind auch heute noch Gegenstand von Diskussionen im philosophischen und mathematischen Denken.


Epikur

[Bearbeiten]
1. Epikurosz az ókori görög filozófia egyik legjelentősebb alakja volt. - Epikur war eine der bedeutendsten Figuren der antiken griechischen Philosophie.
2. I.e. 341-ben született Számosz szigetén. - Er wurde 341 v. Chr. auf der Insel Samos geboren.
3. Epikurosz filozófiája az élvezet és a boldogság keresésére épült. - Epikurs Philosophie basierte auf der Suche nach Vergnügen und Glück.
4. Az epikureizmus központi eleme a fájdalom és félelem elkerülése. - Das zentrale Element des Epikureismus ist die Vermeidung von Schmerz und Angst.
5. Epikurosz szerint a legfőbb jó az életben a testi és lelki béke elérése. - Laut Epikur ist das höchste Gut im Leben der Frieden von Körper und Seele.
6. A boldogságot az egyszerű, mértékletes életben találta meg. - Er fand das Glück im einfachen, maßvollen Leben.
7. Epikurosz azt tanította, hogy a természetes vágyak kielégítése hozza el a legnagyobb boldogságot. - Epikur lehrte, dass die Erfüllung natürlicher Bedürfnisse das größte Glück bringt.
8. Filozófiája szerint a haláltól való félelem irracionális, mert a halál az érzékelés végét jelenti. - Seine Philosophie besagte, dass die Angst vor dem Tod irrational ist, da der Tod das Ende der Wahrnehmung bedeutet.
9. Epikurosz nem hitt a túlvilágban vagy isteni beavatkozásban. - Epikur glaubte nicht an ein Jenseits oder göttliches Eingreifen.
10. Az epikureizmus materialista filozófia volt, amely az atomizmuson alapult. - Der Epikureismus war eine materialistische Philosophie, die auf dem Atomismus basierte.
11. Epikurosz szerint az istenek léteznek, de nem avatkoznak be az emberi életbe. - Laut Epikur existieren die Götter, aber sie greifen nicht in das menschliche Leben ein.
12. Filozófiája hangsúlyozta a barátság és a közösség fontosságát a boldogság elérésében. - Seine Philosophie betonte die Bedeutung von Freundschaft und Gemeinschaft für das Erreichen von Glück.
13. Az epikureizmus szerint a bölcs ember elkerüli a politikai és társadalmi zűrzavart. - Im Epikureismus vermeidet der weise Mensch politisches und gesellschaftliches Chaos.
14. Epikurosz filozófiája szerint a legnagyobb élvezet a lelki béke, nem a testi örömök. - Nach Epikurs Philosophie liegt das größte Vergnügen im Seelenfrieden, nicht in körperlichen Freuden.
15. A filozófia célja az volt, hogy megszabadítsa az embereket a felesleges vágyaktól és félelmektől. - Das Ziel der Philosophie war es, die Menschen von unnötigen Wünschen und Ängsten zu befreien.
16. Az epikureizmus különbséget tett természetes és mesterséges vágyak között. - Der Epikureismus unterschied zwischen natürlichen und künstlichen Wünschen.
17. A természetes vágyak kielégítése nélkülözhetetlen a boldogsághoz, míg a mesterséges vágyak károsak. - Die Erfüllung natürlicher Bedürfnisse ist für das Glück unerlässlich, während künstliche Wünsche schädlich sind.
18. Epikurosz szerint az élet egyszerűsége és a mértékletesség vezet a tartós boldogsághoz. - Laut Epikur führt Einfachheit und Mäßigung im Leben zu dauerhaftem Glück.
19. Az epikureizmusban a barátság az egyik legfontosabb forrása a lelki békének. - Im Epikureismus ist Freundschaft eine der wichtigsten Quellen des Seelenfriedens.
20. Epikurosz tanította, hogy a testi élvezetek múlandók, míg a lelki élvezet maradandó. - Epikur lehrte, dass körperliche Freuden vergänglich sind, während seelische Freuden beständig sind.
21. Az epikureizmus a testi és lelki nyugalom elérésére törekedett. - Der Epikureismus strebte nach körperlicher und seelischer Gelassenheit.
22. Epikurosz szerint az emberi szenvedés forrása a felesleges vágyak és irracionális félelmek. - Epikur glaubte, dass die Quelle menschlichen Leidens überflüssige Wünsche und irrationale Ängste sind.
23. Az epikureizmusban a filozófia nem elméleti tudomány volt, hanem gyakorlati életvezetés. - Im Epikureismus war Philosophie keine theoretische Wissenschaft, sondern eine praktische Lebensführung.
24. Epikurosz filozófiája szerint az élvezet keresése nem jelent hedonizmust vagy mértéktelenséget. - Epikurs Philosophie zufolge bedeutet die Suche nach Vergnügen nicht Hedonismus oder Maßlosigkeit.
25. Az epikureizmus hangsúlyozta a természet megértését, hogy megszabaduljunk a félelmektől. - Der Epikureismus betonte das Verständnis der Natur, um Ängste zu überwinden.
26. Az istenek Epikurosz szerint tökéletes lények, de nem érdeklődnek az emberi ügyek iránt. - Laut Epikur sind die Götter vollkommene Wesen, aber sie interessieren sich nicht für menschliche Angelegenheiten.
27. Az epikureizmus elutasította a sors és az előre elrendelés gondolatát. - Der Epikureismus lehnte die Vorstellung von Schicksal und Vorherbestimmung ab.
28. Epikurosz hitt a szabad akaratban, amely lehetővé teszi, hogy az emberek maguk irányítsák életüket. - Epikur glaubte an den freien Willen, der es den Menschen ermöglicht, ihr Leben selbst zu lenken.
29. Az epikureizmus szerint az embereknek arra kell törekedniük, hogy megszabaduljanak az irracionális hitrendszerektől. - Laut dem Epikureismus sollten die Menschen danach streben, sich von irrationalen Glaubenssystemen zu befreien.
30. Epikurosz szerint a természet törvényei irányítják az univerzumot, nem isteni akarat. - Epikur glaubte, dass das Universum von Naturgesetzen und nicht von göttlichem Willen gelenkt wird.
31. Az epikureizmus célja az volt, hogy az embereket megszabadítsa a félelemtől és a babonáktól. - Das Ziel des Epikureismus war es, die Menschen von Angst und Aberglauben zu befreien.
32. Epikurosz filozófiája szerint az emberek képesek elérni a boldogságot, ha megszabadulnak a felesleges vágyaktól. - Epikurs Philosophie zufolge können die Menschen Glück erreichen, wenn sie sich von überflüssigen Wünschen befreien.
33. Az epikureizmus nagy hangsúlyt fektetett a természet megértésére és a logikai gondolkodásra. - Der Epikureismus legte großen Wert auf das Verständnis der Natur und das logische Denken.
34. Epikurosz szerint az embereknek el kell fogadniuk, hogy a halál természetes és elkerülhetetlen. - Epikur meinte, dass die Menschen akzeptieren sollten, dass der Tod natürlich und unvermeidlich ist.
35. Az epikureizmus szerint az élvezetet az értelem irányítja, nem a testi vágyak. - Im Epikureismus wird das Vergnügen von der Vernunft und nicht von den körperlichen Begierden gelenkt.
36. Epikurosz szerint a filozófia célja a boldogság és a lelki béke elérése volt. - Laut Epikur war das Ziel der Philosophie, Glück und Seelenfrieden zu erreichen.
37. Az epikureizmus tanításai elutasították a társadalmi hierarchiát és a gazdagság fontosságát. - Die Lehren des Epikureismus lehnten soziale Hierarchien und die Bedeutung von Reichtum ab.
38. Az epikureizmus hangsúlyozta az élet egyszerű élvezeteit, mint például a barátságot és a természet szépségeit. - Der Epikureismus betonte die einfachen Freuden des Lebens, wie Freundschaft und die Schönheit der Natur.
39. Epikurosz filozófiája szerint a testi és lelki fájdalom elkerülése az élet legfőbb célja. - Laut Epikurs Philosophie ist die Vermeidung von körperlichem und seelischem Schmerz das höchste Ziel des Lebens.
40. Az epikureizmus ma is inspirálja azokat, akik a boldogságot és a lelki nyugalmat keresik. - Der Epikureismus inspiriert auch heute noch diejenigen, die nach Glück und Seelenfrieden suchen.
nur Ungarisch
1. Epikurosz az ókori görög filozófia egyik legjelentősebb alakja volt.
2. I.e. 341-ben született Számosz szigetén.
3. Epikurosz filozófiája az élvezet és a boldogság keresésére épült.
4. Az epikureizmus központi eleme a fájdalom és félelem elkerülése.
5. Epikurosz szerint a legfőbb jó az életben a testi és lelki béke elérése.
6. A boldogságot az egyszerű, mértékletes életben találta meg.
7. Epikurosz azt tanította, hogy a természetes vágyak kielégítése hozza el a legnagyobb boldogságot.
8. Filozófiája szerint a haláltól való félelem irracionális, mert a halál az érzékelés végét jelenti.
9. Epikurosz nem hitt a túlvilágban vagy isteni beavatkozásban.
10. Az epikureizmus materialista filozófia volt, amely az atomizmuson alapult.
11. Epikurosz szerint az istenek léteznek, de nem avatkoznak be az emberi életbe.
12. Filozófiája hangsúlyozta a barátság és a közösség fontosságát a boldogság elérésében.
13. Az epikureizmus szerint a bölcs ember elkerüli a politikai és társadalmi zűrzavart.
14. Epikurosz filozófiája szerint a legnagyobb élvezet a lelki béke, nem a testi örömök.
15. A filozófia célja az volt, hogy megszabadítsa az embereket a felesleges vágyaktól és félelmektől.
16. Az epikureizmus különbséget tett természetes és mesterséges vágyak között.
17. A természetes vágyak kielégítése nélkülözhetetlen a boldogsághoz, míg a mesterséges vágyak károsak.
18. Epikurosz szerint az élet egyszerűsége és a mértékletesség vezet a tartós boldogsághoz.
19. Az epikureizmusban a barátság az egyik legfontosabb forrása a lelki békének.
20. Epikurosz tanította, hogy a testi élvezetek múlandók, míg a lelki élvezet maradandó.
21. Az epikureizmus a testi és lelki nyugalom elérésére törekedett.
22. Epikurosz szerint az emberi szenvedés forrása a felesleges vágyak és irracionális félelmek.
23. Az epikureizmusban a filozófia nem elméleti tudomány volt, hanem gyakorlati életvezetés.
24. Epikurosz filozófiája szerint az élvezet keresése nem jelent hedonizmust vagy mértéktelenséget.
25. Az epikureizmus hangsúlyozta a természet megértését, hogy megszabaduljunk a félelmektől.
26. Az istenek Epikurosz szerint tökéletes lények, de nem érdeklődnek az emberi ügyek iránt.
27. Az epikureizmus elutasította a sors és az előre elrendelés gondolatát.
28. Epikurosz hitt a szabad akaratban, amely lehetővé teszi, hogy az emberek maguk irányítsák életüket.
29. Az epikureizmus szerint az embereknek arra kell törekedniük, hogy megszabaduljanak az irracionális hitrendszerektől.
30. Epikurosz szerint a természet törvényei irányítják az univerzumot, nem isteni akarat.
31. Az epikureizmus célja az volt, hogy az embereket megszabadítsa a félelemtől és a babonáktól.
32. Epikurosz filozófiája szerint az emberek képesek elérni a boldogságot, ha megszabadulnak a felesleges vágyaktól.
33. Az epikureizmus nagy hangsúlyt fektetett a természet megértésére és a logikai gondolkodásra.
34. Epikurosz szerint az embereknek el kell fogadniuk, hogy a halál természetes és elkerülhetetlen.
35. Az epikureizmus szerint az élvezetet az értelem irányítja, nem a testi vágyak.
36. Epikurosz szerint a filozófia célja a boldogság és a lelki béke elérése volt.
37. Az epikureizmus tanításai elutasították a társadalmi hierarchiát és a gazdagság fontosságát.
38. Az epikureizmus hangsúlyozta az élet egyszerű élvezeteit, mint például a barátságot és a természet szépségeit.
39. Epikurosz filozófiája szerint a testi és lelki fájdalom elkerülése az élet legfőbb célja.
40. Az epikureizmus ma is inspirálja azokat, akik a boldogságot és a lelki nyugalmat keresik.
nur Deutsch
1. Epikur war eine der bedeutendsten Figuren der antiken griechischen Philosophie.
2. Er wurde 341 v. Chr. auf der Insel Samos geboren.
3. Epikurs Philosophie basierte auf der Suche nach Vergnügen und Glück.
4. Das zentrale Element des Epikureismus ist die Vermeidung von Schmerz und Angst.
5. Laut Epikur ist das höchste Gut im Leben der Frieden von Körper und Seele.
6. Er fand das Glück im einfachen, maßvollen Leben.
7. Epikur lehrte, dass die Erfüllung natürlicher Bedürfnisse das größte Glück bringt.
8. Seine Philosophie besagte, dass die Angst vor dem Tod irrational ist, da der Tod das Ende der Wahrnehmung bedeutet.
9. Epikur glaubte nicht an ein Jenseits oder göttliches Eingreifen.
10. Der Epikureismus war eine materialistische Philosophie, die auf dem Atomismus basierte.
11. Laut Epikur existieren die Götter, aber sie greifen nicht in das menschliche Leben ein.
12. Seine Philosophie betonte die Bedeutung von Freundschaft und Gemeinschaft für das Erreichen von Glück.
13. Im Epikureismus vermeidet der weise Mensch politisches und gesellschaftliches Chaos.
14. Nach Epikurs Philosophie liegt das größte Vergnügen im Seelenfrieden, nicht in körperlichen Freuden.
15. Das Ziel der Philosophie war es, die Menschen von unnötigen Wünschen und Ängsten zu befreien.
16. Der Epikureismus unterschied zwischen natürlichen und künstlichen Wünschen.
17. Die Erfüllung natürlicher Bedürfnisse ist für das Glück unerlässlich, während künstliche Wünsche schädlich sind.
18. Laut Epikur führt Einfachheit und Mäßigung im Leben zu dauerhaftem Glück.
19. Im Epikureismus ist Freundschaft eine der wichtigsten Quellen des Seelenfriedens.
20. Epikur lehrte, dass körperliche Freuden vergänglich sind, während seelische Freuden beständig sind.
21. Der Epikureismus strebte nach körperlicher und seelischer Gelassenheit.
22. Epikur glaubte, dass die Quelle menschlichen Leidens überflüssige Wünsche und irrationale Ängste sind.
23. Im Epikureismus war Philosophie keine theoretische Wissenschaft, sondern eine praktische Lebensführung.
24. Epikurs Philosophie zufolge bedeutet die Suche nach Vergnügen nicht Hedonismus oder Maßlosigkeit.
25. Der Epikureismus betonte das Verständnis der Natur, um Ängste zu überwinden.
26. Laut Epikur sind die Götter vollkommene Wesen, aber sie interessieren sich nicht für menschliche Angelegenheiten.
27. Der Epikureismus lehnte die Vorstellung von Schicksal und Vorherbestimmung ab.
28. Epikur glaubte an den freien Willen, der es den Menschen ermöglicht, ihr Leben selbst zu lenken.
29. Laut dem Epikureismus sollten die Menschen danach streben, sich von irrationalen Glaubenssystemen zu befreien.
30. Epikur glaubte, dass das Universum von Naturgesetzen und nicht von göttlichem Willen gelenkt wird.
31. Das Ziel des Epikureismus war es, die Menschen von Angst und Aberglauben zu befreien.
32. Epikurs Philosophie zufolge können die Menschen Glück erreichen, wenn sie sich von überflüssigen Wünschen befreien.
33. Der Epikureismus legte großen Wert auf das Verständnis der Natur und das logische Denken.
34. Epikur meinte, dass die Menschen akzeptieren sollten, dass der Tod natürlich und unvermeidlich ist.
35. Im Epikureismus wird das Vergnügen von der Vernunft und nicht von den körperlichen Begierden gelenkt.
36. Laut Epikur war das Ziel der Philosophie, Glück und Seelenfrieden zu erreichen.
37. Die Lehren des Epikureismus lehnten soziale Hierarchien und die Bedeutung von Reichtum ab.
38. Der Epikureismus betonte die einfachen Freuden des Lebens, wie Freundschaft und die Schönheit der Natur.
39. Laut Epikurs Philosophie ist die Vermeidung von körperlichem und seelischem Schmerz das höchste Ziel des Lebens.
40. Der Epikureismus inspiriert auch heute noch diejenigen, die nach Glück und Seelenfrieden suchen.


Empedokles

[Bearbeiten]
1. Empedoklész az ókori görög filozófia egyik legjelentősebb alakja volt. - Empedokles war eine der bedeutendsten Figuren der antiken griechischen Philosophie.
2. I.e. 490 körül született Akragasz városában, Szicíliában. - Er wurde um 490 v. Chr. in der Stadt Akragas auf Sizilien geboren.
3. Empedoklész filozófiája négy alapvető elemen alapult: föld, víz, levegő és tűz. - Empedokles' Philosophie basierte auf vier grundlegenden Elementen: Erde, Wasser, Luft und Feuer.
4. Szerinte ezek az elemek képezik minden létező dolog alapját. - Seiner Meinung nach bilden diese Elemente die Grundlage aller existierenden Dinge.
5. Empedoklész azt tanította, hogy az elemek örökkévalók és változatlanok. - Empedokles lehrte, dass die Elemente ewig und unveränderlich sind.
6. Az elemek két erő hatására egyesülnek és szétválnak: a szeretet és a viszály révén. - Die Elemente vereinen und trennen sich durch zwei Kräfte: Liebe und Streit.
7. A szeretet az elemeket összehozza, míg a viszály szétválasztja őket. - Liebe bringt die Elemente zusammen, während Streit sie trennt.
8. Empedoklész filozófiája szerint a világ folyamatos ciklusokon megy keresztül, ahol a szeretet és a viszály váltakozik. - Laut Empedokles' Philosophie durchläuft die Welt ständige Zyklen, in denen sich Liebe und Streit abwechseln.
9. Az élet és a halál ezeknek az erőknek a kölcsönhatásából ered. - Leben und Tod entstehen durch das Wechselspiel dieser Kräfte.
10. Empedoklész hitt abban, hogy a lélek isteni eredetű és az elemek keveredéséből jön létre. - Empedokles glaubte, dass die Seele göttlichen Ursprungs ist und aus der Mischung der Elemente entsteht.
11. Filozófiájában a lélekvándorlás (reinkarnáció) fontos szerepet játszott. - In seiner Philosophie spielte die Seelenwanderung (Reinkarnation) eine wichtige Rolle.
12. Empedoklész szerint a lélek több életen keresztül vándorol, mielőtt megtisztulna. - Empedokles meinte, dass die Seele durch mehrere Leben wandert, bevor sie gereinigt wird.
13. Az emberi szenvedés forrása a lélek tisztátalansága és a viszály erői. - Die Quelle menschlichen Leidens ist die Unreinheit der Seele und die Kräfte des Streits.
14. Empedoklész szerint a filozófia célja a lélek megtisztítása és a szeretet uralmának elérése. - Laut Empedokles ist das Ziel der Philosophie, die Seele zu reinigen und die Herrschaft der Liebe zu erreichen.
15. Az ő tanítása szerint a szeretet és a viszály ciklikus természetű, és ez magyarázza a világban zajló változásokat. - Nach seiner Lehre sind Liebe und Streit zyklischer Natur, was die Veränderungen in der Welt erklärt.
16. Empedoklész azt is állította, hogy az embereknek kerülniük kell a viszályt, hogy harmóniában élhessenek. - Empedokles behauptete auch, dass die Menschen Streit vermeiden sollten, um in Harmonie zu leben.
17. Szerinte a világ alapvető rendjét az elemek örök egyensúlya biztosítja. - Seiner Meinung nach wird die grundlegende Ordnung der Welt durch das ewige Gleichgewicht der Elemente gewährleistet.
18. Empedoklész hitt abban, hogy az univerzum tele van élettel és mozgással. - Empedokles glaubte, dass das Universum voller Leben und Bewegung ist.
19. Az elemek mozgása és keveredése hozza létre a világ minden jelenségét. - Die Bewegung und Mischung der Elemente erzeugt alle Phänomene der Welt.
20. Empedoklész filozófiája nagy hatással volt a későbbi görög gondolkodókra, mint például Arisztotelészre és Platónra. - Empedokles' Philosophie hatte großen Einfluss auf spätere griechische Denker wie Aristoteles und Platon.
21. Az elemekről szóló tanítása előkészítette a modern tudományos gondolkodás alapjait. - Seine Lehren über die Elemente legten die Grundlagen des modernen wissenschaftlichen Denkens.
22. Empedoklész szerint az emberi érzékek segítenek megérteni a világot, de nem adják vissza a teljes igazságot. - Laut Empedokles helfen die menschlichen Sinne, die Welt zu verstehen, aber sie geben nicht die ganze Wahrheit wieder.
23. Hitt abban, hogy az emberi értelem képes felfogni a világ igazi természetét. - Er glaubte, dass der menschliche Verstand die wahre Natur der Welt erfassen kann.
24. Empedoklész szerint a világban minden folyamatosan változik és átalakul az elemek keveredésének köszönhetően. - Empedokles meinte, dass in der Welt alles ständig durch die Mischung der Elemente verändert und umgewandelt wird.
25. Az ő filozófiája szerint a halál nem végleges, hanem az elemek átrendeződése. - Nach seiner Philosophie ist der Tod nicht endgültig, sondern eine Neuordnung der Elemente.
26. Empedoklész híres volt arról, hogy filozófiai tanait költői formában fogalmazta meg. - Empedokles war dafür bekannt, dass er seine philosophischen Lehren in poetischer Form darstellte.
27. Szerinte az embereknek a szeretet felé kell törekedniük, mert az egyesíti az elemeket és harmóniát hoz. - Er meinte, dass die Menschen nach Liebe streben sollten, da sie die Elemente vereint und Harmonie bringt.
28. Empedoklész filozófiája szerint a világ lényege az ellentétek küzdelme és egyesülése. - In Empedokles' Philosophie liegt das Wesen der Welt im Kampf und der Vereinigung der Gegensätze.
29. Az elemek keveredéséből születnek az élőlények, és halálukkor visszatérnek az elemekhez. - Aus der Mischung der Elemente entstehen Lebewesen, und beim Tod kehren sie zu den Elementen zurück.
30. Empedoklész hitt abban, hogy a lélek halhatatlan, de folyamatosan új testekbe vándorol. - Empedokles glaubte, dass die Seele unsterblich ist, aber ständig in neue Körper wandert.
31. Szerinte a filozófia az egyetlen eszköz, amellyel az emberek megtisztulhatnak és elérhetik a lelki békét. - Seiner Meinung nach ist die Philosophie das einzige Mittel, durch das die Menschen sich reinigen und Seelenfrieden erreichen können.
32. Empedoklész kozmológiája szerint az univerzum végtelen és állandó mozgásban van. - Laut Empedokles' Kosmologie ist das Universum unendlich und befindet sich in ständiger Bewegung.
33. Az ő tanításaiban a tűz különleges szerepet kapott mint az átalakulás és újjászületés szimbóluma. - In seinen Lehren spielte das Feuer eine besondere Rolle als Symbol für Transformation und Wiedergeburt.
34. Empedoklész szerint a szeretet és a viszály egyensúlya tartja fenn a világot. - Empedokles meinte, dass das Gleichgewicht zwischen Liebe und Streit die Welt erhält.
35. Az ő filozófiája szerint a természetben tapasztalható összes jelenség az elemek keveredésének következménye. - Laut seiner Philosophie sind alle in der Natur auftretenden Phänomene das Ergebnis der Mischung der Elemente.
36. Empedoklész tanításaiban az isteni és az emberi világ szorosan összekapcsolódik az elemek által. - In Empedokles' Lehren sind die göttliche und die menschliche Welt durch die Elemente eng miteinander verbunden.
37. Szerinte a világban minden létező dolog változik, de az alapvető elemek változatlanok maradnak. - Seiner Meinung nach verändert sich alles Existierende in der Welt, aber die grundlegenden Elemente bleiben unverändert.
38. Az elemek keveredése és szétválása hozza létre a világ változatosságát. - Die Mischung und Trennung der Elemente erzeugt die Vielfalt der Welt.
39. Empedoklész filozófiája ma is inspirálja azokat, akik a világ természeti rendjét és az ellentétek harmóniáját keresik. - Empedokles' Philosophie inspiriert auch heute noch diejenigen, die nach der natürlichen Ordnung der Welt und der Harmonie der Gegensätze suchen.
40. Az ő tanításai az ókori filozófia egyik legfontosabb örökségét képezik. - Seine Lehren bilden eines der bedeutendsten Erben der antiken Philosophie.
nur Ungarisch
1. Empedoklész az ókori görög filozófia egyik legjelentősebb alakja volt.
2. I.e. 490 körül született Akragasz városában, Szicíliában.
3. Empedoklész filozófiája négy alapvető elemen alapult: föld, víz, levegő és tűz.
4. Szerinte ezek az elemek képezik minden létező dolog alapját.
5. Empedoklész azt tanította, hogy az elemek örökkévalók és változatlanok.
6. Az elemek két erő hatására egyesülnek és szétválnak: a szeretet és a viszály révén.
7. A szeretet az elemeket összehozza, míg a viszály szétválasztja őket.
8. Empedoklész filozófiája szerint a világ folyamatos ciklusokon megy keresztül, ahol a szeretet és a viszály váltakozik.
9. Az élet és a halál ezeknek az erőknek a kölcsönhatásából ered.
10. Empedoklész hitt abban, hogy a lélek isteni eredetű és az elemek keveredéséből jön létre.
11. Filozófiájában a lélekvándorlás (reinkarnáció) fontos szerepet játszott.
12. Empedoklész szerint a lélek több életen keresztül vándorol, mielőtt megtisztulna.
13. Az emberi szenvedés forrása a lélek tisztátalansága és a viszály erői.
14. Empedoklész szerint a filozófia célja a lélek megtisztítása és a szeretet uralmának elérése.
15. Az ő tanítása szerint a szeretet és a viszály ciklikus természetű, és ez magyarázza a világban zajló változásokat.
16. Empedoklész azt is állította, hogy az embereknek kerülniük kell a viszályt, hogy harmóniában élhessenek.
17. Szerinte a világ alapvető rendjét az elemek örök egyensúlya biztosítja.
18. Empedoklész hitt abban, hogy az univerzum tele van élettel és mozgással.
19. Az elemek mozgása és keveredése hozza létre a világ minden jelenségét.
20. Empedoklész filozófiája nagy hatással volt a későbbi görög gondolkodókra, mint például Arisztotelészre és Platónra.
21. Az elemekről szóló tanítása előkészítette a modern tudományos gondolkodás alapjait.
22. Empedoklész szerint az emberi érzékek segítenek megérteni a világot, de nem adják vissza a teljes igazságot.
23. Hitt abban, hogy az emberi értelem képes felfogni a világ igazi természetét.
24. Empedoklész szerint a világban minden folyamatosan változik és átalakul az elemek keveredésének köszönhetően.
25. Az ő filozófiája szerint a halál nem végleges, hanem az elemek átrendeződése.
26. Empedoklész híres volt arról, hogy filozófiai tanait költői formában fogalmazta meg.
27. Szerinte az embereknek a szeretet felé kell törekedniük, mert az egyesíti az elemeket és harmóniát hoz.
28. Empedoklész filozófiája szerint a világ lényege az ellentétek küzdelme és egyesülése.
29. Az elemek keveredéséből születnek az élőlények, és halálukkor visszatérnek az elemekhez.
30. Empedoklész hitt abban, hogy a lélek halhatatlan, de folyamatosan új testekbe vándorol.
31. Szerinte a filozófia az egyetlen eszköz, amellyel az emberek megtisztulhatnak és elérhetik a lelki békét.
32. Empedoklész kozmológiája szerint az univerzum végtelen és állandó mozgásban van.
33. Az ő tanításaiban a tűz különleges szerepet kapott mint az átalakulás és újjászületés szimbóluma.
34. Empedoklész szerint a szeretet és a viszály egyensúlya tartja fenn a világot.
35. Az ő filozófiája szerint a természetben tapasztalható összes jelenség az elemek keveredésének következménye.
36. Empedoklész tanításaiban az isteni és az emberi világ szorosan összekapcsolódik az elemek által.
37. Szerinte a világban minden létező dolog változik, de az alapvető elemek változatlanok maradnak.
38. Az elemek keveredése és szétválása hozza létre a világ változatosságát.
39. Empedoklész filozófiája ma is inspirálja azokat, akik a világ természeti rendjét és az ellentétek harmóniáját keresik.
40. Az ő tanításai az ókori filozófia egyik legfontosabb örökségét képezik.
nur Deutsch
1. Empedokles war eine der bedeutendsten Figuren der antiken griechischen Philosophie.
2. Er wurde um 490 v. Chr. in der Stadt Akragas auf Sizilien geboren.
3. Empedokles' Philosophie basierte auf vier grundlegenden Elementen: Erde, Wasser, Luft und Feuer.
4. Seiner Meinung nach bilden diese Elemente die Grundlage aller existierenden Dinge.
5. Empedokles lehrte, dass die Elemente ewig und unveränderlich sind.
6. Die Elemente vereinen und trennen sich durch zwei Kräfte: Liebe und Streit.
7. Liebe bringt die Elemente zusammen, während Streit sie trennt.
8. Laut Empedokles' Philosophie durchläuft die Welt ständige Zyklen, in denen sich Liebe und Streit abwechseln.
9. Leben und Tod entstehen durch das Wechselspiel dieser Kräfte.
10. Empedokles glaubte, dass die Seele göttlichen Ursprungs ist und aus der Mischung der Elemente entsteht.
11. In seiner Philosophie spielte die Seelenwanderung (Reinkarnation) eine wichtige Rolle.
12. Empedokles meinte, dass die Seele durch mehrere Leben wandert, bevor sie gereinigt wird.
13. Die Quelle menschlichen Leidens ist die Unreinheit der Seele und die Kräfte des Streits.
14. Laut Empedokles ist das Ziel der Philosophie, die Seele zu reinigen und die Herrschaft der Liebe zu erreichen.
15. Nach seiner Lehre sind Liebe und Streit zyklischer Natur, was die Veränderungen in der Welt erklärt.
16. Empedokles behauptete auch, dass die Menschen Streit vermeiden sollten, um in Harmonie zu leben.
17. Seiner Meinung nach wird die grundlegende Ordnung der Welt durch das ewige Gleichgewicht der Elemente gewährleistet.
18. Empedokles glaubte, dass das Universum voller Leben und Bewegung ist.
19. Die Bewegung und Mischung der Elemente erzeugt alle Phänomene der Welt.
20. Empedokles' Philosophie hatte großen Einfluss auf spätere griechische Denker wie Aristoteles und Platon.
21. Seine Lehren über die Elemente legten die Grundlagen des modernen wissenschaftlichen Denkens.
22. Laut Empedokles helfen die menschlichen Sinne, die Welt zu verstehen, aber sie geben nicht die ganze Wahrheit wieder.
23. Er glaubte, dass der menschliche Verstand die wahre Natur der Welt erfassen kann.
24. Empedokles meinte, dass in der Welt alles ständig durch die Mischung der Elemente verändert und umgewandelt wird.
25. Nach seiner Philosophie ist der Tod nicht endgültig, sondern eine Neuordnung der Elemente.
26. Empedokles war dafür bekannt, dass er seine philosophischen Lehren in poetischer Form darstellte.
27. Er meinte, dass die Menschen nach Liebe streben sollten, da sie die Elemente vereint und Harmonie bringt.
28. In Empedokles' Philosophie liegt das Wesen der Welt im Kampf und der Vereinigung der Gegensätze.
29. Aus der Mischung der Elemente entstehen Lebewesen, und beim Tod kehren sie zu den Elementen zurück.
30. Empedokles glaubte, dass die Seele unsterblich ist, aber ständig in neue Körper wandert.
31. Seiner Meinung nach ist die Philosophie das einzige Mittel, durch das die Menschen sich reinigen und Seelenfrieden erreichen können.
32. Laut Empedokles' Kosmologie ist das Universum unendlich und befindet sich in ständiger Bewegung.
33. In seinen Lehren spielte das Feuer eine besondere Rolle als Symbol für Transformation und Wiedergeburt.
34. Empedokles meinte, dass das Gleichgewicht zwischen Liebe und Streit die Welt erhält.
35. Laut seiner Philosophie sind alle in der Natur auftretenden Phänomene das Ergebnis der Mischung der Elemente.
36. In Empedokles' Lehren sind die göttliche und die menschliche Welt durch die Elemente eng miteinander verbunden.
37. Seiner Meinung nach verändert sich alles Existierende in der Welt, aber die grundlegenden Elemente bleiben unverändert.
38. Die Mischung und Trennung der Elemente erzeugt die Vielfalt der Welt.
39. Empedokles' Philosophie inspiriert auch heute noch diejenigen, die nach der natürlichen Ordnung der Welt und der Harmonie der Gegensätze suchen.
40. Seine Lehren bilden eines der bedeutendsten Erben der antiken Philosophie.


Diogenes von Apollonia

[Bearbeiten]
1. Diogenész Apollóniából az ókori görög filozófia egyik fontos alakja volt. - Diogenes von Apollonia war eine bedeutende Figur der antiken griechischen Philosophie.
2. I.e. 5. században élt, és az eleai iskolához kapcsolódott. - Er lebte im 5. Jahrhundert v. Chr. und war der eleatischen Schule verbunden.
3. Diogenész szerint a levegő az univerzum alapvető eleme. - Diogenes glaubte, dass Luft das grundlegende Element des Universums ist.
4. A levegő minden létező dolog forrása és alapja. - Die Luft ist die Quelle und Grundlage aller existierenden Dinge.
5. Filozófiája szerint minden a levegő különböző formáiból és sűrűségéből származik. - Seiner Philosophie nach entsteht alles aus den verschiedenen Formen und Dichten der Luft.
6. Diogenész szerint a lélek is a levegő egyik finomabb formája. - Laut Diogenes ist auch die Seele eine feinere Form der Luft.
7. A levegő az értelem hordozója, amely minden élőlényben jelen van. - Die Luft ist der Träger des Verstandes, der in allen Lebewesen vorhanden ist.
8. Diogenész hitt abban, hogy a világban tapasztalható rend és intelligencia a levegőből ered. - Diogenes glaubte, dass die im Universum erlebbare Ordnung und Intelligenz aus der Luft stammt.
9. Szerinte a levegő mindenhol jelen van és irányítja az univerzumot. - Er meinte, dass die Luft allgegenwärtig ist und das Universum lenkt.
10. Diogenész szerint a levegő mozgatja az égitesteket és fenntartja a világ rendjét. - Laut Diogenes bewegt die Luft die Himmelskörper und erhält die Ordnung der Welt aufrecht.
11. A levegő sűrűsége és hígsága magyarázza a világban tapasztalható változásokat. - Die Dichte und Dünne der Luft erklärt die Veränderungen in der Welt.
12. Diogenész szerint a levegő képes érzékelni és gondolkodni, ezért van rend a világban. - Diogenes glaubte, dass die Luft fähig ist, zu fühlen und zu denken, und deshalb herrscht Ordnung in der Welt.
13. Filozófiájában az univerzum intelligens és tudatos egészként jelenik meg. - In seiner Philosophie erscheint das Universum als intelligentes und bewusstes Ganzes.
14. Diogenész elutasította az istenek beavatkozását a világ működésébe. - Diogenes lehnte das Eingreifen der Götter in das Funktionieren der Welt ab.
15. Szerinte minden természetes folyamat a levegőből eredő törvények szerint zajlik. - Seiner Meinung nach verlaufen alle natürlichen Prozesse nach den Gesetzen, die aus der Luft stammen.
16. Diogenész tanítása szerint az emberi lélek és értelem is a levegő egyik formája. - Diogenes lehrte, dass auch die menschliche Seele und der Verstand eine Form der Luft sind.
17. A világ változásait és rendjét a levegő különböző állapotai magyarázzák. - Die Veränderungen und die Ordnung der Welt werden durch die verschiedenen Zustände der Luft erklärt.
18. Diogenész szerint a levegő mindent áthat és minden élőlény számára nélkülözhetetlen. - Laut Diogenes durchdringt die Luft alles und ist für alle Lebewesen unerlässlich.
19. A levegő az, ami lehetővé teszi az érzékelést, a gondolkodást és a mozgást. - Die Luft ermöglicht Wahrnehmung, Denken und Bewegung.
20. Diogenész szerint az univerzum él és érzékel, mivel a levegő áthatja. - Diogenes meinte, dass das Universum lebt und wahrnimmt, weil die Luft es durchdringt.
21. Filozófiája materialista volt, és minden jelenséget a levegővel magyarázott. - Seine Philosophie war materialistisch, und er erklärte alle Phänomene mit der Luft.
22. Diogenész azt tanította, hogy a világban tapasztalt intelligencia nem emberi eredetű, hanem a levegőből származik. - Diogenes lehrte, dass die im Universum erlebbare Intelligenz nicht menschlichen Ursprungs, sondern der Luft entstammt.
23. Szerinte a levegő változásaival együtt a világ állapota is folyamatosan változik. - Seiner Meinung nach verändert sich der Zustand der Welt kontinuierlich mit den Veränderungen der Luft.
24. Az égitestek mozgását is a levegő hatásának tulajdonította. - Die Bewegung der Himmelskörper schrieb er ebenfalls dem Einfluss der Luft zu.
25. Diogenész szerint az élet és a halál is a levegő jelenlététől vagy hiányától függ. - Laut Diogenes hängen Leben und Tod von der Anwesenheit oder Abwesenheit der Luft ab.
26. A lélegzetvétel révén kapcsolódunk az univerzum intelligenciájához és rendjéhez. - Durch den Atem sind wir mit der Intelligenz und Ordnung des Universums verbunden.
27. Diogenész szerint a világ rendje és összhangja a levegő egyetemes jelenlétének köszönhető. - Diogenes glaubte, dass die Ordnung und Harmonie der Welt der universellen Präsenz der Luft zu verdanken ist.
28. Az emberi tudat és értelem is a levegő változásaiból származik. - Auch das menschliche Bewusstsein und der Verstand entstehen aus den Veränderungen der Luft.
29. Diogenész filozófiája szerint a világ minden jelensége fizikai okokra vezethető vissza. - Nach Diogenes' Philosophie lässt sich jedes Phänomen der Welt auf physikalische Ursachen zurückführen.
30. Az istenek számára sem volt különleges szerep, mivel a természet törvényei a levegőből erednek. - Auch den Göttern kam keine besondere Rolle zu, da die Gesetze der Natur aus der Luft stammen.
31. Diogenész hitt abban, hogy az emberek képesek megérteni a világ működését a levegő vizsgálatával. - Diogenes glaubte, dass die Menschen das Funktionieren der Welt durch die Untersuchung der Luft verstehen können.
32. Filozófiája szerint a világ minden változása a levegő különböző formái közötti mozgásból ered. - Seiner Philosophie zufolge entstehen alle Veränderungen der Welt aus der Bewegung zwischen den verschiedenen Formen der Luft.
33. Diogenész szerint az egész világot átható levegő hozza létre a rendet és a harmóniát. - Laut Diogenes erzeugt die alles durchdringende Luft die Ordnung und Harmonie der Welt.
34. Szerinte az univerzum egy intelligens egység, amelyben minden jelenség összefügg. - Er glaubte, dass das Universum eine intelligente Einheit ist, in der alle Phänomene miteinander verbunden sind.
35. Az emberi lélek és test ugyanazon alapelv, a levegő alapján működik. - Die menschliche Seele und der Körper funktionieren nach demselben Prinzip, der Luft.
36. Diogenész szerint a világot meg lehet érteni a természet és a levegő törvényeinek tanulmányozásával. - Laut Diogenes lässt sich die Welt durch das Studium der Gesetze der Natur und der Luft verstehen.
37. Az univerzum végtelen és dinamikus, amelyben minden változás a levegő mozgásából ered. - Das Universum ist unendlich und dynamisch, und alle Veränderungen gehen aus der Bewegung der Luft hervor.
38. A világban tapasztalható rendet és intelligenciát a levegő egyensúlya biztosítja. - Die im Universum erlebbare Ordnung und Intelligenz wird durch das Gleichgewicht der Luft gewährleistet.
39. Diogenész filozófiája szerint a természet törvényei változhatatlanok, és a levegő révén működnek. - Nach Diogenes' Philosophie sind die Naturgesetze unveränderlich und funktionieren durch die Luft.
40. Az ő tanításai a természeti világ egységének és intelligens működésének hangsúlyozására irányultak. - Seine Lehren betonten die Einheit und das intelligente Funktionieren der natürlichen Welt.
nur Ungarisch
1. Diogenész Apollóniából az ókori görög filozófia egyik fontos alakja volt.
2. I.e. 5. században élt, és az eleai iskolához kapcsolódott.
3. Diogenész szerint a levegő az univerzum alapvető eleme.
4. A levegő minden létező dolog forrása és alapja.
5. Filozófiája szerint minden a levegő különböző formáiból és sűrűségéből származik.
6. Diogenész szerint a lélek is a levegő egyik finomabb formája.
7. A levegő az értelem hordozója, amely minden élőlényben jelen van.
8. Diogenész hitt abban, hogy a világban tapasztalható rend és intelligencia a levegőből ered.
9. Szerinte a levegő mindenhol jelen van és irányítja az univerzumot.
10. Diogenész szerint a levegő mozgatja az égitesteket és fenntartja a világ rendjét.
11. A levegő sűrűsége és hígsága magyarázza a világban tapasztalható változásokat.
12. Diogenész szerint a levegő képes érzékelni és gondolkodni, ezért van rend a világban.
13. Filozófiájában az univerzum intelligens és tudatos egészként jelenik meg.
14. Diogenész elutasította az istenek beavatkozását a világ működésébe.
15. Szerinte minden természetes folyamat a levegőből eredő törvények szerint zajlik.
16. Diogenész tanítása szerint az emberi lélek és értelem is a levegő egyik formája.
17. A világ változásait és rendjét a levegő különböző állapotai magyarázzák.
18. Diogenész szerint a levegő mindent áthat és minden élőlény számára nélkülözhetetlen.
19. A levegő az, ami lehetővé teszi az érzékelést, a gondolkodást és a mozgást.
20. Diogenész szerint az univerzum él és érzékel, mivel a levegő áthatja.
21. Filozófiája materialista volt, és minden jelenséget a levegővel magyarázott.
22. Diogenész azt tanította, hogy a világban tapasztalt intelligencia nem emberi eredetű, hanem a levegőből származik.
23. Szerinte a levegő változásaival együtt a világ állapota is folyamatosan változik.
24. Az égitestek mozgását is a levegő hatásának tulajdonította.
25. Diogenész szerint az élet és a halál is a levegő jelenlététől vagy hiányától függ.
26. A lélegzetvétel révén kapcsolódunk az univerzum intelligenciájához és rendjéhez.
27. Diogenész szerint a világ rendje és összhangja a levegő egyetemes jelenlétének köszönhető.
28. Az emberi tudat és értelem is a levegő változásaiból származik.
29. Diogenész filozófiája szerint a világ minden jelensége fizikai okokra vezethető vissza.
30. Az istenek számára sem volt különleges szerep, mivel a természet törvényei a levegőből erednek.
31. Diogenész hitt abban, hogy az emberek képesek megérteni a világ működését a levegő vizsgálatával.
32. Filozófiája szerint a világ minden változása a levegő különböző formái közötti mozgásból ered.
33. Diogenész szerint az egész világot átható levegő hozza létre a rendet és a harmóniát.
34. Szerinte az univerzum egy intelligens egység, amelyben minden jelenség összefügg.
35. Az emberi lélek és test ugyanazon alapelv, a levegő alapján működik.
36. Diogenész szerint a világot meg lehet érteni a természet és a levegő törvényeinek tanulmányozásával.
37. Az univerzum végtelen és dinamikus, amelyben minden változás a levegő mozgásából ered.
38. A világban tapasztalható rendet és intelligenciát a levegő egyensúlya biztosítja.
39. Diogenész filozófiája szerint a természet törvényei változhatatlanok, és a levegő révén működnek.
40. Az ő tanításai a természeti világ egységének és intelligens működésének hangsúlyozására irányultak.
nur Deutsch
1. Diogenes von Apollonia war eine bedeutende Figur der antiken griechischen Philosophie.
2. Er lebte im 5. Jahrhundert v. Chr. und war der eleatischen Schule verbunden.
3. Diogenes glaubte, dass Luft das grundlegende Element des Universums ist.
4. Die Luft ist die Quelle und Grundlage aller existierenden Dinge.
5. Seiner Philosophie nach entsteht alles aus den verschiedenen Formen und Dichten der Luft.
6. Laut Diogenes ist auch die Seele eine feinere Form der Luft.
7. Die Luft ist der Träger des Verstandes, der in allen Lebewesen vorhanden ist.
8. Diogenes glaubte, dass die im Universum erlebbare Ordnung und Intelligenz aus der Luft stammt.
9. Er meinte, dass die Luft allgegenwärtig ist und das Universum lenkt.
10. Laut Diogenes bewegt die Luft die Himmelskörper und erhält die Ordnung der Welt aufrecht.
11. Die Dichte und Dünne der Luft erklärt die Veränderungen in der Welt.
12. Diogenes glaubte, dass die Luft fähig ist, zu fühlen und zu denken, und deshalb herrscht Ordnung in der Welt.
13. In seiner Philosophie erscheint das Universum als intelligentes und bewusstes Ganzes.
14. Diogenes lehnte das Eingreifen der Götter in das Funktionieren der Welt ab.
15. Seiner Meinung nach verlaufen alle natürlichen Prozesse nach den Gesetzen, die aus der Luft stammen.
16. Diogenes lehrte, dass auch die menschliche Seele und der Verstand eine Form der Luft sind.
17. Die Veränderungen und die Ordnung der Welt werden durch die verschiedenen Zustände der Luft erklärt.
18. Laut Diogenes durchdringt die Luft alles und ist für alle Lebewesen unerlässlich.
19. Die Luft ermöglicht Wahrnehmung, Denken und Bewegung.
20. Diogenes meinte, dass das Universum lebt und wahrnimmt, weil die Luft es durchdringt.
21. Seine Philosophie war materialistisch, und er erklärte alle Phänomene mit der Luft.
22. Diogenes lehrte, dass die im Universum erlebbare Intelligenz nicht menschlichen Ursprungs, sondern der Luft entstammt.
23. Seiner Meinung nach verändert sich der Zustand der Welt kontinuierlich mit den Veränderungen der Luft.
24. Die Bewegung der Himmelskörper schrieb er ebenfalls dem Einfluss der Luft zu.
25. Laut Diogenes hängen Leben und Tod von der Anwesenheit oder Abwesenheit der Luft ab.
26. Durch den Atem sind wir mit der Intelligenz und Ordnung des Universums verbunden.
27. Diogenes glaubte, dass die Ordnung und Harmonie der Welt der universellen Präsenz der Luft zu verdanken ist.
28. Auch das menschliche Bewusstsein und der Verstand entstehen aus den Veränderungen der Luft.
29. Nach Diogenes' Philosophie lässt sich jedes Phänomen der Welt auf physikalische Ursachen zurückführen.
30. Auch den Göttern kam keine besondere Rolle zu, da die Gesetze der Natur aus der Luft stammen.
31. Diogenes glaubte, dass die Menschen das Funktionieren der Welt durch die Untersuchung der Luft verstehen können.
32. Seiner Philosophie zufolge entstehen alle Veränderungen der Welt aus der Bewegung zwischen den verschiedenen Formen der Luft.
33. Laut Diogenes erzeugt die alles durchdringende Luft die Ordnung und Harmonie der Welt.
34. Er glaubte, dass das Universum eine intelligente Einheit ist, in der alle Phänomene miteinander verbunden sind.
35. Die menschliche Seele und der Körper funktionieren nach demselben Prinzip, der Luft.
36. Laut Diogenes lässt sich die Welt durch das Studium der Gesetze der Natur und der Luft verstehen.
37. Das Universum ist unendlich und dynamisch, und alle Veränderungen gehen aus der Bewegung der Luft hervor.
38. Die im Universum erlebbare Ordnung und Intelligenz wird durch das Gleichgewicht der Luft gewährleistet.
39. Nach Diogenes' Philosophie sind die Naturgesetze unveränderlich und funktionieren durch die Luft.
40. Seine Lehren betonten die Einheit und das intelligente Funktionieren der natürlichen Welt.

Die Sophisten

[Bearbeiten]
1. A szofisták az ókori Görögországban tevékenykedő filozófusok és tanítók voltak. - Die Sophisten waren Philosophen und Lehrer im antiken Griechenland.
2. A szofisták híresek voltak arról, hogy pénzért tanítottak retorikát és érveléstechnikát. - Die Sophisten waren dafür bekannt, dass sie gegen Bezahlung Rhetorik und Argumentation lehrten.
3. Szerintük a sikeres élethez elengedhetetlen a meggyőző beszédkészség. - Sie glaubten, dass Überzeugungskraft im Reden für ein erfolgreiches Leben unerlässlich sei.
4. A szofisták szerint az igazság relatív, és mindenki a saját nézőpontjából ítél. - Die Sophisten glaubten, dass die Wahrheit relativ ist und jeder sie aus seiner eigenen Perspektive beurteilt.
5. Prótagorász, az egyik leghíresebb szofista, azt állította, hogy „az ember a dolgok mértéke”. - Protagoras, einer der berühmtesten Sophisten, behauptete, dass „der Mensch das Maß aller Dinge ist”.
6. A szofisták nem keresték az objektív igazságot, hanem a meggyőzés művészetét tökéletesítették. - Die Sophisten suchten nicht nach objektiver Wahrheit, sondern perfektionierten die Kunst der Überzeugung.
7. Prótagorász szerint minden érv és vélemény egyformán érvényes lehet, attól függően, ki hogyan látja a dolgokat. - Laut Protagoras kann jedes Argument und jede Meinung je nach Sichtweise gleichermaßen gültig sein.
8. A szofisták szerint a törvények és erkölcsök nem örökérvényűek, hanem társadalmi megállapodások. - Die Sophisten glaubten, dass Gesetze und Moral nicht ewig gültig, sondern gesellschaftliche Vereinbarungen sind.
9. Gorgiasz, egy másik híres szofista, azt tanította, hogy semmi sem létezik, és ha létezik is, nem ismerhetjük meg. - Gorgias, ein weiterer berühmter Sophist, lehrte, dass nichts existiert, und selbst wenn es existiert, können wir es nicht erkennen.
10. A szofisták számára a vita és az érvelés célja a győzelem volt, nem a valóság feltárása. - Für die Sophisten war das Ziel von Debatten und Argumentationen der Sieg, nicht die Enthüllung der Wahrheit.
11. A szofisták gyakran politikai és jogi tanácsadóként dolgoztak az athéni városállamban. - Die Sophisten arbeiteten oft als politische und rechtliche Berater im Stadtstaat Athen.
12. Szerintük a hatalom és az érvényesülés elérése a legfontosabb cél az emberi életben. - Sie glaubten, dass Macht und Erfolg die wichtigsten Ziele im menschlichen Leben sind.
13. A szofisták a szkepticizmus képviselői voltak, és kételkedtek az objektív igazságok létezésében. - Die Sophisten waren Vertreter des Skeptizismus und zweifelten an der Existenz objektiver Wahrheiten.
14. Szókratész bírálta a szofistákat, mert nem hitték, hogy létezik egyetemes igazság. - Sokrates kritisierte die Sophisten, weil sie nicht an die Existenz universeller Wahrheiten glaubten.
15. A szofisták tanításai szerint a jó és a rossz fogalma is relatív és változó. - Nach den Lehren der Sophisten sind die Begriffe von Gut und Böse relativ und veränderlich.
16. A szofisták nagy hangsúlyt fektettek az érvelés erejére és az emberek meggyőzésének képességére. - Die Sophisten legten großen Wert auf die Macht der Argumentation und die Fähigkeit, Menschen zu überzeugen.
17. A retorika a szofisták számára az egyik legfontosabb eszköz volt a politikai és társadalmi befolyás elérésére. - Rhetorik war für die Sophisten eines der wichtigsten Mittel, um politischen und gesellschaftlichen Einfluss zu erlangen.
18. A szofisták számára a tudás nem valami végső igazság, hanem eszköz volt a céljaik elérésére. - Für die Sophisten war Wissen kein endgültiger Wahrheitswert, sondern ein Mittel, um ihre Ziele zu erreichen.
19. Prótagorász azt is tanította, hogy nincs abszolút jó vagy rossz, csak hasznos vagy káros. - Protagoras lehrte auch, dass es kein absolut Gutes oder Schlechtes gibt, sondern nur Nützliches oder Schädliches.
20. A szofisták úgy vélték, hogy minden vélemény és álláspont megkérdőjelezhető és újraértelmezhető. - Die Sophisten glaubten, dass jede Meinung und jeder Standpunkt hinterfragt und neu interpretiert werden kann.
21. Gorgiasz híres volt arról, hogy képes volt bármilyen álláspontot megvédeni, még akkor is, ha nem hitt benne. - Gorgias war dafür bekannt, dass er jede Position verteidigen konnte, selbst wenn er nicht daran glaubte.
22. A szofisták szerint a valóság szubjektív, és az emberek tapasztalatai alapján különbözően érzékelik azt. - Die Sophisten meinten, dass die Realität subjektiv ist und von den Erfahrungen der Menschen unterschiedlich wahrgenommen wird.
23. Szerintük a tudás nem más, mint az érzékelés eredménye, amely minden embernél különböző. - Sie glaubten, dass Wissen nichts anderes ist als das Ergebnis der Wahrnehmung, die bei jedem Menschen unterschiedlich ist.
24. A szofisták jelentős hatást gyakoroltak a görög politikai és jogi gondolkodásra. - Die Sophisten hatten einen bedeutenden Einfluss auf das politische und rechtliche Denken in Griechenland.
25. Szerintük az erény nem velünk született, hanem tanulható és fejleszthető. - Nach ihrer Ansicht ist Tugend nicht angeboren, sondern erlernbar und entwickelbar.
26. A szofisták tanításai gyakran vitatottak voltak, mert a hagyományos erkölcsi normákat megkérdőjelezték. - Die Lehren der Sophisten waren oft umstritten, weil sie die traditionellen moralischen Normen in Frage stellten.
27. Szókratész és Platón gyakran támadta őket, mert szerintük a szofisták erkölcsi relativizmust hirdettek. - Sokrates und Platon griffen sie oft an, weil sie glaubten, dass die Sophisten moralischen Relativismus predigten.
28. A szofisták fontos szerepet játszottak a görög oktatási rendszer fejlődésében. - Die Sophisten spielten eine wichtige Rolle in der Entwicklung des griechischen Bildungssystems.
29. A szofisták szerint az emberek cselekedetei nem objektív erkölcsi elvek alapján ítélhetők meg. - Nach den Sophisten können die Handlungen der Menschen nicht auf der Grundlage objektiver moralischer Prinzipien beurteilt werden.
30. Gorgiasz szerint a nyelv a legfontosabb eszköz az emberek befolyásolására és az igazság formálására. - Gorgias meinte, dass die Sprache das wichtigste Mittel sei, um Menschen zu beeinflussen und die Wahrheit zu formen.
31. A szofisták elutasították az isteni törvények és igazságok létezését, és helyette az emberi megállapodásokra koncentráltak. - Die Sophisten lehnten die Existenz göttlicher Gesetze und Wahrheiten ab und konzentrierten sich stattdessen auf menschliche Vereinbarungen.
32. Prótagorász híres állítása szerint „az igazság a helyzet függvénye”. - Protagoras' berühmte Aussage lautete: „Die Wahrheit hängt von der Situation ab”.
33. A szofisták szerint a hatalom gyakorlásának művészete a meggyőzés képességén alapul. - Die Sophisten glaubten, dass die Kunst der Machtausübung auf der Fähigkeit zur Überzeugung basiert.
34. Szerintük a törvények és szabályok nem természetesek, hanem az emberek közötti megállapodások eredményei. - Sie meinten, dass Gesetze und Regeln nicht natürlich, sondern das Ergebnis von Vereinbarungen zwischen den Menschen sind.
35. A szofisták gyakran relativizálták az erkölcsi normákat, mondván, hogy ezek a társadalom és az egyének függvényei. - Die Sophisten relativierten oft moralische Normen und sagten, dass diese von der Gesellschaft und den Individuen abhängen.
36. Szerintük nincs végleges válasz a filozófiai kérdésekre, csak különböző értelmezések léteznek. - Sie glaubten, dass es keine endgültigen Antworten auf philosophische Fragen gibt, sondern nur verschiedene Interpretationen.
37. A szofisták elutasították a természeti törvények egyetemes érvényességét, és inkább az emberi tapasztalatra koncentráltak. - Die Sophisten lehnten die universelle Gültigkeit der Naturgesetze ab und konzentrierten sich stattdessen auf die menschliche Erfahrung.
38. Szókratész kritikájának ellenére a szofisták jelentős hatást gyakoroltak a görög filozófiai diskurzusra. - Trotz der Kritik von Sokrates hatten die Sophisten einen erheblichen Einfluss auf den griechischen philosophischen Diskurs.
39. A szofisták hozzájárultak a retorika fejlődéséhez, amely a politikai és jogi érvelés alapjává vált. - Die Sophisten trugen zur Entwicklung der Rhetorik bei, die zur Grundlage politischer und rechtlicher Argumentation wurde.
40. A szofisták relativista filozófiája nagy hatással volt a későbbi filozófiai és politikai gondolkodásra. - Die relativistische Philosophie der Sophisten hatte großen Einfluss auf das spätere philosophische und politische Denken.
nur Ungarisch
1. A szofisták az ókori Görögországban tevékenykedő filozófusok és tanítók voltak.
2. A szofisták híresek voltak arról, hogy pénzért tanítottak retorikát és érveléstechnikát.
3. Szerintük a sikeres élethez elengedhetetlen a meggyőző beszédkészség.
4. A szofisták szerint az igazság relatív, és mindenki a saját nézőpontjából ítél.
5. Prótagorász, az egyik leghíresebb szofista, azt állította, hogy „az ember a dolgok mértéke”.
6. A szofisták nem keresték az objektív igazságot, hanem a meggyőzés művészetét tökéletesítették.
7. Prótagorász szerint minden érv és vélemény egyformán érvényes lehet, attól függően, ki hogyan látja a dolgokat.
8. A szofisták szerint a törvények és erkölcsök nem örökérvényűek, hanem társadalmi megállapodások.
9. Gorgiasz, egy másik híres szofista, azt tanította, hogy semmi sem létezik, és ha létezik is, nem ismerhetjük meg.
10. A szofisták számára a vita és az érvelés célja a győzelem volt, nem a valóság feltárása.
11. A szofisták gyakran politikai és jogi tanácsadóként dolgoztak az athéni városállamban.
12. Szerintük a hatalom és az érvényesülés elérése a legfontosabb cél az emberi életben.
13. A szofisták a szkepticizmus képviselői voltak, és kételkedtek az objektív igazságok létezésében.
14. Szókratész bírálta a szofistákat, mert nem hitték, hogy létezik egyetemes igazság.
15. A szofisták tanításai szerint a jó és a rossz fogalma is relatív és változó.
16. A szofisták nagy hangsúlyt fektettek az érvelés erejére és az emberek meggyőzésének képességére.
17. A retorika a szofisták számára az egyik legfontosabb eszköz volt a politikai és társadalmi befolyás elérésére.
18. A szofisták számára a tudás nem valami végső igazság, hanem eszköz volt a céljaik elérésére.
19. Prótagorász azt is tanította, hogy nincs abszolút jó vagy rossz, csak hasznos vagy káros.
20. A szofisták úgy vélték, hogy minden vélemény és álláspont megkérdőjelezhető és újraértelmezhető.
21. Gorgiasz híres volt arról, hogy képes volt bármilyen álláspontot megvédeni, még akkor is, ha nem hitt benne.
22. A szofisták szerint a valóság szubjektív, és az emberek tapasztalatai alapján különbözően érzékelik azt.
23. Szerintük a tudás nem más, mint az érzékelés eredménye, amely minden embernél különböző.
24. A szofisták jelentős hatást gyakoroltak a görög politikai és jogi gondolkodásra.
25. Szerintük az erény nem velünk született, hanem tanulható és fejleszthető.
26. A szofisták tanításai gyakran vitatottak voltak, mert a hagyományos erkölcsi normákat megkérdőjelezték.
27. Szókratész és Platón gyakran támadta őket, mert szerintük a szofisták erkölcsi relativizmust hirdettek.
28. A szofisták fontos szerepet játszottak a görög oktatási rendszer fejlődésében.
29. A szofisták szerint az emberek cselekedetei nem objektív erkölcsi elvek alapján ítélhetők meg.
30. Gorgiasz szerint a nyelv a legfontosabb eszköz az emberek befolyásolására és az igazság formálására.
31. A szofisták elutasították az isteni törvények és igazságok létezését, és helyette az emberi megállapodásokra koncentráltak.
32. Prótagorász híres állítása szerint „az igazság a helyzet függvénye”.
33. A szofisták szerint a hatalom gyakorlásának művészete a meggyőzés képességén alapul.
34. Szerintük a törvények és szabályok nem természetesek, hanem az emberek közötti megállapodások eredményei.
35. A szofisták gyakran relativizálták az erkölcsi normákat, mondván, hogy ezek a társadalom és az egyének függvényei.
36. Szerintük nincs végleges válasz a filozófiai kérdésekre, csak különböző értelmezések léteznek.
37. A szofisták elutasították a természeti törvények egyetemes érvényességét, és inkább az emberi tapasztalatra koncentráltak.
38. Szókratész kritikájának ellenére a szofisták jelentős hatást gyakoroltak a görög filozófiai diskurzusra.
39. A szofisták hozzájárultak a retorika fejlődéséhez, amely a politikai és jogi érvelés alapjává vált.
40. A szofisták relativista filozófiája nagy hatással volt a későbbi filozófiai és politikai gondolkodásra.
nur Deutsch
1. Die Sophisten waren Philosophen und Lehrer im antiken Griechenland.
2. Die Sophisten waren dafür bekannt, dass sie gegen Bezahlung Rhetorik und Argumentation lehrten.
3. Sie glaubten, dass Überzeugungskraft im Reden für ein erfolgreiches Leben unerlässlich sei.
4. Die Sophisten glaubten, dass die Wahrheit relativ ist und jeder sie aus seiner eigenen Perspektive beurteilt.
5. Protagoras, einer der berühmtesten Sophisten, behauptete, dass „der Mensch das Maß aller Dinge ist”.
6. Die Sophisten suchten nicht nach objektiver Wahrheit, sondern perfektionierten die Kunst der Überzeugung.
7. Laut Protagoras kann jedes Argument und jede Meinung je nach Sichtweise gleichermaßen gültig sein.
8. Die Sophisten glaubten, dass Gesetze und Moral nicht ewig gültig, sondern gesellschaftliche Vereinbarungen sind.
9. Gorgias, ein weiterer berühmter Sophist, lehrte, dass nichts existiert, und selbst wenn es existiert, können wir es nicht erkennen.
10. Für die Sophisten war das Ziel von Debatten und Argumentationen der Sieg, nicht die Enthüllung der Wahrheit.
11. Die Sophisten arbeiteten oft als politische und rechtliche Berater im Stadtstaat Athen.
12. Sie glaubten, dass Macht und Erfolg die wichtigsten Ziele im menschlichen Leben sind.
13. Die Sophisten waren Vertreter des Skeptizismus und zweifelten an der Existenz objektiver Wahrheiten.
14. Sokrates kritisierte die Sophisten, weil sie nicht an die Existenz universeller Wahrheiten glaubten.
15. Nach den Lehren der Sophisten sind die Begriffe von Gut und Böse relativ und veränderlich.
16. Die Sophisten legten großen Wert auf die Macht der Argumentation und die Fähigkeit, Menschen zu überzeugen.
17. Rhetorik war für die Sophisten eines der wichtigsten Mittel, um politischen und gesellschaftlichen Einfluss zu erlangen.
18. Für die Sophisten war Wissen kein endgültiger Wahrheitswert, sondern ein Mittel, um ihre Ziele zu erreichen.
19. Protagoras lehrte auch, dass es kein absolut Gutes oder Schlechtes gibt, sondern nur Nützliches oder Schädliches.
20. Die Sophisten glaubten, dass jede Meinung und jeder Standpunkt hinterfragt und neu interpretiert werden kann.
21. Gorgias war dafür bekannt, dass er jede Position verteidigen konnte, selbst wenn er nicht daran glaubte.
22. Die Sophisten meinten, dass die Realität subjektiv ist und von den Erfahrungen der Menschen unterschiedlich wahrgenommen wird.
23. Sie glaubten, dass Wissen nichts anderes ist als das Ergebnis der Wahrnehmung, die bei jedem Menschen unterschiedlich ist.
24. Die Sophisten hatten einen bedeutenden Einfluss auf das politische und rechtliche Denken in Griechenland.
25. Nach ihrer Ansicht ist Tugend nicht angeboren, sondern erlernbar und entwickelbar.
26. Die Lehren der Sophisten waren oft umstritten, weil sie die traditionellen moralischen Normen in Frage stellten.
27. Sokrates und Platon griffen sie oft an, weil sie glaubten, dass die Sophisten moralischen Relativismus predigten.
28. Die Sophisten spielten eine wichtige Rolle in der Entwicklung des griechischen Bildungssystems.
29. Nach den Sophisten können die Handlungen der Menschen nicht auf der Grundlage objektiver moralischer Prinzipien beurteilt werden.
30. Gorgias meinte, dass die Sprache das wichtigste Mittel sei, um Menschen zu beeinflussen und die Wahrheit zu formen.
31. Die Sophisten lehnten die Existenz göttlicher Gesetze und Wahrheiten ab und konzentrierten sich stattdessen auf menschliche Vereinbarungen.
32. Protagoras' berühmte Aussage lautete: „Die Wahrheit hängt von der Situation ab”.
33. Die Sophisten glaubten, dass die Kunst der Machtausübung auf der Fähigkeit zur Überzeugung basiert.
34. Sie meinten, dass Gesetze und Regeln nicht natürlich, sondern das Ergebnis von Vereinbarungen zwischen den Menschen sind.
35. Die Sophisten relativierten oft moralische Normen und sagten, dass diese von der Gesellschaft und den Individuen abhängen.
36. Sie glaubten, dass es keine endgültigen Antworten auf philosophische Fragen gibt, sondern nur verschiedene Interpretationen.
37. Die Sophisten lehnten die universelle Gültigkeit der Naturgesetze ab und konzentrierten sich stattdessen auf die menschliche Erfahrung.
38. Trotz der Kritik von Sokrates hatten die Sophisten einen erheblichen Einfluss auf den griechischen philosophischen Diskurs.
39. Die Sophisten trugen zur Entwicklung der Rhetorik bei, die zur Grundlage politischer und rechtlicher Argumentation wurde.
40. Die relativistische Philosophie der Sophisten hatte großen Einfluss auf das spätere philosophische und politische Denken.