Zum Inhalt springen

Ungarisch/Ungarisch-Lesebuch-Griechenland und Götter/Griechenland Teil 42

Aus Wikibooks


Die antike Philosophie (Version 1)

[Bearbeiten]
1. Az antik filozófia a görög világban kezdődött, és a nyugati gondolkodás alapjait teremtette meg. - Die antike Philosophie begann in der griechischen Welt und legte die Grundlagen des westlichen Denkens.
2. Az első görög filozófusok, mint Thalész és Anaximandrosz, a természet alapelveit kutatták. - Die ersten griechischen Philosophen, wie Thales und Anaximander, erforschten die Grundprinzipien der Natur.
3. Thalész szerint minden dolog alapja a víz volt, amely az élet forrása. - Nach Thales war Wasser das grundlegende Element, die Quelle allen Lebens.
4. Anaximandrosz viszont az apeiront, azaz a határtalant tartotta az elsődleges anyagnak. - Anaximander hingegen betrachtete das Apeiron, das Unbegrenzte, als das primäre Element.
5. A preszókratikus filozófusok elsősorban a világ anyagi természetét próbálták megérteni. - Die Vorsokratiker versuchten in erster Linie, die materielle Natur der Welt zu verstehen.
6. Hérakleitosz a változást tartotta a világ alapjának, és azt mondta, hogy „minden folyik”. - Heraklit betrachtete den Wandel als das Grundprinzip der Welt und sagte, „alles fließt”.
7. Parmenidész ezzel ellentétben azt állította, hogy a létezés változatlan és állandó. - Parmenides behauptete hingegen, dass das Sein unveränderlich und ewig ist.
8. A preszókratikus filozófusok alapvető kérdése az volt, mi az univerzum legfontosabb eleme. - Die zentrale Frage der Vorsokratiker war, was das wichtigste Element des Universums ist.
9. A szofisták, mint Prótagorasz, elfordultak a természeti kérdésektől, és az emberi társadalomra koncentráltak. - Die Sophisten, wie Protagoras, wandten sich von naturphilosophischen Fragen ab und konzentrierten sich auf die menschliche Gesellschaft.
10. Prótagorasz híres mondása szerint „az ember a mértéke minden dolognak”. - Protagoras ist bekannt für seinen Ausspruch „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
11. A szofisták az emberi tudás relativitását hangsúlyozták, és az érvelés művészetére összpontosítottak. - Die Sophisten betonten die Relativität menschlichen Wissens und konzentrierten sich auf die Kunst der Argumentation.
12. Ezzel szemben Szókratész az igazságot és az erkölcsi helyes cselekvést kereste. - Im Gegensatz dazu suchte Sokrates nach der Wahrheit und dem moralisch richtigen Handeln.
13. Szókratész volt az, aki a filozófiai figyelmet az emberi élet erkölcsi kérdéseire fordította. - Sokrates war derjenige, der die philosophische Aufmerksamkeit auf die moralischen Fragen des menschlichen Lebens lenkte.
14. A szókratikus fordulat abban rejlett, hogy a filozófia az emberi természetre és az etikai kérdésekre összpontosított. - Die sokratische Wende bestand darin, die Philosophie auf die menschliche Natur und ethische Fragen zu konzentrieren.
15. Szókratész híres módszere a dialektika volt, amely kérdések és válaszok sorozatából állt. - Sokrates’ berühmte Methode war die Dialektik, die aus einer Reihe von Fragen und Antworten bestand.
16. Szókratész úgy vélte, hogy a tudatlanság az erkölcsi rossz forrása, és a bölcsesség vezet a helyes cselekvéshez. - Sokrates glaubte, dass Unwissenheit die Quelle des moralisch Schlechten ist und Weisheit zum richtigen Handeln führt.
17. Szókratész egyik híres mondása az volt, hogy „Tudom, hogy semmit sem tudok.” - Einer der berühmtesten Aussprüche von Sokrates lautete: „Ich weiß, dass ich nichts weiß.”
18. Szókratész maga nem hagyott hátra írásokat, tanításai tanítványai, főként Platón révén maradtak fenn. - Sokrates hinterließ keine eigenen Schriften, seine Lehren wurden durch seine Schüler, vor allem Platon, überliefert.
19. Platón volt az, aki Szókratész tanításait továbbvitte, és filozófiájában az erkölcs és az igazság központi szerepet kapott. - Platon führte die Lehren des Sokrates weiter, und in seiner Philosophie spielten Ethik und Wahrheit eine zentrale Rolle.
20. Platón szerint a valós világ mögött egy örök, változatlan ideák világa áll, amely a valóság igazi formája. - Nach Platon existiert hinter der realen Welt eine ewige, unveränderliche Welt der Ideen, die die wahre Form der Realität darstellt.
21. A „barlanghasonlat” Platón híres példája arra, hogy az emberek csak az árnyékokat látják, nem pedig az igazi valóságot. - Das „Höhlengleichnis” ist Platons berühmtes Beispiel dafür, dass Menschen nur die Schatten und nicht die wahre Realität sehen.
22. Platón alapította az Akadémiát, a filozófiai iskola, amely több mint 900 évig működött. - Platon gründete die Akademie, eine philosophische Schule, die über 900 Jahre lang bestand.
23. Platón tanítványa, Arisztotelész eltért mestere tanításaitól, és inkább a valós világ konkrét dolgaira összpontosított. - Platons Schüler Aristoteles wich von den Lehren seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die konkreten Dinge der realen Welt.
24. Arisztotelész szerint a formák nem léteznek az ideák világában, hanem a dolgokban magukban találhatók meg. - Aristoteles lehrte, dass die Formen nicht in einer Ideenwelt existieren, sondern in den Dingen selbst zu finden sind.
25. Arisztotelész rendszerezte a tudományokat, és alapvető fontosságú műveket írt a logikáról, fizikáról, etikáról és politikáról. - Aristoteles systematisierte die Wissenschaften und verfasste grundlegende Werke über Logik, Physik, Ethik und Politik.
26. Az antik filozófiában az etika központi kérdése az volt, hogyan lehet erényes életet élni. - In der antiken Philosophie war die zentrale Frage der Ethik, wie man ein tugendhaftes Leben führen kann.
27. Szókratész szerint az erény a tudásból ered, és aki tudja, mi a jó, azt is fogja tenni. - Nach Sokrates entspringt Tugend aus Wissen, und wer das Gute erkennt, wird es auch tun.
28. Arisztotelész az erényt az emberi jellem tökéletesítésének tartotta, amely a helyes cselekedetekből ered. - Aristoteles betrachtete Tugend als die Vervollkommnung des menschlichen Charakters, die aus richtigen Handlungen entsteht.
29. Arisztotelész „Nikomakhoszi etika” című művében a boldogságot az emberi élet legfőbb céljaként írja le. - In Aristoteles’ „Nikomachischer Ethik” wird das Glück als das höchste Ziel des menschlichen Lebens beschrieben.
30. Arisztotelész szerint a boldogság az erény gyakorlása révén érhető el, amely az ész irányítása alatt áll. - Nach Aristoteles wird Glück durch die Ausübung von Tugend erreicht, die unter der Leitung der Vernunft steht.
31. Az antik filozófia egyik legfontosabb ága a sztoicizmus volt, amelyet Zénón alapított. - Eine der wichtigsten Schulen der antiken Philosophie war der Stoizismus, gegründet von Zenon.
32. A sztoikusok azt tanították, hogy a boldogság eléréséhez az embernek az érzelmei felett kell uralkodnia, és összhangban kell élnie a természettel. - Die Stoiker lehrten, dass man zur Erreichung des Glücks seine Emotionen beherrschen und im Einklang mit der Natur leben muss.
33. A sztoikus filozófia szerint a bölcs ember nem hagyja, hogy a külső események befolyásolják belső békéjét. - Nach der stoischen Philosophie lässt der weise Mensch sich nicht von äußeren Ereignissen aus der inneren Ruhe bringen.
34. A sztoikusok szerint a sors megváltoztathatatlan, és az embernek el kell fogadnia a világ rendjét. - Die Stoiker glaubten, dass das Schicksal unveränderlich ist und der Mensch die Ordnung der Welt akzeptieren muss.
35. A sztoikus filozófia nagy hatással volt a római gondolkodókra, mint Seneca és Marcus Aurelius. - Der Stoizismus hatte großen Einfluss auf römische Denker wie Seneca und Marcus Aurelius.
36. A sztoikusok a világot egy ésszerű rendszernek tekintették, amelyet a Logosz, azaz az isteni értelem irányít. - Die Stoiker betrachteten die Welt als ein vernünftiges System, das vom Logos, der göttlichen Vernunft, gelenkt wird.
37. Epikúrosz egy másik jelentős filozófiai iskola, az epikureizmus alapítója volt. - Epikur war der Gründer einer anderen bedeutenden philosophischen Schule, des Epikureismus.
38. Epikúrosz szerint az élet célja a gyönyör elérése, amelyet a testi és lelki fájdalom elkerülésével lehet elérni. - Nach Epikur ist das Ziel des Lebens die Erlangung von Lust, die durch das Vermeiden von körperlichem und seelischem Schmerz erreicht wird.
39. Az epikureizmus tanítása szerint a legfőbb boldogság az egyszerű életben és a barátságban rejlik. - Die Lehre des Epikureismus besagt, dass das höchste Glück im einfachen Leben und in der Freundschaft liegt.
40. Epikúrosz szerint az istenek nem avatkoznak bele az emberi életbe, és nem kell félnünk a haláltól. - Epikur lehrte, dass die Götter nicht in das menschliche Leben eingreifen und dass wir keine Angst vor dem Tod haben müssen.
41. Az antik filozófia szkeptikus ága is jelentős volt, amely szerint az emberi tudás korlátozott és bizonytalan. - Auch die skeptische Richtung der antiken Philosophie war bedeutend, die lehrte, dass menschliches Wissen begrenzt und unsicher ist.
42. A szkeptikusok, mint Pyrrhón, azt állították, hogy az embereknek tartózkodniuk kell az ítéletektől, hogy elérjék a belső nyugalmat. - Die Skeptiker, wie Pyrrhon, lehrten, dass die Menschen sich des Urteils enthalten sollten, um innere Ruhe zu erlangen.
43. A szkepticizmus célja az ataraxia, azaz a lélek zavartalanságának elérése volt. - Das Ziel des Skeptizismus war die Ataraxie, das heißt die Unerschütterlichkeit der Seele.
44. A szókratikus fordulat volt az, amely a filozófiát a természeti kérdésektől az emberi élet erkölcsi kérdései felé irányította. - Die sokratische Wende war der Moment, in dem sich die Philosophie von naturphilosophischen zu den moralischen Fragen des menschlichen Lebens wandte.
45. A görög filozófia hatása továbbgyűrűzött a római birodalomban, ahol számos filozófiai iskola tovább virágzott. - Der Einfluss der griechischen Philosophie breitete sich im Römischen Reich aus, wo viele philosophische Schulen weiter aufblühten.
46. Cicero, a római filozófus és politikus, nagyban hozzájárult a görög filozófia terjesztéséhez Latin nyelven. - Cicero, der römische Philosoph und Politiker, trug erheblich zur Verbreitung der griechischen Philosophie in lateinischer Sprache bei.
47. A római birodalom bukása után a görög filozófia hatása megmaradt, különösen a keresztény gondolkodásra. - Nach dem Fall des Römischen Reiches blieb der Einfluss der griechischen Philosophie, besonders auf das christliche Denken, bestehen.
48. Platón és Arisztotelész filozófiája alapvető jelentőségű volt a középkori filozófusok, például Aquinói Szent Tamás számára. - Die Philosophie von Platon und Aristoteles war von grundlegender Bedeutung für mittelalterliche Philosophen wie Thomas von Aquin.
49. A középkorban a neoplatonizmus is nagy hatással volt, amely a platóni ideákat az isteni valósággal kapcsolta össze. - Im Mittelalter hatte auch der Neuplatonismus großen Einfluss, der die platonischen Ideen mit der göttlichen Realität verband.
50. A sztoikusok érzelmekkel szembeni közömbössége szintén visszhangra talált a keresztény aszketizmusban. - Die stoische Gleichgültigkeit gegenüber Emotionen fand ebenfalls Widerhall im christlichen Asketismus.
51. Szókratész kérdésfeltevése ma is példaértékű módszer a filozófiai vizsgálódásban. - Sokrates’ Fragetechnik ist bis heute ein beispielhaftes Verfahren in der philosophischen Untersuchung.
52. Az antik filozófia az ész, az erkölcs és a világ megértésének örök kérdéseit hagyta ránk. - Die antike Philosophie hinterließ uns die ewigen Fragen nach Vernunft, Moral und dem Verständnis der Welt.
53. Szókratész öröksége a kritikai gondolkodás hangsúlyozásában rejlik, amely a filozófia alapkövévé vált. - Sokrates’ Vermächtnis liegt in der Betonung des kritischen Denkens, das zum Grundstein der Philosophie wurde.
54. A sztoikusok és az epikureusok közötti vita a boldogságról és az élet céljáról évszázadokon át folytatódott. - Die Debatte zwischen den Stoikern und den Epikureern über das Glück und das Ziel des Lebens dauerte Jahrhunderte lang an.
55. Platón ideatanának hatása tovább él a mai filozófiában, különösen a metafizikában és az idealizmusban. - Der Einfluss von Platons Ideenlehre lebt in der modernen Philosophie weiter, besonders in der Metaphysik und im Idealismus.
56. Arisztotelész empirizmusa ma is meghatározó a tudományos módszer és a logika terén. - Aristoteles’ Empirismus ist auch heute noch von zentraler Bedeutung für die wissenschaftliche Methode und die Logik.
57. Az antik filozófia az emberi tudás határainak vizsgálatával foglalkozott, és ez a kérdés máig érvényes. - Die antike Philosophie befasste sich mit den Grenzen menschlichen Wissens, und diese Frage ist bis heute relevant.
58. A szókratikus fordulat az egyik legfontosabb pillanat volt a filozófia történetében, mivel új irányt adott az erkölcsi vizsgálódásnak. - Die sokratische Wende war einer der wichtigsten Momente in der Geschichte der Philosophie, da sie der ethischen Untersuchung eine neue Richtung gab.
59. Az antik filozófia az emberiség egyik legnagyobb kulturális öröksége, amelyet évszázadok óta tanulmányoznak és tisztelnek. - Die antike Philosophie ist eines der größten kulturellen Erben der Menschheit, das seit Jahrhunderten studiert und verehrt wird.
60. Szókratész, Platón és Arisztotelész tanításai örökérvényűek, és ma is inspirálják a filozófiai gondolkodást. - Die Lehren von Sokrates, Platon und Aristoteles sind zeitlos und inspirieren auch heute noch das philosophische Denken.
nur Ungarisch
1. Az antik filozófia a görög világban kezdődött, és a nyugati gondolkodás alapjait teremtette meg.
2. Az első görög filozófusok, mint Thalész és Anaximandrosz, a természet alapelveit kutatták.
3. Thalész szerint minden dolog alapja a víz volt, amely az élet forrása.
4. Anaximandrosz viszont az apeiront, azaz a határtalant tartotta az elsődleges anyagnak.
5. A preszókratikus filozófusok elsősorban a világ anyagi természetét próbálták megérteni.
6. Hérakleitosz a változást tartotta a világ alapjának, és azt mondta, hogy „minden folyik”.
7. Parmenidész ezzel ellentétben azt állította, hogy a létezés változatlan és állandó.
8. A preszókratikus filozófusok alapvető kérdése az volt, mi az univerzum legfontosabb eleme.
9. A szofisták, mint Prótagorasz, elfordultak a természeti kérdésektől, és az emberi társadalomra koncentráltak.
10. Prótagorasz híres mondása szerint „az ember a mértéke minden dolognak”.
11. A szofisták az emberi tudás relativitását hangsúlyozták, és az érvelés művészetére összpontosítottak.
12. Ezzel szemben Szókratész az igazságot és az erkölcsi helyes cselekvést kereste.
13. Szókratész volt az, aki a filozófiai figyelmet az emberi élet erkölcsi kérdéseire fordította.
14. A szókratikus fordulat abban rejlett, hogy a filozófia az emberi természetre és az etikai kérdésekre összpontosított.
15. Szókratész híres módszere a dialektika volt, amely kérdések és válaszok sorozatából állt.
16. Szókratész úgy vélte, hogy a tudatlanság az erkölcsi rossz forrása, és a bölcsesség vezet a helyes cselekvéshez.
17. Szókratész egyik híres mondása az volt, hogy „Tudom, hogy semmit sem tudok.”
18. Szókratész maga nem hagyott hátra írásokat, tanításai tanítványai, főként Platón révén maradtak fenn.
19. Platón volt az, aki Szókratész tanításait továbbvitte, és filozófiájában az erkölcs és az igazság központi szerepet kapott.
20. Platón szerint a valós világ mögött egy örök, változatlan ideák világa áll, amely a valóság igazi formája.
21. A „barlanghasonlat” Platón híres példája arra, hogy az emberek csak az árnyékokat látják, nem pedig az igazi valóságot.
22. Platón alapította az Akadémiát, a filozófiai iskola, amely több mint 900 évig működött.
23. Platón tanítványa, Arisztotelész eltért mestere tanításaitól, és inkább a valós világ konkrét dolgaira összpontosított.
24. Arisztotelész szerint a formák nem léteznek az ideák világában, hanem a dolgokban magukban találhatók meg.
25. Arisztotelész rendszerezte a tudományokat, és alapvető fontosságú műveket írt a logikáról, fizikáról, etikáról és politikáról.
26. Az antik filozófiában az etika központi kérdése az volt, hogyan lehet erényes életet élni.
27. Szókratész szerint az erény a tudásból ered, és aki tudja, mi a jó, azt is fogja tenni.
28. Arisztotelész az erényt az emberi jellem tökéletesítésének tartotta, amely a helyes cselekedetekből ered.
29. Arisztotelész „Nikomakhoszi etika” című művében a boldogságot az emberi élet legfőbb céljaként írja le.
30. Arisztotelész szerint a boldogság az erény gyakorlása révén érhető el, amely az ész irányítása alatt áll.
31. Az antik filozófia egyik legfontosabb ága a sztoicizmus volt, amelyet Zénón alapított.
32. A sztoikusok azt tanították, hogy a boldogság eléréséhez az embernek az érzelmei felett kell uralkodnia, és összhangban kell élnie a természettel.
33. A sztoikus filozófia szerint a bölcs ember nem hagyja, hogy a külső események befolyásolják belső békéjét.
34. A sztoikusok szerint a sors megváltoztathatatlan, és az embernek el kell fogadnia a világ rendjét.
35. A sztoikus filozófia nagy hatással volt a római gondolkodókra, mint Seneca és Marcus Aurelius.
36. A sztoikusok a világot egy ésszerű rendszernek tekintették, amelyet a Logosz, azaz az isteni értelem irányít.
37. Epikúrosz egy másik jelentős filozófiai iskola, az epikureizmus alapítója volt.
38. Epikúrosz szerint az élet célja a gyönyör elérése, amelyet a testi és lelki fájdalom elkerülésével lehet elérni.
39. Az epikureizmus tanítása szerint a legfőbb boldogság az egyszerű életben és a barátságban rejlik.
40. Epikúrosz szerint az istenek nem avatkoznak bele az emberi életbe, és nem kell félnünk a haláltól.
41. Az antik filozófia szkeptikus ága is jelentős volt, amely szerint az emberi tudás korlátozott és bizonytalan.
42. A szkeptikusok, mint Pyrrhón, azt állították, hogy az embereknek tartózkodniuk kell az ítéletektől, hogy elérjék a belső nyugalmat.
43. A szkepticizmus célja az ataraxia, azaz a lélek zavartalanságának elérése volt.
44. A szókratikus fordulat volt az, amely a filozófiát a természeti kérdésektől az emberi élet erkölcsi kérdései felé irányította.
45. A görög filozófia hatása továbbgyűrűzött a római birodalomban, ahol számos filozófiai iskola tovább virágzott.
46. Cicero, a római filozófus és politikus, nagyban hozzájárult a görög filozófia terjesztéséhez Latin nyelven.
47. A római birodalom bukása után a görög filozófia hatása megmaradt, különösen a keresztény gondolkodásra.
48. Platón és Arisztotelész filozófiája alapvető jelentőségű volt a középkori filozófusok, például Aquinói Szent Tamás számára.
49. A középkorban a neoplatonizmus is nagy hatással volt, amely a platóni ideákat az isteni valósággal kapcsolta össze.
50. A sztoikusok érzelmekkel szembeni közömbössége szintén visszhangra talált a keresztény aszketizmusban.
51. Szókratész kérdésfeltevése ma is példaértékű módszer a filozófiai vizsgálódásban.
52. Az antik filozófia az ész, az erkölcs és a világ megértésének örök kérdéseit hagyta ránk.
53. Szókratész öröksége a kritikai gondolkodás hangsúlyozásában rejlik, amely a filozófia alapkövévé vált.
54. A sztoikusok és az epikureusok közötti vita a boldogságról és az élet céljáról évszázadokon át folytatódott.
55. Platón ideatanának hatása tovább él a mai filozófiában, különösen a metafizikában és az idealizmusban.
56. Arisztotelész empirizmusa ma is meghatározó a tudományos módszer és a logika terén.
57. Az antik filozófia az emberi tudás határainak vizsgálatával foglalkozott, és ez a kérdés máig érvényes.
58. A szókratikus fordulat az egyik legfontosabb pillanat volt a filozófia történetében, mivel új irányt adott az erkölcsi vizsgálódásnak.
59. Az antik filozófia az emberiség egyik legnagyobb kulturális öröksége, amelyet évszázadok óta tanulmányoznak és tisztelnek.
60. Szókratész, Platón és Arisztotelész tanításai örökérvényűek, és ma is inspirálják a filozófiai gondolkodást.
nur Deutsch
1. Die antike Philosophie begann in der griechischen Welt und legte die Grundlagen des westlichen Denkens.
2. Die ersten griechischen Philosophen, wie Thales und Anaximander, erforschten die Grundprinzipien der Natur.
3. Nach Thales war Wasser das grundlegende Element, die Quelle allen Lebens.
4. Anaximander hingegen betrachtete das Apeiron, das Unbegrenzte, als das primäre Element.
5. Die Vorsokratiker versuchten in erster Linie, die materielle Natur der Welt zu verstehen.
6. Heraklit betrachtete den Wandel als das Grundprinzip der Welt und sagte, „alles fließt”.
7. Parmenides behauptete hingegen, dass das Sein unveränderlich und ewig ist.
8. Die zentrale Frage der Vorsokratiker war, was das wichtigste Element des Universums ist.
9. Die Sophisten, wie Protagoras, wandten sich von naturphilosophischen Fragen ab und konzentrierten sich auf die menschliche Gesellschaft.
10. Protagoras ist bekannt für seinen Ausspruch „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
11. Die Sophisten betonten die Relativität menschlichen Wissens und konzentrierten sich auf die Kunst der Argumentation.
12. Im Gegensatz dazu suchte Sokrates nach der Wahrheit und dem moralisch richtigen Handeln.
13. Sokrates war derjenige, der die philosophische Aufmerksamkeit auf die moralischen Fragen des menschlichen Lebens lenkte.
14. Die sokratische Wende bestand darin, die Philosophie auf die menschliche Natur und ethische Fragen zu konzentrieren.
15. Sokrates’ berühmte Methode war die Dialektik, die aus einer Reihe von Fragen und Antworten bestand.
16. Sokrates glaubte, dass Unwissenheit die Quelle des moralisch Schlechten ist und Weisheit zum richtigen Handeln führt.
17. Einer der berühmtesten Aussprüche von Sokrates lautete: „Ich weiß, dass ich nichts weiß.”
18. Sokrates hinterließ keine eigenen Schriften, seine Lehren wurden durch seine Schüler, vor allem Platon, überliefert.
19. Platon führte die Lehren des Sokrates weiter, und in seiner Philosophie spielten Ethik und Wahrheit eine zentrale Rolle.
20. Nach Platon existiert hinter der realen Welt eine ewige, unveränderliche Welt der Ideen, die die wahre Form der Realität darstellt.
21. Das „Höhlengleichnis” ist Platons berühmtes Beispiel dafür, dass Menschen nur die Schatten und nicht die wahre Realität sehen.
22. Platon gründete die Akademie, eine philosophische Schule, die über 900 Jahre lang bestand.
23. Platons Schüler Aristoteles wich von den Lehren seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die konkreten Dinge der realen Welt.
24. Aristoteles lehrte, dass die Formen nicht in einer Ideenwelt existieren, sondern in den Dingen selbst zu finden sind.
25. Aristoteles systematisierte die Wissenschaften und verfasste grundlegende Werke über Logik, Physik, Ethik und Politik.
26. In der antiken Philosophie war die zentrale Frage der Ethik, wie man ein tugendhaftes Leben führen kann.
27. Nach Sokrates entspringt Tugend aus Wissen, und wer das Gute erkennt, wird es auch tun.
28. Aristoteles betrachtete Tugend als die Vervollkommnung des menschlichen Charakters, die aus richtigen Handlungen entsteht.
29. In Aristoteles’ „Nikomachischer Ethik” wird das Glück als das höchste Ziel des menschlichen Lebens beschrieben.
30. Nach Aristoteles wird Glück durch die Ausübung von Tugend erreicht, die unter der Leitung der Vernunft steht.
31. Eine der wichtigsten Schulen der antiken Philosophie war der Stoizismus, gegründet von Zenon.
32. Die Stoiker lehrten, dass man zur Erreichung des Glücks seine Emotionen beherrschen und im Einklang mit der Natur leben muss.
33. Nach der stoischen Philosophie lässt der weise Mensch sich nicht von äußeren Ereignissen aus der inneren Ruhe bringen.
34. Die Stoiker glaubten, dass das Schicksal unveränderlich ist und der Mensch die Ordnung der Welt akzeptieren muss.
35. Der Stoizismus hatte großen Einfluss auf römische Denker wie Seneca und Marcus Aurelius.
36. Die Stoiker betrachteten die Welt als ein vernünftiges System, das vom Logos, der göttlichen Vernunft, gelenkt wird.
37. Epikur war der Gründer einer anderen bedeutenden philosophischen Schule, des Epikureismus.
38. Nach Epikur ist das Ziel des Lebens die Erlangung von Lust, die durch das Vermeiden von körperlichem und seelischem Schmerz erreicht wird.
39. Die Lehre des Epikureismus besagt, dass das höchste Glück im einfachen Leben und in der Freundschaft liegt.
40. Epikur lehrte, dass die Götter nicht in das menschliche Leben eingreifen und dass wir keine Angst vor dem Tod haben müssen.
41. Auch die skeptische Richtung der antiken Philosophie war bedeutend, die lehrte, dass menschliches Wissen begrenzt und unsicher ist.
42. Die Skeptiker, wie Pyrrhon, lehrten, dass die Menschen sich des Urteils enthalten sollten, um innere Ruhe zu erlangen.
43. Das Ziel des Skeptizismus war die Ataraxie, das heißt die Unerschütterlichkeit der Seele.
44. Die sokratische Wende war der Moment, in dem sich die Philosophie von naturphilosophischen zu den moralischen Fragen des menschlichen Lebens wandte.
45. Der Einfluss der griechischen Philosophie breitete sich im Römischen Reich aus, wo viele philosophische Schulen weiter aufblühten.
46. Cicero, der römische Philosoph und Politiker, trug erheblich zur Verbreitung der griechischen Philosophie in lateinischer Sprache bei.
47. Nach dem Fall des Römischen Reiches blieb der Einfluss der griechischen Philosophie, besonders auf das christliche Denken, bestehen.
48. Die Philosophie von Platon und Aristoteles war von grundlegender Bedeutung für mittelalterliche Philosophen wie Thomas von Aquin.
49. Im Mittelalter hatte auch der Neuplatonismus großen Einfluss, der die platonischen Ideen mit der göttlichen Realität verband.
50. Die stoische Gleichgültigkeit gegenüber Emotionen fand ebenfalls Widerhall im christlichen Asketismus.
51. Sokrates’ Fragetechnik ist bis heute ein beispielhaftes Verfahren in der philosophischen Untersuchung.
52. Die antike Philosophie hinterließ uns die ewigen Fragen nach Vernunft, Moral und dem Verständnis der Welt.
53. Sokrates’ Vermächtnis liegt in der Betonung des kritischen Denkens, das zum Grundstein der Philosophie wurde.
54. Die Debatte zwischen den Stoikern und den Epikureern über das Glück und das Ziel des Lebens dauerte Jahrhunderte lang an.
55. Der Einfluss von Platons Ideenlehre lebt in der modernen Philosophie weiter, besonders in der Metaphysik und im Idealismus.
56. Aristoteles’ Empirismus ist auch heute noch von zentraler Bedeutung für die wissenschaftliche Methode und die Logik.
57. Die antike Philosophie befasste sich mit den Grenzen menschlichen Wissens, und diese Frage ist bis heute relevant.
58. Die sokratische Wende war einer der wichtigsten Momente in der Geschichte der Philosophie, da sie der ethischen Untersuchung eine neue Richtung gab.
59. Die antike Philosophie ist eines der größten kulturellen Erben der Menschheit, das seit Jahrhunderten studiert und verehrt wird.
60. Die Lehren von Sokrates, Platon und Aristoteles sind zeitlos und inspirieren auch heute noch das philosophische Denken.


Die antike Philosophie (Version 2)

[Bearbeiten]
1. Az antik filozófia a görög világban kezdődött, és az európai gondolkodás alapjait fektette le. - Die antike Philosophie begann in der griechischen Welt und legte die Grundlagen des europäischen Denkens.
2. Az első filozófusok, mint Thalész és Anaximandrosz, a természet megismerésére törekedtek. - Die ersten Philosophen, wie Thales und Anaximander, strebten danach, die Natur zu verstehen.
3. Ezeket az első filozófusokat természetfilozófusoknak nevezték, mert a világ anyagi összetevőit kutatták. - Diese frühen Philosophen wurden Naturphilosophen genannt, weil sie die materiellen Bestandteile der Welt untersuchten.
4. Thalész például azt állította, hogy minden dolog alapja a víz. - Thales behauptete zum Beispiel, dass Wasser das grundlegende Element aller Dinge sei.
5. Anaximandrosz bevezette az „apeiront”, azaz a határtalant, mint a világ ősi elemét. - Anaximander führte das „Apeiron”, das Unbegrenzte, als ursprüngliches Element der Welt ein.
6. A filozófia korai szakaszában a fizikai világ magyarázatát keresték, anélkül hogy isteni eredetre hivatkoztak volna. - In der frühen Phase der Philosophie suchten die Denker nach Erklärungen für die physische Welt, ohne auf göttliche Ursprünge zu verweisen.
7. A filozófia fejlődésével a figyelem fokozatosan áttevődött az emberi lélek és az erkölcs kérdéseire. - Mit der Entwicklung der Philosophie verlagerte sich der Fokus allmählich auf die Fragen der menschlichen Seele und der Ethik.
8. Hérakleitosz szerint a világ állandó változásban van, és a tűz az elsődleges elem. - Heraklit lehrte, dass die Welt sich in ständigem Wandel befindet und Feuer das ursprüngliche Element ist.
9. Parmenidész viszont úgy vélte, hogy a valódi létezés változatlan és mozdulatlan. - Parmenides dagegen glaubte, dass das wahre Sein unveränderlich und unbeweglich ist.
10. A preszókratikus filozófusok alapvetően a kozmosz természetét próbálták megérteni. - Die vorsokratischen Philosophen versuchten im Wesentlichen, die Natur des Kosmos zu verstehen.
11. A szofisták, mint Prótagorasz, a relativizmus felé fordultak, és az emberi tudás korlátait hangsúlyozták. - Die Sophisten, wie Protagoras, wandten sich dem Relativismus zu und betonten die Grenzen menschlichen Wissens.
12. Prótagorasz híres mondása: „Az ember a mérték minden dologhoz”. - Protagoras’ berühmter Satz lautet: „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
13. A szofisták főként retorikát és érveléstechnikát tanítottak, és kevésbé a metafizikával foglalkoztak. - Die Sophisten unterrichteten hauptsächlich Rhetorik und Argumentationstechniken und beschäftigten sich weniger mit Metaphysik.
14. Ezzel szemben Szókratész a filozófia egy új irányát képviselte, amely az erkölcsi kérdésekre összpontosított. - Im Gegensatz dazu vertrat Sokrates eine neue Richtung der Philosophie, die sich auf ethische Fragen konzentrierte.
15. A szókratikus módszer kérdések és válaszok sorozatán alapult, célja az igazság keresése volt. - Die sokratische Methode basierte auf einer Reihe von Fragen und Antworten und zielte darauf ab, die Wahrheit zu finden.
16. Szókratész úgy vélte, hogy a tudatlanság az erkölcsi tévedések forrása. - Sokrates glaubte, dass Unwissenheit die Quelle moralischer Irrtümer ist.
17. A szókratikus fordulat abban állt, hogy a filozófia középpontjába az emberi élet célját és a jó élet keresését helyezte. - Die sokratische Wende bestand darin, die Philosophie auf die Suche nach dem Ziel des menschlichen Lebens und dem guten Leben auszurichten.
18. Szókratész szerint az erény tudás, és az, aki tudja, mi a helyes, helyesen is fog cselekedni. - Sokrates lehrte, dass Tugend Wissen ist und dass derjenige, der das Richtige kennt, auch richtig handeln wird.
19. Szókratész soha nem írt le semmit, tanításai tanítványai, különösen Platón révén maradtak fenn. - Sokrates schrieb nie etwas nieder, seine Lehren wurden durch seine Schüler, insbesondere Platon, überliefert.
20. Platón Szókratész tanítványa volt, és továbbvitte mestere erkölcsi és filozófiai kérdéseit. - Platon war ein Schüler von Sokrates und führte die moralischen und philosophischen Fragen seines Meisters weiter.
21. Platón filozófiájában az ideák világát tette központi elemnek, ahol az igazi valóság található. - In Platons Philosophie wurde die Welt der Ideen zum zentralen Element, wo die wahre Realität existiert.
22. A platóni ideatan szerint a földi dolgok csak árnyképei az örök ideáknak. - Nach Platons Ideenlehre sind die irdischen Dinge nur Schatten der ewigen Ideen.
23. Platón műveiben Szókratész gyakran főszereplőként jelenik meg, és párbeszédeken keresztül tanít. - In Platons Werken erscheint Sokrates oft als Hauptfigur, die durch Dialoge lehrt.
24. A „Szókratész védőbeszéde” című művében Platón megörökítette mestere híres perét. - In „Apologie des Sokrates” hielt Platon den berühmten Prozess seines Meisters fest.
25. Platón szerint az igazságot az értelem segítségével kell felfedezni, nem pedig az érzékszerveken keresztül. - Platon lehrte, dass die Wahrheit durch den Verstand entdeckt werden muss, nicht durch die Sinne.
26. Platón filozófiájában az igazság, a szépség és a jóság ideái állnak a középpontban. - In Platons Philosophie stehen die Ideen von Wahrheit, Schönheit und Güte im Mittelpunkt.
27. Az Akadémia nevű iskolát alapította Athénban, amely több évszázadon át működött. - Er gründete die Akademie in Athen, die mehrere Jahrhunderte lang bestand.
28. Platón tanítványa, Arisztotelész, eltért mestere ideatanától, és inkább az empirikus világra összpontosított. - Platons Schüler Aristoteles wich von der Ideenlehre seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die empirische Welt.
29. Arisztotelész szerint az igazságot az érzékelés és a tapasztalat révén kell megismerni. - Aristoteles glaubte, dass die Wahrheit durch Wahrnehmung und Erfahrung erkannt werden muss.
30. Arisztotelész filozófiája különbözik Platónétól, mert szerinte a formák a dolgokban vannak, nem azok felett. - Aristoteles’ Philosophie unterscheidet sich von der Platons, da er glaubte, dass die Formen in den Dingen selbst sind und nicht über ihnen.
31. Arisztotelész alapította a Lükeion nevű iskolát, ahol saját tanításait adta tovább. - Aristoteles gründete die Schule des Lykeion, wo er seine eigenen Lehren weitergab.
32. Az antik filozófia egyik fő témája a boldogság és az erényes élet volt. - Eines der Hauptthemen der antiken Philosophie war das Glück und das tugendhafte Leben.
33. Arisztotelész szerint a boldogság az emberi tevékenységek célja, amelyet az erény gyakorlása révén lehet elérni. - Nach Aristoteles ist das Glück das Ziel menschlichen Handelns und wird durch die Ausübung von Tugend erreicht.
nur Ungarisch
1. Az antik filozófia a görög világban kezdődött, és az európai gondolkodás alapjait fektette le.
2. Az első filozófusok, mint Thalész és Anaximandrosz, a természet megismerésére törekedtek.
3. Ezeket az első filozófusokat természetfilozófusoknak nevezték, mert a világ anyagi összetevőit kutatták.
4. Thalész például azt állította, hogy minden dolog alapja a víz.
5. Anaximandrosz bevezette az „apeiront”, azaz a határtalant, mint a világ ősi elemét.
6. A filozófia korai szakaszában a fizikai világ magyarázatát keresték, anélkül hogy isteni eredetre hivatkoztak volna.
7. A filozófia fejlődésével a figyelem fokozatosan áttevődött az emberi lélek és az erkölcs kérdéseire.
8. Hérakleitosz szerint a világ állandó változásban van, és a tűz az elsődleges elem.
9. Parmenidész viszont úgy vélte, hogy a valódi létezés változatlan és mozdulatlan.
10. A preszókratikus filozófusok alapvetően a kozmosz természetét próbálták megérteni.
11. A szofisták, mint Prótagorasz, a relativizmus felé fordultak, és az emberi tudás korlátait hangsúlyozták.
12. Prótagorasz híres mondása: „Az ember a mérték minden dologhoz”.
13. A szofisták főként retorikát és érveléstechnikát tanítottak, és kevésbé a metafizikával foglalkoztak.
14. Ezzel szemben Szókratész a filozófia egy új irányát képviselte, amely az erkölcsi kérdésekre összpontosított.
15. A szókratikus módszer kérdések és válaszok sorozatán alapult, célja az igazság keresése volt.
16. Szókratész úgy vélte, hogy a tudatlanság az erkölcsi tévedések forrása.
17. A szókratikus fordulat abban állt, hogy a filozófia középpontjába az emberi élet célját és a jó élet keresését helyezte.
18. Szókratész szerint az erény tudás, és az, aki tudja, mi a helyes, helyesen is fog cselekedni.
19. Szókratész soha nem írt le semmit, tanításai tanítványai, különösen Platón révén maradtak fenn.
20. Platón Szókratész tanítványa volt, és továbbvitte mestere erkölcsi és filozófiai kérdéseit.
21. Platón filozófiájában az ideák világát tette központi elemnek, ahol az igazi valóság található.
22. A platóni ideatan szerint a földi dolgok csak árnyképei az örök ideáknak.
23. Platón műveiben Szókratész gyakran főszereplőként jelenik meg, és párbeszédeken keresztül tanít.
24. A „Szókratész védőbeszéde” című művében Platón megörökítette mestere híres perét.
25. Platón szerint az igazságot az értelem segítségével kell felfedezni, nem pedig az érzékszerveken keresztül.
26. Platón filozófiájában az igazság, a szépség és a jóság ideái állnak a középpontban.
27. Az Akadémia nevű iskolát alapította Athénban, amely több évszázadon át működött.
28. Platón tanítványa, Arisztotelész, eltért mestere ideatanától, és inkább az empirikus világra összpontosított.
29. Arisztotelész szerint az igazságot az érzékelés és a tapasztalat révén kell megismerni.
30. Arisztotelész filozófiája különbözik Platónétól, mert szerinte a formák a dolgokban vannak, nem azok felett.
31. Arisztotelész alapította a Lükeion nevű iskolát, ahol saját tanításait adta tovább.
32. Az antik filozófia egyik fő témája a boldogság és az erényes élet volt.
33. Arisztotelész szerint a boldogság az emberi tevékenységek célja, amelyet az erény gyakorlása révén lehet elérni.
nur Deutsch
1. Die antike Philosophie begann in der griechischen Welt und legte die Grundlagen des europäischen Denkens.
2. Die ersten Philosophen, wie Thales und Anaximander, strebten danach, die Natur zu verstehen.
3. Diese frühen Philosophen wurden Naturphilosophen genannt, weil sie die materiellen Bestandteile der Welt untersuchten.
4. Thales behauptete zum Beispiel, dass Wasser das grundlegende Element aller Dinge sei.
5. Anaximander führte das „Apeiron”, das Unbegrenzte, als ursprüngliches Element der Welt ein.
6. In der frühen Phase der Philosophie suchten die Denker nach Erklärungen für die physische Welt, ohne auf göttliche Ursprünge zu verweisen.
7. Mit der Entwicklung der Philosophie verlagerte sich der Fokus allmählich auf die Fragen der menschlichen Seele und der Ethik.
8. Heraklit lehrte, dass die Welt sich in ständigem Wandel befindet und Feuer das ursprüngliche Element ist.
9. Parmenides dagegen glaubte, dass das wahre Sein unveränderlich und unbeweglich ist.
10. Die vorsokratischen Philosophen versuchten im Wesentlichen, die Natur des Kosmos zu verstehen.
11. Die Sophisten, wie Protagoras, wandten sich dem Relativismus zu und betonten die Grenzen menschlichen Wissens.
12. Protagoras’ berühmter Satz lautet: „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
13. Die Sophisten unterrichteten hauptsächlich Rhetorik und Argumentationstechniken und beschäftigten sich weniger mit Metaphysik.
14. Im Gegensatz dazu vertrat Sokrates eine neue Richtung der Philosophie, die sich auf ethische Fragen konzentrierte.
15. Die sokratische Methode basierte auf einer Reihe von Fragen und Antworten und zielte darauf ab, die Wahrheit zu finden.
16. Sokrates glaubte, dass Unwissenheit die Quelle moralischer Irrtümer ist.
17. Die sokratische Wende bestand darin, die Philosophie auf die Suche nach dem Ziel des menschlichen Lebens und dem guten Leben auszurichten.
18. Sokrates lehrte, dass Tugend Wissen ist und dass derjenige, der das Richtige kennt, auch richtig handeln wird.
19. Sokrates schrieb nie etwas nieder, seine Lehren wurden durch seine Schüler, insbesondere Platon, überliefert.
20. Platon war ein Schüler von Sokrates und führte die moralischen und philosophischen Fragen seines Meisters weiter.
21. In Platons Philosophie wurde die Welt der Ideen zum zentralen Element, wo die wahre Realität existiert.
22. Nach Platons Ideenlehre sind die irdischen Dinge nur Schatten der ewigen Ideen.
23. In Platons Werken erscheint Sokrates oft als Hauptfigur, die durch Dialoge lehrt.
24. In „Apologie des Sokrates” hielt Platon den berühmten Prozess seines Meisters fest.
25. Platon lehrte, dass die Wahrheit durch den Verstand entdeckt werden muss, nicht durch die Sinne.
26. In Platons Philosophie stehen die Ideen von Wahrheit, Schönheit und Güte im Mittelpunkt.
27. Er gründete die Akademie in Athen, die mehrere Jahrhunderte lang bestand.
28. Platons Schüler Aristoteles wich von der Ideenlehre seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die empirische Welt.
29. Aristoteles glaubte, dass die Wahrheit durch Wahrnehmung und Erfahrung erkannt werden muss.
30. Aristoteles’ Philosophie unterscheidet sich von der Platons, da er glaubte, dass die Formen in den Dingen selbst sind und nicht über ihnen.
31. Aristoteles gründete die Schule des Lykeion, wo er seine eigenen Lehren weitergab.
32. Eines der Hauptthemen der antiken Philosophie war das Glück und das tugendhafte Leben.
33. Nach Aristoteles ist das Glück das Ziel menschlichen Handelns und wird durch die Ausübung von Tugend erreicht.


Die Philosophenschulen der Antike

[Bearbeiten]
1. Az antik filozófia több különböző iskolára oszlott, amelyek eltérő gondolatokat és megközelítéseket képviseltek. - Die antike Philosophie war in verschiedene Schulen unterteilt, die unterschiedliche Gedanken und Ansätze vertraten.
2. A legkorábbi filozófiai iskola a milétoszi iskola volt, amely Thalész vezetésével a természeti elemeket kutatta. - Die früheste philosophische Schule war die Milesische Schule, die unter der Leitung von Thales die Naturelemente erforschte.
3. Thalész szerint a világ alapvető eleme a víz, és minden dolog ebből ered. - Thales glaubte, dass das grundlegende Element der Welt Wasser sei und alle Dinge daraus hervorgingen.
4. Anaximandrosz az apeiront, vagyis a végtelent tekintette az univerzum forrásának. - Anaximander betrachtete das Apeiron, das Unendliche, als die Quelle des Universums.
5. Anaximenész a levegőt nevezte meg az alapvető elemnek, amelyből minden létrejön. - Anaximenes nannte Luft als das grundlegende Element, aus dem alles entsteht.
6. A pythagoreusok, Püthagorasz tanítványai, a számok misztikus jelentőségét hangsúlyozták. - Die Pythagoreer, Schüler von Pythagoras, betonten die mystische Bedeutung der Zahlen.
7. Püthagorasz szerint a világ harmóniája a matematikai arányokon alapul. - Pythagoras glaubte, dass die Harmonie der Welt auf mathematischen Verhältnissen beruht.
8. A hérakleitoszi iskola központi tanítása az volt, hogy a változás az egyetlen állandó dolog a világban. - Die Schule des Heraklit lehrte, dass der Wandel das einzig Beständige in der Welt sei.
9. Hérakleitosz híres mondása: „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.” - Heraklit ist bekannt für seinen Ausspruch: „Man kann nicht zweimal in denselben Fluss steigen.”
10. A parmenidészi iskola szerint a létezés örök és változatlan, és minden változás illúzió. - Die Schule des Parmenides lehrte, dass das Sein ewig und unveränderlich ist und jede Veränderung eine Illusion darstellt.
11. Parmenidész szerint az igazságot nem az érzékelés, hanem a gondolkodás útján lehet megismerni. - Parmenides glaubte, dass die Wahrheit nicht durch die Sinne, sondern durch das Denken erkannt werden kann.
12. A szofisták a relativizmust és a retorika fontosságát hirdették, különösen Prótagorasz és Gorgiasz. - Die Sophisten predigten den Relativismus und die Bedeutung der Rhetorik, besonders Protagoras und Gorgias.
13. Prótagorasz híres mondása: „Az ember a mértéke minden dolognak.” - Protagoras ist bekannt für den Satz: „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
14. Szókratész volt az első filozófus, aki a belső erkölcsi életet és a tudás keresését tette középpontba. - Sokrates war der erste Philosoph, der das innere moralische Leben und die Suche nach Wissen in den Mittelpunkt stellte.
15. Szókratész módszere a kérdések és válaszok sorozatára, az úgynevezett dialektikára épült. - Sokrates’ Methode basierte auf einer Reihe von Fragen und Antworten, der sogenannten Dialektik.
16. Szókratész nem hagyott hátra írásokat, tanításait Platón és Xenophón jegyezte le. - Sokrates hinterließ keine Schriften, seine Lehren wurden von Platon und Xenophon aufgezeichnet.
17. Platón alapította az Akadémiát, a filozófiai iskola, amely több mint 900 évig működött. - Platon gründete die Akademie, eine philosophische Schule, die mehr als 900 Jahre bestand.
18. Platón filozófiájának középpontjában az ideák világának elmélete állt. - Im Zentrum von Platons Philosophie stand die Theorie der Ideenwelt.
19. Platón szerint a valós világ csak az ideák tökéletlen másolata. - Nach Platon ist die reale Welt nur eine unvollkommene Kopie der Ideen.
20. Platón tanítványa, Arisztotelész, eltért mestere tanításaitól, és inkább a konkrét valóságra összpontosított. - Platons Schüler Aristoteles wich von den Lehren seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die konkrete Realität.
21. Arisztotelész megalapította a Lükeiont, ahol rendszerbe foglalta a tudományokat. - Aristoteles gründete das Lykeion, wo er die Wissenschaften systematisierte.
22. Arisztotelész filozófiája az empirizmuson és a logikán alapult. - Die Philosophie des Aristoteles basierte auf Empirismus und Logik.
23. Arisztotelész szerint minden dolognak van egy végső célja, amely felé törekszik, ezt nevezte telosznak. - Nach Aristoteles hat jede Sache ein Endziel, auf das sie hinstrebt, dieses nannte er Telos.
24. A sztoikus iskola Zénón által lett megalapítva, és az erényes életet tette középpontba. - Die Stoische Schule wurde von Zenon gegründet und stellte das tugendhafte Leben in den Mittelpunkt.
25. A sztoikusok szerint a boldogság eléréséhez az embernek meg kell tanulnia uralkodni érzelmei felett. - Nach den Stoikern muss der Mensch lernen, seine Emotionen zu beherrschen, um Glück zu erreichen.
26. A sztoikus filozófia szerint a világot egy ésszerű, isteni elv, a Logosz irányítja. - Die Stoische Philosophie lehrte, dass die Welt von einem vernünftigen, göttlichen Prinzip, dem Logos, gelenkt wird.
27. A sztoikusok hittek abban, hogy a sorsot nem lehet megváltoztatni, csak elfogadni. - Die Stoiker glaubten, dass das Schicksal unveränderlich ist und nur akzeptiert werden kann.
28. Epikúrosz egy másik filozófiai iskolát alapított, amely a gyönyör elérését tartotta az élet céljának. - Epikur gründete eine andere philosophische Schule, die die Erlangung von Lust als Ziel des Lebens betrachtete.
29. Epikúrosz szerint a legnagyobb boldogság a testi és lelki fájdalomtól való megszabadulásban rejlik. - Epikur glaubte, dass das höchste Glück in der Befreiung von körperlichem und seelischem Schmerz liegt.
30. Az epikureusok azt tanították, hogy az egyszerű élet és a barátság a boldogság kulcsa. - Die Epikureer lehrten, dass das einfache Leben und Freundschaft der Schlüssel zum Glück sind.
31. Az epikureusok a haláltól való félelmet alaptalannak tartották, mert a halál a tudat vége. - Die Epikureer betrachteten die Angst vor dem Tod als unbegründet, da der Tod das Ende des Bewusstseins ist.
32. Az epikureus filozófia a hedonizmus egy formája volt, de hangsúlyozta az ésszerű örömöket. - Die epikureische Philosophie war eine Form des Hedonismus, betonte jedoch vernünftige Freuden.
33. A cinikus iskola Diogenész révén vált híressé, aki a társadalmi normák elutasításáról volt ismert. - Die Kynische Schule wurde durch Diogenes bekannt, der für seine Ablehnung gesellschaftlicher Normen berühmt war.
34. A cinikusok az egyszerű, természetes életet hirdették, minden felesleges dolog elutasításával. - Die Kyniker predigten ein einfaches, natürliches Leben und lehnten alle unnötigen Dinge ab.
35. Diogenész egy hordóban élt, hogy megmutassa, mennyire feleslegesek a társadalmi javak. - Diogenes lebte in einem Fass, um zu zeigen, wie überflüssig gesellschaftliche Güter sind.
36. A cinikus filozófia célja az volt, hogy az ember elérje az autarkiát, vagyis a függetlenséget. - Das Ziel der Kynischen Philosophie war es, Autarkie, also Unabhängigkeit, zu erreichen.
37. A szkeptikus iskola Pyrrhón vezetésével azt hirdette, hogy az emberi tudás korlátozott, és nem lehet biztos benne. - Die Schule des Skeptizismus unter Pyrrhon lehrte, dass menschliches Wissen begrenzt ist und nichts sicher erkannt werden kann.
38. A szkeptikusok szerint az ítéletektől való tartózkodás, az epokhé, vezet belső nyugalomhoz. - Nach den Skeptikern führt das Enthalten von Urteilen, die Epoche, zu innerem Frieden.
39. A szkeptikusok elutasították az abszolút igazságot, és minden nézet relatívnak tartottak. - Die Skeptiker lehnten absolute Wahrheiten ab und betrachteten alle Ansichten als relativ.
40. A neoplatonizmus, amelyet Plotinosz alapított, Platón tanításait isteni szintre emelte. - Der Neuplatonismus, gegründet von Plotin, erhob Platons Lehren auf eine göttliche Ebene.
41. A neoplatonisták szerint a valóság hierarchikus felépítésű, és az ember a megismerés révén felemelkedhet. - Die Neuplatoniker glaubten, dass die Realität hierarchisch aufgebaut ist und der Mensch durch Erkenntnis aufsteigen kann.
42. A neoplatonizmus nagy hatással volt a keresztény teológiára és a középkori gondolkodásra. - Der Neuplatonismus hatte großen Einfluss auf die christliche Theologie und das mittelalterliche Denken.
43. A sztoikusok és az epikureusok közötti filozófiai vita az antik filozófia egyik legfontosabb kérdése volt. - Die Debatte zwischen den Stoikern und den Epikureern war eine der zentralen Fragen der antiken Philosophie.
44. A sztoikusok az erény gyakorlását és az érzelmek uralását hangsúlyozták. - Die Stoiker betonten die Ausübung von Tugend und die Beherrschung der Emotionen.
45. Az epikureusok szerint az élet legfőbb célja az élvezet, de csak az ésszerű élvezetek vezetnek boldogsághoz. - Die Epikureer glaubten, dass das höchste Ziel des Lebens die Lust sei, aber nur vernünftige Freuden führen zum Glück.
46. A cinikusok elutasították mind a sztoikusok, mind az epikureusok nézeteit, és az önellátást hirdették. - Die Kyniker lehnten sowohl die Ansichten der Stoiker als auch der Epikureer ab und predigten Selbstgenügsamkeit.
47. Az Akadémia és a Lükeion voltak az ókori világ legfontosabb filozófiai központjai. - Die Akademie und das Lykeion waren die wichtigsten philosophischen Zentren der antiken Welt.
48. A neoplatonisták szerint a lélek a tökéletes ideák felé törekszik, és a filozófia a legmagasabb rendű megismerés eszköze. - Nach den Neuplatonikern strebt die Seele nach den vollkommenen Ideen, und die Philosophie ist das höchste Mittel zur Erkenntnis.
49. A szkeptikusok szerint az ember soha nem lehet teljesen biztos a tudásában, ezért minden ítéletet ideiglenesnek kell tekinteni. - Die Skeptiker glaubten, dass der Mensch nie vollkommen sicher in seinem Wissen sein kann, und betrachteten daher jedes Urteil als vorläufig.
50. A sztoikus filozófia a római világban is népszerű volt, különösen Marcus Aurelius császár alatt. - Die stoische Philosophie war auch in der römischen Welt beliebt, besonders unter Kaiser Marcus Aurelius.
51. Epiktétosz, egy másik híres sztoikus filozófus, hangsúlyozta a belső szabadság fontosságát. - Epiktet, ein weiterer berühmter Stoiker, betonte die Bedeutung der inneren Freiheit.
52. Az epikureizmus a római korban szintén elterjedt, bár sokan félreértették tanításait. - Der Epikureismus verbreitete sich auch in der römischen Zeit, obwohl viele seine Lehren missverstanden.
53. A cinikus filozófia hatása különösen a keresztény aszketizmusban mutatkozik meg. - Der Einfluss der kynischen Philosophie zeigt sich besonders im christlichen Asketismus.
54. A neoplatonizmus az egyik legfontosabb iskola volt a késő antik filozófiában, és hatással volt a miszticizmusra. - Der Neuplatonismus war eine der wichtigsten Schulen der spätantiken Philosophie und beeinflusste den Mystizismus.
55. Plotinosz szerint az emberi lélek célja, hogy visszatérjen az Egységhez, a legfelsőbb létezőhöz. - Nach Plotin ist das Ziel der menschlichen Seele, zur Einheit, dem höchsten Wesen, zurückzukehren.
56. A sztoikusok szerint az erény az egyetlen jó, és minden más közömbös. - Die Stoiker glaubten, dass Tugend das einzige Gut ist und alles andere gleichgültig.
57. Az epikureusok szerint a félelem, különösen a haláltól való félelem, az egyik legnagyobb akadály a boldogság elérésében. - Die Epikureer glaubten, dass Angst, besonders die Angst vor dem Tod, eines der größten Hindernisse für das Glück ist.
58. A szkepticizmus fő célja az ataraxia, vagyis a lelki zavartalanság elérése volt. - Das Hauptziel des Skeptizismus war die Erreichung von Ataraxie, der Seelenruhe.
59. A filozófiai iskolák eltérő tanításai az antik világban virágoztak, és mindegyik hozzájárult a filozófia fejlődéséhez. - Die unterschiedlichen Lehren der philosophischen Schulen gediehen in der antiken Welt, und jede trug zur Entwicklung der Philosophie bei.
60. Az antik filozófiai iskolák tanításai ma is befolyásolják a modern filozófiai gondolkodást. - Die Lehren der antiken Philosophenschulen beeinflussen auch heute noch das moderne philosophische Denken.
nur Ungarisch
1. Az antik filozófia több különböző iskolára oszlott, amelyek eltérő gondolatokat és megközelítéseket képviseltek.
2. A legkorábbi filozófiai iskola a milétoszi iskola volt, amely Thalész vezetésével a természeti elemeket kutatta.
3. Thalész szerint a világ alapvető eleme a víz, és minden dolog ebből ered.
4. Anaximandrosz az apeiront, vagyis a végtelent tekintette az univerzum forrásának.
5. Anaximenész a levegőt nevezte meg az alapvető elemnek, amelyből minden létrejön.
6. A pythagoreusok, Püthagorasz tanítványai, a számok misztikus jelentőségét hangsúlyozták.
7. Püthagorasz szerint a világ harmóniája a matematikai arányokon alapul.
8. A hérakleitoszi iskola központi tanítása az volt, hogy a változás az egyetlen állandó dolog a világban.
9. Hérakleitosz híres mondása: „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba.”
10. A parmenidészi iskola szerint a létezés örök és változatlan, és minden változás illúzió.
11. Parmenidész szerint az igazságot nem az érzékelés, hanem a gondolkodás útján lehet megismerni.
12. A szofisták a relativizmust és a retorika fontosságát hirdették, különösen Prótagorasz és Gorgiasz.
13. Prótagorasz híres mondása: „Az ember a mértéke minden dolognak.”
14. Szókratész volt az első filozófus, aki a belső erkölcsi életet és a tudás keresését tette középpontba.
15. Szókratész módszere a kérdések és válaszok sorozatára, az úgynevezett dialektikára épült.
16. Szókratész nem hagyott hátra írásokat, tanításait Platón és Xenophón jegyezte le.
17. Platón alapította az Akadémiát, a filozófiai iskola, amely több mint 900 évig működött.
18. Platón filozófiájának középpontjában az ideák világának elmélete állt.
19. Platón szerint a valós világ csak az ideák tökéletlen másolata.
20. Platón tanítványa, Arisztotelész, eltért mestere tanításaitól, és inkább a konkrét valóságra összpontosított.
21. Arisztotelész megalapította a Lükeiont, ahol rendszerbe foglalta a tudományokat.
22. Arisztotelész filozófiája az empirizmuson és a logikán alapult.
23. Arisztotelész szerint minden dolognak van egy végső célja, amely felé törekszik, ezt nevezte telosznak.
24. A sztoikus iskola Zénón által lett megalapítva, és az erényes életet tette középpontba.
25. A sztoikusok szerint a boldogság eléréséhez az embernek meg kell tanulnia uralkodni érzelmei felett.
26. A sztoikus filozófia szerint a világot egy ésszerű, isteni elv, a Logosz irányítja.
27. A sztoikusok hittek abban, hogy a sorsot nem lehet megváltoztatni, csak elfogadni.
28. Epikúrosz egy másik filozófiai iskolát alapított, amely a gyönyör elérését tartotta az élet céljának.
29. Epikúrosz szerint a legnagyobb boldogság a testi és lelki fájdalomtól való megszabadulásban rejlik.
30. Az epikureusok azt tanították, hogy az egyszerű élet és a barátság a boldogság kulcsa.
31. Az epikureusok a haláltól való félelmet alaptalannak tartották, mert a halál a tudat vége.
32. Az epikureus filozófia a hedonizmus egy formája volt, de hangsúlyozta az ésszerű örömöket.
33. A cinikus iskola Diogenész révén vált híressé, aki a társadalmi normák elutasításáról volt ismert.
34. A cinikusok az egyszerű, természetes életet hirdették, minden felesleges dolog elutasításával.
35. Diogenész egy hordóban élt, hogy megmutassa, mennyire feleslegesek a társadalmi javak.
36. A cinikus filozófia célja az volt, hogy az ember elérje az autarkiát, vagyis a függetlenséget.
37. A szkeptikus iskola Pyrrhón vezetésével azt hirdette, hogy az emberi tudás korlátozott, és nem lehet biztos benne.
38. A szkeptikusok szerint az ítéletektől való tartózkodás, az epokhé, vezet belső nyugalomhoz.
39. A szkeptikusok elutasították az abszolút igazságot, és minden nézet relatívnak tartottak.
40. A neoplatonizmus, amelyet Plotinosz alapított, Platón tanításait isteni szintre emelte.
41. A neoplatonisták szerint a valóság hierarchikus felépítésű, és az ember a megismerés révén felemelkedhet.
42. A neoplatonizmus nagy hatással volt a keresztény teológiára és a középkori gondolkodásra.
43. A sztoikusok és az epikureusok közötti filozófiai vita az antik filozófia egyik legfontosabb kérdése volt.
44. A sztoikusok az erény gyakorlását és az érzelmek uralását hangsúlyozták.
45. Az epikureusok szerint az élet legfőbb célja az élvezet, de csak az ésszerű élvezetek vezetnek boldogsághoz.
46. A cinikusok elutasították mind a sztoikusok, mind az epikureusok nézeteit, és az önellátást hirdették.
47. Az Akadémia és a Lükeion voltak az ókori világ legfontosabb filozófiai központjai.
48. A neoplatonisták szerint a lélek a tökéletes ideák felé törekszik, és a filozófia a legmagasabb rendű megismerés eszköze.
49. A szkeptikusok szerint az ember soha nem lehet teljesen biztos a tudásában, ezért minden ítéletet ideiglenesnek kell tekinteni.
50. A sztoikus filozófia a római világban is népszerű volt, különösen Marcus Aurelius császár alatt.
51. Epiktétosz, egy másik híres sztoikus filozófus, hangsúlyozta a belső szabadság fontosságát.
52. Az epikureizmus a római korban szintén elterjedt, bár sokan félreértették tanításait.
53. A cinikus filozófia hatása különösen a keresztény aszketizmusban mutatkozik meg.
54. A neoplatonizmus az egyik legfontosabb iskola volt a késő antik filozófiában, és hatással volt a miszticizmusra.
55. Plotinosz szerint az emberi lélek célja, hogy visszatérjen az Egységhez, a legfelsőbb létezőhöz.
56. A sztoikusok szerint az erény az egyetlen jó, és minden más közömbös.
57. Az epikureusok szerint a félelem, különösen a haláltól való félelem, az egyik legnagyobb akadály a boldogság elérésében.
58. A szkepticizmus fő célja az ataraxia, vagyis a lelki zavartalanság elérése volt.
59. A filozófiai iskolák eltérő tanításai az antik világban virágoztak, és mindegyik hozzájárult a filozófia fejlődéséhez.
60. Az antik filozófiai iskolák tanításai ma is befolyásolják a modern filozófiai gondolkodást.
nur Deutsch
1. Die antike Philosophie war in verschiedene Schulen unterteilt, die unterschiedliche Gedanken und Ansätze vertraten.
2. Die früheste philosophische Schule war die Milesische Schule, die unter der Leitung von Thales die Naturelemente erforschte.
3. Thales glaubte, dass das grundlegende Element der Welt Wasser sei und alle Dinge daraus hervorgingen.
4. Anaximander betrachtete das Apeiron, das Unendliche, als die Quelle des Universums.
5. Anaximenes nannte Luft als das grundlegende Element, aus dem alles entsteht.
6. Die Pythagoreer, Schüler von Pythagoras, betonten die mystische Bedeutung der Zahlen.
7. Pythagoras glaubte, dass die Harmonie der Welt auf mathematischen Verhältnissen beruht.
8. Die Schule des Heraklit lehrte, dass der Wandel das einzig Beständige in der Welt sei.
9. Heraklit ist bekannt für seinen Ausspruch: „Man kann nicht zweimal in denselben Fluss steigen.”
10. Die Schule des Parmenides lehrte, dass das Sein ewig und unveränderlich ist und jede Veränderung eine Illusion darstellt.
11. Parmenides glaubte, dass die Wahrheit nicht durch die Sinne, sondern durch das Denken erkannt werden kann.
12. Die Sophisten predigten den Relativismus und die Bedeutung der Rhetorik, besonders Protagoras und Gorgias.
13. Protagoras ist bekannt für den Satz: „Der Mensch ist das Maß aller Dinge.”
14. Sokrates war der erste Philosoph, der das innere moralische Leben und die Suche nach Wissen in den Mittelpunkt stellte.
15. Sokrates’ Methode basierte auf einer Reihe von Fragen und Antworten, der sogenannten Dialektik.
16. Sokrates hinterließ keine Schriften, seine Lehren wurden von Platon und Xenophon aufgezeichnet.
17. Platon gründete die Akademie, eine philosophische Schule, die mehr als 900 Jahre bestand.
18. Im Zentrum von Platons Philosophie stand die Theorie der Ideenwelt.
19. Nach Platon ist die reale Welt nur eine unvollkommene Kopie der Ideen.
20. Platons Schüler Aristoteles wich von den Lehren seines Meisters ab und konzentrierte sich mehr auf die konkrete Realität.
21. Aristoteles gründete das Lykeion, wo er die Wissenschaften systematisierte.
22. Die Philosophie des Aristoteles basierte auf Empirismus und Logik.
23. Nach Aristoteles hat jede Sache ein Endziel, auf das sie hinstrebt, dieses nannte er Telos.
24. Die Stoische Schule wurde von Zenon gegründet und stellte das tugendhafte Leben in den Mittelpunkt.
25. Nach den Stoikern muss der Mensch lernen, seine Emotionen zu beherrschen, um Glück zu erreichen.
26. Die Stoische Philosophie lehrte, dass die Welt von einem vernünftigen, göttlichen Prinzip, dem Logos, gelenkt wird.
27. Die Stoiker glaubten, dass das Schicksal unveränderlich ist und nur akzeptiert werden kann.
28. Epikur gründete eine andere philosophische Schule, die die Erlangung von Lust als Ziel des Lebens betrachtete.
29. Epikur glaubte, dass das höchste Glück in der Befreiung von körperlichem und seelischem Schmerz liegt.
30. Die Epikureer lehrten, dass das einfache Leben und Freundschaft der Schlüssel zum Glück sind.
31. Die Epikureer betrachteten die Angst vor dem Tod als unbegründet, da der Tod das Ende des Bewusstseins ist.
32. Die epikureische Philosophie war eine Form des Hedonismus, betonte jedoch vernünftige Freuden.
33. Die Kynische Schule wurde durch Diogenes bekannt, der für seine Ablehnung gesellschaftlicher Normen berühmt war.
34. Die Kyniker predigten ein einfaches, natürliches Leben und lehnten alle unnötigen Dinge ab.
35. Diogenes lebte in einem Fass, um zu zeigen, wie überflüssig gesellschaftliche Güter sind.
36. Das Ziel der Kynischen Philosophie war es, Autarkie, also Unabhängigkeit, zu erreichen.
37. Die Schule des Skeptizismus unter Pyrrhon lehrte, dass menschliches Wissen begrenzt ist und nichts sicher erkannt werden kann.
38. Nach den Skeptikern führt das Enthalten von Urteilen, die Epoche, zu innerem Frieden.
39. Die Skeptiker lehnten absolute Wahrheiten ab und betrachteten alle Ansichten als relativ.
40. Der Neuplatonismus, gegründet von Plotin, erhob Platons Lehren auf eine göttliche Ebene.
41. Die Neuplatoniker glaubten, dass die Realität hierarchisch aufgebaut ist und der Mensch durch Erkenntnis aufsteigen kann.
42. Der Neuplatonismus hatte großen Einfluss auf die christliche Theologie und das mittelalterliche Denken.
43. Die Debatte zwischen den Stoikern und den Epikureern war eine der zentralen Fragen der antiken Philosophie.
44. Die Stoiker betonten die Ausübung von Tugend und die Beherrschung der Emotionen.
45. Die Epikureer glaubten, dass das höchste Ziel des Lebens die Lust sei, aber nur vernünftige Freuden führen zum Glück.
46. Die Kyniker lehnten sowohl die Ansichten der Stoiker als auch der Epikureer ab und predigten Selbstgenügsamkeit.
47. Die Akademie und das Lykeion waren die wichtigsten philosophischen Zentren der antiken Welt.
48. Nach den Neuplatonikern strebt die Seele nach den vollkommenen Ideen, und die Philosophie ist das höchste Mittel zur Erkenntnis.
49. Die Skeptiker glaubten, dass der Mensch nie vollkommen sicher in seinem Wissen sein kann, und betrachteten daher jedes Urteil als vorläufig.
50. Die stoische Philosophie war auch in der römischen Welt beliebt, besonders unter Kaiser Marcus Aurelius.
51. Epiktet, ein weiterer berühmter Stoiker, betonte die Bedeutung der inneren Freiheit.
52. Der Epikureismus verbreitete sich auch in der römischen Zeit, obwohl viele seine Lehren missverstanden.
53. Der Einfluss der kynischen Philosophie zeigt sich besonders im christlichen Asketismus.
54. Der Neuplatonismus war eine der wichtigsten Schulen der spätantiken Philosophie und beeinflusste den Mystizismus.
55. Nach Plotin ist das Ziel der menschlichen Seele, zur Einheit, dem höchsten Wesen, zurückzukehren.
56. Die Stoiker glaubten, dass Tugend das einzige Gut ist und alles andere gleichgültig.
57. Die Epikureer glaubten, dass Angst, besonders die Angst vor dem Tod, eines der größten Hindernisse für das Glück ist.
58. Das Hauptziel des Skeptizismus war die Erreichung von Ataraxie, der Seelenruhe.
59. Die unterschiedlichen Lehren der philosophischen Schulen gediehen in der antiken Welt, und jede trug zur Entwicklung der Philosophie bei.
60. Die Lehren der antiken Philosophenschulen beeinflussen auch heute noch das moderne philosophische Denken.


„Die Schule von Athen” (Gemälde)

[Bearbeiten]
1. Az „Athéni iskola” című festmény Raffaello híres reneszánsz műve, amely a filozófia allegóriája. - „Die Schule von Athen” ist ein berühmtes Renaissancegemälde von Raffael und eine Allegorie der Philosophie.
2. A festmény központi alakjai Platón és Arisztotelész, akik az antik filozófia legnagyobb gondolkodói. - Die zentralen Figuren des Gemäldes sind Platon und Aristoteles, die größten Denker der antiken Philosophie.
3. Platón a festményen az eget mutatja, utalva az ideatanra, amely szerint az anyagi világ csak másolat az eszmékről. - Platon zeigt auf dem Gemälde in den Himmel, was auf seine Ideenlehre hinweist, wonach die materielle Welt nur ein Abbild der Ideenwelt ist.
4. Arisztotelész lefelé mutat, jelezve, hogy filozófiája a megfigyelésen és az empirikus világról szerzett tapasztalatokon alapul. - Aristoteles zeigt nach unten, was darauf hinweist, dass seine Philosophie auf Beobachtung und empirischen Erfahrungen der realen Welt beruht.
5. Platón a „Timaiosz” című könyvét tartja a kezében, amely a kozmológiáról szól. - Platon hält das Buch „Timaios” in der Hand, das sich mit Kosmologie befasst.
6. Arisztotelész a „Nikomakhoszi etika” című művét tartja, amely az erényekről és az etikai életmódról szól. - Aristoteles hält das Buch „Nikomachische Ethik” in der Hand, das über Tugenden und ethisches Verhalten spricht.
7. Szókratész is megjelenik, aki ismert volt a dialektikai módszeréről és a kérdés-felelet módszertanáról. - Sokrates ist ebenfalls dargestellt, bekannt für seine dialektische Methode und die Methode des Fragen und Antwortens.
8. Szókratész alakja jobbra található, körülötte tanítványokkal, akik figyelmesen hallgatják. - Die Figur des Sokrates befindet sich rechts, umgeben von Schülern, die ihm aufmerksam zuhören.
9. Püthagorasz a bal oldalon látható, amint egy táblát tart, amelyen matematikai ábrák szerepelnek. - Pythagoras ist links zu sehen, wie er eine Tafel mit mathematischen Figuren hält.
10. Püthagorasz híres a számok filozófiájáról és a világegyetem matematikai harmóniájáról alkotott elméletéről. - Pythagoras ist bekannt für seine Philosophie der Zahlen und die Theorie der mathematischen Harmonie des Universums.
11. Püthagorasz előtti táblán a zene és a matematika közötti kapcsolatot jelképező pentachord látható. - Vor Pythagoras ist eine Tafel zu sehen, die das Pentachord zeigt, ein Symbol für die Verbindung zwischen Musik und Mathematik.
12. Euklidész, a geometria atyja, a jobb oldalon egy táblát használ, hogy tanítványainak geometriai ábrákat mutasson. - Euklid, der Vater der Geometrie, verwendet auf der rechten Seite eine Tafel, um seinen Schülern geometrische Figuren zu zeigen.
13. Euklidész egy körzős tábla fölé hajol, és tanítja az alapvető geometriai szabályokat. - Euklid beugt sich über eine Tafel mit einem Zirkel und lehrt die grundlegenden Gesetze der Geometrie.
14. Az Euklidész alakja valószínűleg az építész Bramante, Raffaello kortársa alapján készült. - Die Figur des Euklid basiert vermutlich auf dem Architekten Bramante, einem Zeitgenossen von Raffael.
15. Diogenész, a cinikus filozófus, a lépcsőn ül a festmény közepén, távol a többiektől. - Diogenes, der Kyniker, sitzt auf der Treppe in der Mitte des Gemäldes, abseits von den anderen.
16. Diogenész híres volt egyszerű, aszkéta életmódjáról és a konvenciókkal való szembenállásáról. - Diogenes war bekannt für seinen einfachen, asketischen Lebensstil und seine Ablehnung gesellschaftlicher Konventionen.
17. A festmény bal oldalán Hérakleitosz látható, aki filozófiájában a változás és az ellentétek fontosságát hangsúlyozta. - Auf der linken Seite ist Heraklit zu sehen, der in seiner Philosophie die Bedeutung von Wandel und Gegensätzen betonte.
18. Hérakleitosz mélyen elgondolkodva egy márványlépcsőn ül, külön a többi filozófustól. - Heraklit sitzt tief in Gedanken versunken auf einer Marmortreppe, abseits der anderen Philosophen.
19. Hérakleitosz alakja Michelangelo vonásait viseli, akit Raffaello nagyra becsült. - Die Figur des Heraklit trägt die Züge von Michelangelo, den Raffael sehr bewunderte.
20. A festmény egyik fontos szereplője Parmenidész, aki a létezés és a változatlanság filozófiájáról ismert. - Eine der wichtigen Figuren des Gemäldes ist Parmenides, bekannt für seine Philosophie des Seins und der Unveränderlichkeit.
21. Parmenidész a jobb oldalon áll, kezében egy könyvvel, és figyelmesen olvassa azt. - Parmenides steht rechts, hält ein Buch in der Hand und liest es aufmerksam.
22. Ptolemaiosz király a jobb szélen látható, kezében egy földgömbbel, amely az asztronómiai tanulmányaira utal. - König Ptolemaios ist am rechten Rand zu sehen, mit einem Globus in der Hand, der auf seine astronomischen Studien hinweist.
23. Ptolemaiosz hátulról van ábrázolva, egy aranyszínű koronával, amely királyi státuszára utal. - Ptolemaios ist von hinten dargestellt, mit einer goldenen Krone, die auf seinen königlichen Status hinweist.
24. Zénón, a sztoikus filozófia megalapítója, egy csoport filozófus mellett áll a festmény bal oldalán. - Zenon, der Begründer der stoischen Philosophie, steht neben einer Gruppe von Philosophen auf der linken Seite des Gemäldes.
25. Zénón tanítása a bölcsességre és a szenvedélyek feletti uralomra épült. - Die Lehren des Zenon basierten auf Weisheit und der Kontrolle über die Leidenschaften.
26. A háttérben Platón híres iskolája, az Akadémia építészeti formában jelenik meg. - Im Hintergrund erscheint Platons berühmte Schule, die Akademie, in architektonischer Form.
27. Az épület középső boltíve az Akadémia szellemiségét szimbolizálja, amely a filozófia otthona. - Der mittlere Bogen des Gebäudes symbolisiert den Geist der Akademie als Heimat der Philosophie.
28. Az építészeti stílus a klasszikus római és görög kultúra egyesülését tükrözi. - Der architektonische Stil spiegelt die Vereinigung von klassischer römischer und griechischer Kultur wider.
29. A festmény jobb oldalán Pitagorasz tanítványaival együtt dolgozik, illusztrálva a matematikai gondolkodást. - Auf der rechten Seite arbeitet Pythagoras mit seinen Schülern zusammen, was das mathematische Denken illustriert.
30. A festmény központi alakjai a görög filozófia két legnagyobb irányzatát képviselik: az idealizmust és a realizmust. - Die zentralen Figuren des Gemäldes repräsentieren die beiden größten Strömungen der griechischen Philosophie: Idealismus und Realismus.
31. Szókratész ikonikus alakja a filozófiai viták fontosságát emeli ki. - Die ikonische Figur des Sokrates hebt die Bedeutung philosophischer Debatten hervor.
32. Szókratész korai halála ellenére óriási hatással volt a görög és későbbi nyugati filozófiára. - Trotz seines frühen Todes hatte Sokrates enormen Einfluss auf die griechische und spätere westliche Philosophie.
33. Euklidész, a geometriában elért eredményei miatt, az egyik legfontosabb tudósnak számít az ókorban. - Euklid zählt aufgrund seiner Errungenschaften in der Geometrie zu den bedeutendsten Wissenschaftlern der Antike.
34. Platón és Arisztotelész középen való elhelyezése a két filozófus tanításainak központi szerepét tükrözi. - Die zentrale Platzierung von Platon und Aristoteles spiegelt die zentrale Rolle ihrer Lehren wider.
35. Platón idealista nézetei az igazság keresésére és a valóság mögötti eszmék megértésére összpontosítottak. - Platons idealistische Ansichten konzentrierten sich auf die Suche nach Wahrheit und das Verständnis der Ideen hinter der Realität.
36. Arisztotelész gyakorlati filozófiája az emberi tapasztalatok és az etika elemzésére épült. - Aristoteles’ praktische Philosophie basierte auf der Analyse menschlicher Erfahrungen und der Ethik.
37. Az építészeti elemek az antik bölcsesség és a reneszánsz emberi gondolkodás közötti kapcsolatot szimbolizálják. - Die architektonischen Elemente symbolisieren die Verbindung zwischen antiker Weisheit und dem Denken der Renaissance.
38. A festményen ábrázolt filozófusok mindegyike hozzájárult a tudomány és a művészet fejlődéséhez. - Jeder der auf dem Gemälde dargestellten Philosophen trug zur Entwicklung von Wissenschaft und Kunst bei.
39. Az „Athéni iskola” című festményével Raffaello a filozófiai gondolkodás előtt tisztelgett. - Mit „Die Schule von Athen” zollte Raffael dem philosophischen Denken seinen Respekt.
40. A festmény reneszánsz szellemisége a humanizmusra és az emberi tudás dicséretére összpontosít. - Der Geist der Renaissance im Gemälde konzentriert sich auf den Humanismus und das Lob des menschlichen Wissens.
41. Hérakleitosz alakja a filozófus gondolataiban rejlő melankóliát és befelé fordulást ábrázolja. - Die Figur des Heraklit stellt die Melancholie und Introvertiertheit in den Gedanken des Philosophen dar.
42. Diogenész szabad és konvencionális szabályokkal szembeni életvitele a filozófia szabadságát képviseli. - Der unkonventionelle Lebensstil des Diogenes repräsentiert die Freiheit der Philosophie.
43. Ptolemaiosz alakja arra emlékeztet, hogy a csillagászat és a matematika szintén szorosan kapcsolódnak a filozófiához. - Die Figur des Ptolemäus erinnert daran, dass Astronomie und Mathematik ebenfalls eng mit der Philosophie verbunden sind.
44. Püthagorasz matematikai felfedezései a tudományok összekapcsolódásának fontosságát jelképezik. - Die mathematischen Entdeckungen von Pythagoras symbolisieren die Bedeutung der Verflechtung der Wissenschaften.
45. Platón ideatanának központi gondolata az volt, hogy a világban látott dolgok tökéletlen másai az örök eszméknek. - Die zentrale Idee von Platons Ideenlehre war, dass die Dinge, die wir in der Welt sehen, unvollkommene Abbilder der ewigen Ideen sind.
46. Arisztotelész az etika és a politikai filozófia terén kifejtett gondolataival az emberi cselekvésre összpontosított. - Aristoteles konzentrierte sich mit seinen Gedanken in der Ethik und politischen Philosophie auf menschliches Handeln.
47. Parmenidész filozófiája szerint a létezés állandó és változatlan, amit Raffaello a komoly arckifejezéssel ábrázol. - Parmenides' Philosophie zufolge ist das Sein unveränderlich, was Raffael durch seinen ernsten Gesichtsausdruck darstellt.
48. A festmény középső íve a filozófiai ismeretek áthidalását jelképezi a múlt és a jelen között. - Der zentrale Bogen des Gemäldes symbolisiert die Überbrückung philosophischer Erkenntnisse zwischen Vergangenheit und Gegenwart.
49. Platón alakja egy szimbolikus kapu a metafizikai gondolkodás világába. - Die Figur Platons ist ein symbolisches Tor zur Welt des metaphysischen Denkens.
50. Arisztotelész lábainak szilárd állása az ő gyakorlati és földhözragadt filozófiájának szimbóluma. - Aristoteles' fest verankerte Füße sind ein Symbol für seine praktische und bodenständige Philosophie.
51. A festményen található összes filozófus különböző tudományágakat képvisel, a matematika, a filozófia és a csillagászat területéről. - Die auf dem Gemälde dargestellten Philosophen repräsentieren verschiedene Disziplinen wie Mathematik, Philosophie und Astronomie.
52. Raffaello a festményen keresztül a humanizmus eszméjét is ünnepelte, amely a reneszánsz egyik központi gondolata volt. - Raffael feierte mit dem Gemälde auch die Idee des Humanismus, eines der zentralen Konzepte der Renaissance.
53. A diákok és tanítványok jelenléte azt sugallja, hogy a filozófiai ismeretek átadása generációkon átívelő folyamat. - Die Anwesenheit von Schülern und Studenten suggeriert, dass die Weitergabe philosophischen Wissens ein generationsübergreifender Prozess ist.
54. Euklidész geometriai alakzatai a tudományos gondolkodás alapjainak fontosságát hangsúlyozzák. - Die geometrischen Figuren des Euklid betonen die Bedeutung der Grundlagen wissenschaftlichen Denkens.
55. Püthagorasz mellett ülő diákok a filozófia és a matematika közötti kapcsolat fontosságát emelik ki. - Die neben Pythagoras sitzenden Schüler heben die Bedeutung der Verbindung zwischen Philosophie und Mathematik hervor.
56. A háttérben lévő antik oszlopok a klasszikus civilizációk nagyszerűségét tükrözik. - Die antiken Säulen im Hintergrund spiegeln die Größe der klassischen Zivilisationen wider.
57. Diogenész alakja nyugodt és közömbös, ami filozófiájának a társadalmi normák elutasításán alapuló lényegét tükrözi. - Die ruhige und gleichgültige Haltung des Diogenes spiegelt das Wesen seiner Philosophie wider, die auf der Ablehnung sozialer Normen basiert.
58. A festmény általános kompozíciója a tudás megszerzésének folyamatát és az emberi intellektus dicsőítését ábrázolja. - Die allgemeine Komposition des Gemäldes stellt den Prozess des Wissenserwerbs und die Verherrlichung des menschlichen Intellekts dar.
59. Raffaello mesterműve a reneszánsz kultúra egyik legnagyobb vívmánya, amely az antik világ és a modern gondolkodás közötti híd szerepét tölti be. - Raffaels Meisterwerk ist eine der größten Errungenschaften der Renaissancekultur, die eine Brücke zwischen der antiken Welt und dem modernen Denken schlägt.
60. Az „Athéni iskola” a filozófia, a tudomány és a művészet összefonódásának gyönyörű ábrázolása, amely ma is hatással van a kultúrára. - „Die Schule von Athen” ist eine wunderschöne Darstellung der Verbindung von Philosophie, Wissenschaft und Kunst, die bis heute die Kultur beeinflusst.
nur Ungarisch
1. Az „Athéni iskola” című festmény Raffaello híres reneszánsz műve, amely a filozófia allegóriája.
2. A festmény központi alakjai Platón és Arisztotelész, akik az antik filozófia legnagyobb gondolkodói.
3. Platón a festményen az eget mutatja, utalva az ideatanra, amely szerint az anyagi világ csak másolat az eszmékről.
4. Arisztotelész lefelé mutat, jelezve, hogy filozófiája a megfigyelésen és az empirikus világról szerzett tapasztalatokon alapul.
5. Platón a „Timaiosz” című könyvét tartja a kezében, amely a kozmológiáról szól.
6. Arisztotelész a „Nikomakhoszi etika” című művét tartja, amely az erényekről és az etikai életmódról szól.
7. Szókratész is megjelenik, aki ismert volt a dialektikai módszeréről és a kérdés-felelet módszertanáról.
8. Szókratész alakja jobbra található, körülötte tanítványokkal, akik figyelmesen hallgatják.
9. Püthagorasz a bal oldalon látható, amint egy táblát tart, amelyen matematikai ábrák szerepelnek.
10. Püthagorasz híres a számok filozófiájáról és a világegyetem matematikai harmóniájáról alkotott elméletéről.
11. Püthagorasz előtti táblán a zene és a matematika közötti kapcsolatot jelképező pentachord látható.
12. Euklidész, a geometria atyja, a jobb oldalon egy táblát használ, hogy tanítványainak geometriai ábrákat mutasson.
13. Euklidész egy körzős tábla fölé hajol, és tanítja az alapvető geometriai szabályokat.
14. Az Euklidész alakja valószínűleg az építész Bramante, Raffaello kortársa alapján készült.
15. Diogenész, a cinikus filozófus, a lépcsőn ül a festmény közepén, távol a többiektől.
16. Diogenész híres volt egyszerű, aszkéta életmódjáról és a konvenciókkal való szembenállásáról.
17. A festmény bal oldalán Hérakleitosz látható, aki filozófiájában a változás és az ellentétek fontosságát hangsúlyozta.
18. Hérakleitosz mélyen elgondolkodva egy márványlépcsőn ül, külön a többi filozófustól.
19. Hérakleitosz alakja Michelangelo vonásait viseli, akit Raffaello nagyra becsült.
20. A festmény egyik fontos szereplője Parmenidész, aki a létezés és a változatlanság filozófiájáról ismert.
21. Parmenidész a jobb oldalon áll, kezében egy könyvvel, és figyelmesen olvassa azt.
22. Ptolemaiosz király a jobb szélen látható, kezében egy földgömbbel, amely az asztronómiai tanulmányaira utal.
23. Ptolemaiosz hátulról van ábrázolva, egy aranyszínű koronával, amely királyi státuszára utal.
24. Zénón, a sztoikus filozófia megalapítója, egy csoport filozófus mellett áll a festmény bal oldalán.
25. Zénón tanítása a bölcsességre és a szenvedélyek feletti uralomra épült.
26. A háttérben Platón híres iskolája, az Akadémia építészeti formában jelenik meg.
27. Az épület középső boltíve az Akadémia szellemiségét szimbolizálja, amely a filozófia otthona.
28. Az építészeti stílus a klasszikus római és görög kultúra egyesülését tükrözi.
29. A festmény jobb oldalán Pitagorasz tanítványaival együtt dolgozik, illusztrálva a matematikai gondolkodást.
30. A festmény központi alakjai a görög filozófia két legnagyobb irányzatát képviselik: az idealizmust és a realizmust.
31. Szókratész ikonikus alakja a filozófiai viták fontosságát emeli ki.
32. Szókratész korai halála ellenére óriási hatással volt a görög és későbbi nyugati filozófiára.
33. Euklidész, a geometriában elért eredményei miatt, az egyik legfontosabb tudósnak számít az ókorban.
34. Platón és Arisztotelész középen való elhelyezése a két filozófus tanításainak központi szerepét tükrözi.
35. Platón idealista nézetei az igazság keresésére és a valóság mögötti eszmék megértésére összpontosítottak.
36. Arisztotelész gyakorlati filozófiája az emberi tapasztalatok és az etika elemzésére épült.
37. Az építészeti elemek az antik bölcsesség és a reneszánsz emberi gondolkodás közötti kapcsolatot szimbolizálják.
38. A festményen ábrázolt filozófusok mindegyike hozzájárult a tudomány és a művészet fejlődéséhez.
39. Az „Athéni iskola” című festményével Raffaello a filozófiai gondolkodás előtt tisztelgett.
40. A festmény reneszánsz szellemisége a humanizmusra és az emberi tudás dicséretére összpontosít.
41. Hérakleitosz alakja a filozófus gondolataiban rejlő melankóliát és befelé fordulást ábrázolja.
42. Diogenész szabad és konvencionális szabályokkal szembeni életvitele a filozófia szabadságát képviseli.
43. Ptolemaiosz alakja arra emlékeztet, hogy a csillagászat és a matematika szintén szorosan kapcsolódnak a filozófiához.
44. Püthagorasz matematikai felfedezései a tudományok összekapcsolódásának fontosságát jelképezik.
45. Platón ideatanának központi gondolata az volt, hogy a világban látott dolgok tökéletlen másai az örök eszméknek.
46. Arisztotelész az etika és a politikai filozófia terén kifejtett gondolataival az emberi cselekvésre összpontosított.
47. Parmenidész filozófiája szerint a létezés állandó és változatlan, amit Raffaello a komoly arckifejezéssel ábrázol.
48. A festmény középső íve a filozófiai ismeretek áthidalását jelképezi a múlt és a jelen között.
49. Platón alakja egy szimbolikus kapu a metafizikai gondolkodás világába.
50. Arisztotelész lábainak szilárd állása az ő gyakorlati és földhözragadt filozófiájának szimbóluma.
51. A festményen található összes filozófus különböző tudományágakat képvisel, a matematika, a filozófia és a csillagászat területéről.
52. Raffaello a festményen keresztül a humanizmus eszméjét is ünnepelte, amely a reneszánsz egyik központi gondolata volt.
53. A diákok és tanítványok jelenléte azt sugallja, hogy a filozófiai ismeretek átadása generációkon átívelő folyamat.
54. Euklidész geometriai alakzatai a tudományos gondolkodás alapjainak fontosságát hangsúlyozzák.
55. Püthagorasz mellett ülő diákok a filozófia és a matematika közötti kapcsolat fontosságát emelik ki.
56. A háttérben lévő antik oszlopok a klasszikus civilizációk nagyszerűségét tükrözik.
57. Diogenész alakja nyugodt és közömbös, ami filozófiájának a társadalmi normák elutasításán alapuló lényegét tükrözi.
58. A festmény általános kompozíciója a tudás megszerzésének folyamatát és az emberi intellektus dicsőítését ábrázolja.
59. Raffaello mesterműve a reneszánsz kultúra egyik legnagyobb vívmánya, amely az antik világ és a modern gondolkodás közötti híd szerepét tölti be.
60. Az „Athéni iskola” a filozófia, a tudomány és a művészet összefonódásának gyönyörű ábrázolása, amely ma is hatással van a kultúrára.
nur Deutsch
1. „Die Schule von Athen” ist ein berühmtes Renaissancegemälde von Raffael und eine Allegorie der Philosophie.
2. Die zentralen Figuren des Gemäldes sind Platon und Aristoteles, die größten Denker der antiken Philosophie.
3. Platon zeigt auf dem Gemälde in den Himmel, was auf seine Ideenlehre hinweist, wonach die materielle Welt nur ein Abbild der Ideenwelt ist.
4. Aristoteles zeigt nach unten, was darauf hinweist, dass seine Philosophie auf Beobachtung und empirischen Erfahrungen der realen Welt beruht.
5. Platon hält das Buch „Timaios” in der Hand, das sich mit Kosmologie befasst.
6. Aristoteles hält das Buch „Nikomachische Ethik” in der Hand, das über Tugenden und ethisches Verhalten spricht.
7. Sokrates ist ebenfalls dargestellt, bekannt für seine dialektische Methode und die Methode des Fragen und Antwortens.
8. Die Figur des Sokrates befindet sich rechts, umgeben von Schülern, die ihm aufmerksam zuhören.
9. Pythagoras ist links zu sehen, wie er eine Tafel mit mathematischen Figuren hält.
10. Pythagoras ist bekannt für seine Philosophie der Zahlen und die Theorie der mathematischen Harmonie des Universums.
11. Vor Pythagoras ist eine Tafel zu sehen, die das Pentachord zeigt, ein Symbol für die Verbindung zwischen Musik und Mathematik.
12. Euklid, der Vater der Geometrie, verwendet auf der rechten Seite eine Tafel, um seinen Schülern geometrische Figuren zu zeigen.
13. Euklid beugt sich über eine Tafel mit einem Zirkel und lehrt die grundlegenden Gesetze der Geometrie.
14. Die Figur des Euklid basiert vermutlich auf dem Architekten Bramante, einem Zeitgenossen von Raffael.
15. Diogenes, der Kyniker, sitzt auf der Treppe in der Mitte des Gemäldes, abseits von den anderen.
16. Diogenes war bekannt für seinen einfachen, asketischen Lebensstil und seine Ablehnung gesellschaftlicher Konventionen.
17. Auf der linken Seite ist Heraklit zu sehen, der in seiner Philosophie die Bedeutung von Wandel und Gegensätzen betonte.
18. Heraklit sitzt tief in Gedanken versunken auf einer Marmortreppe, abseits der anderen Philosophen.
19. Die Figur des Heraklit trägt die Züge von Michelangelo, den Raffael sehr bewunderte.
20. Eine der wichtigen Figuren des Gemäldes ist Parmenides, bekannt für seine Philosophie des Seins und der Unveränderlichkeit.
21. Parmenides steht rechts, hält ein Buch in der Hand und liest es aufmerksam.
22. König Ptolemaios ist am rechten Rand zu sehen, mit einem Globus in der Hand, der auf seine astronomischen Studien hinweist.
23. Ptolemaios ist von hinten dargestellt, mit einer goldenen Krone, die auf seinen königlichen Status hinweist.
24. Zenon, der Begründer der stoischen Philosophie, steht neben einer Gruppe von Philosophen auf der linken Seite des Gemäldes.
25. Die Lehren des Zenon basierten auf Weisheit und der Kontrolle über die Leidenschaften.
26. Im Hintergrund erscheint Platons berühmte Schule, die Akademie, in architektonischer Form.
27. Der mittlere Bogen des Gebäudes symbolisiert den Geist der Akademie als Heimat der Philosophie.
28. Der architektonische Stil spiegelt die Vereinigung von klassischer römischer und griechischer Kultur wider.
29. Auf der rechten Seite arbeitet Pythagoras mit seinen Schülern zusammen, was das mathematische Denken illustriert.
30. Die zentralen Figuren des Gemäldes repräsentieren die beiden größten Strömungen der griechischen Philosophie: Idealismus und Realismus.
31. Die ikonische Figur des Sokrates hebt die Bedeutung philosophischer Debatten hervor.
32. Trotz seines frühen Todes hatte Sokrates enormen Einfluss auf die griechische und spätere westliche Philosophie.
33. Euklid zählt aufgrund seiner Errungenschaften in der Geometrie zu den bedeutendsten Wissenschaftlern der Antike.
34. Die zentrale Platzierung von Platon und Aristoteles spiegelt die zentrale Rolle ihrer Lehren wider.
35. Platons idealistische Ansichten konzentrierten sich auf die Suche nach Wahrheit und das Verständnis der Ideen hinter der Realität.
36. Aristoteles’ praktische Philosophie basierte auf der Analyse menschlicher Erfahrungen und der Ethik.
37. Die architektonischen Elemente symbolisieren die Verbindung zwischen antiker Weisheit und dem Denken der Renaissance.
38. Jeder der auf dem Gemälde dargestellten Philosophen trug zur Entwicklung von Wissenschaft und Kunst bei.
39. Mit „Die Schule von Athen” zollte Raffael dem philosophischen Denken seinen Respekt.
40. Der Geist der Renaissance im Gemälde konzentriert sich auf den Humanismus und das Lob des menschlichen Wissens.
41. Die Figur des Heraklit stellt die Melancholie und Introvertiertheit in den Gedanken des Philosophen dar.
42. Der unkonventionelle Lebensstil des Diogenes repräsentiert die Freiheit der Philosophie.
43. Die Figur des Ptolemäus erinnert daran, dass Astronomie und Mathematik ebenfalls eng mit der Philosophie verbunden sind.
44. Die mathematischen Entdeckungen von Pythagoras symbolisieren die Bedeutung der Verflechtung der Wissenschaften.
45. Die zentrale Idee von Platons Ideenlehre war, dass die Dinge, die wir in der Welt sehen, unvollkommene Abbilder der ewigen Ideen sind.
46. Aristoteles konzentrierte sich mit seinen Gedanken in der Ethik und politischen Philosophie auf menschliches Handeln.
47. Parmenides’ Philosophie zufolge ist das Sein unveränderlich, was Raffael durch seinen ernsten Gesichtsausdruck darstellt.
48. Der zentrale Bogen des Gemäldes symbolisiert die Überbrückung philosophischer Erkenntnisse zwischen Vergangenheit und Gegenwart.
49. Die Figur Platons ist ein symbolisches Tor zur Welt des metaphysischen Denkens.
50. Aristoteles’ fest verankerte Füße sind ein Symbol für seine praktische und bodenständige Philosophie.
51. Die auf dem Gemälde dargestellten Philosophen repräsentieren verschiedene Disziplinen wie Mathematik, Philosophie und Astronomie.
52. Raffael feierte mit dem Gemälde auch die Idee des Humanismus, eines der zentralen Konzepte der Renaissance.
53. Die Anwesenheit von Schülern und Studenten suggeriert, dass die Weitergabe philosophischen Wissens ein generationsübergreifender Prozess ist.
54. Die geometrischen Figuren des Euklid betonen die Bedeutung der Grundlagen wissenschaftlichen Denkens.
55. Die neben Pythagoras sitzenden Schüler heben die Bedeutung der Verbindung zwischen Philosophie und Mathematik hervor.
56. Die antiken Säulen im Hintergrund spiegeln die Größe der klassischen Zivilisationen wider.
57. Die ruhige und gleichgültige Haltung des Diogenes spiegelt das Wesen seiner Philosophie wider, die auf der Ablehnung sozialer Normen basiert.
58. Die allgemeine Komposition des Gemäldes stellt den Prozess des Wissenserwerbs und die Verherrlichung des menschlichen Intellekts dar.
59. Raffaels Meisterwerk ist eine der größten Errungenschaften der Renaissancekultur, die eine Brücke zwischen der antiken Welt und dem modernen Denken schlägt.
60. „Die Schule von Athen” ist eine wunderschöne Darstellung der Verbindung von Philosophie, Wissenschaft und Kunst, die bis heute die Kultur beeinflusst.

Theophrastos

[Bearbeiten]
1. Theophrasztosz Eresoszból származott, egy kis városból Leszbosz szigetén. - Theophrastos stammte aus Eresos, einer kleinen Stadt auf der Insel Lesbos.
2. I.e. 371 körül született, és Arisztotelész tanítványa lett. - Er wurde um 371 v. Chr. geboren und wurde Schüler von Aristoteles.
3. Theophrasztoszt leginkább botanikai és zoológiai munkásságáról ismerik. - Theophrastos ist vor allem für seine Arbeiten in der Botanik und Zoologie bekannt.
4. Arisztotelész halála után ő vette át a Lükeion, Arisztotelész iskolájának vezetését. - Nach dem Tod von Aristoteles übernahm er die Leitung des Lykeion, der Schule von Aristoteles.
5. Theophrasztosz legnagyobb botanikai műve a „Növények története” volt. - Theophrastos’ bedeutendstes botanisches Werk war „Geschichte der Pflanzen”.
6. Munkáiban részletesen leírta a növények anatómiáját és élettanát. - In seinen Arbeiten beschrieb er detailliert die Anatomie und Physiologie von Pflanzen.
7. Theophrasztosz rendszerezte a növényeket azok tulajdonságai alapján, így a modern botanikai osztályozás előfutárának tekinthető. - Theophrastos systematisierte Pflanzen anhand ihrer Eigenschaften und gilt daher als Vorläufer der modernen botanischen Klassifikation.
8. Ő volt az első, aki különbséget tett az egyszikű és kétszikű növények között. - Er war der Erste, der zwischen ein- und zweikeimblättrigen Pflanzen unterschied.
9. Theophrasztosz fontos szerepet játszott a növénytan tudományos alapjainak lefektetésében. - Theophrastos spielte eine wichtige Rolle bei der Etablierung der wissenschaftlichen Grundlagen der Botanik.
10. Munkáiban nemcsak a növényeket, hanem azok termesztési módjait is vizsgálta. - In seinen Arbeiten untersuchte er nicht nur Pflanzen, sondern auch deren Anbaumethoden.
11. A „Növények okairól” című másik műve a növények növekedését és fejlődését elemzi. - Sein anderes Werk „Über die Ursachen der Pflanzen” analysiert das Wachstum und die Entwicklung von Pflanzen.
12. Theophrasztosz kiterjedt kísérleteket végzett, hogy megértse a növények vízigényét. - Theophrastos führte umfangreiche Experimente durch, um den Wasserbedarf von Pflanzen zu verstehen.
13. Arisztotelész után őt tartják az egyik legfontosabb görög természettudósnak. - Nach Aristoteles wird er als einer der bedeutendsten griechischen Naturwissenschaftler angesehen.
14. Theophrasztosz filozófiai munkái is jelentősek, különösen az etika és a logika terén. - Theophrastos’ philosophische Arbeiten sind ebenfalls bedeutend, besonders in den Bereichen Ethik und Logik.
15. A „Jellemvonások” című művében az emberi tulajdonságokat és erkölcsi hibákat vizsgálta. - In seinem Werk „Charaktere” untersuchte er menschliche Eigenschaften und moralische Fehler.
16. Ebben a műben humoros és éles megfigyelésekkel írja le az emberek különböző jellemvonásait. - In diesem Werk beschreibt er mit humorvollen und scharfsinnigen Beobachtungen die verschiedenen Charakterzüge der Menschen.
17. A „Jellemvonások” az egyik első pszichológiai jellegű mű, amely az emberi viselkedést vizsgálja. - „Charaktere” ist eines der ersten Werke mit psychologischem Charakter, das menschliches Verhalten untersucht.
18. Theophrasztosz szerint az emberek viselkedését alapvető erkölcsi tulajdonságaik határozzák meg. - Theophrastos glaubte, dass das Verhalten der Menschen von ihren grundlegenden moralischen Eigenschaften bestimmt wird.
19. Munkájában 30 különböző jellemvonást ír le, például a kapzsiságot és a pletykálkodást. - In seinem Werk beschreibt er 30 verschiedene Charakterzüge, wie Geiz und Klatschhaftigkeit.
20. A Lükeion vezetőjeként több mint 2000 tanítványt oktatott. - Als Leiter des Lykeion unterrichtete er mehr als 2000 Schüler.
21. Theophrasztosz hű maradt Arisztotelész filozófiájához, de saját gondolatokkal is hozzájárult a peripatetikus iskolához. - Theophrastos blieb der Philosophie von Aristoteles treu, trug aber auch eigene Gedanken zur peripatetischen Schule bei.
22. Munkássága során jelentős előrelépéseket tett az ásványtan és a meteorológia területén is. - In seiner Laufbahn machte er auch bedeutende Fortschritte in der Mineralogie und Meteorologie.
23. Theophrasztosz írt a szélről, a ködről és más meteorológiai jelenségekről. - Theophrastos schrieb über Wind, Nebel und andere meteorologische Phänomene.
24. Ásványtani művében különböző kövek tulajdonságait és felhasználásait vizsgálta. - In seinem Werk über Mineralogie untersuchte er die Eigenschaften und Verwendungen verschiedener Steine.
25. Theophrasztosz felfedezései megalapozták a későbbi természettudományokat. - Theophrastos’ Entdeckungen legten den Grundstein für die späteren Naturwissenschaften.
26. Tanítványai tisztelték bölcsességéért és az oktatás iránti elkötelezettségéért. - Seine Schüler respektierten ihn wegen seiner Weisheit und seines Engagements für die Lehre.
27. Halála után sokáig emlékeztek rá, mint az egyik legnagyobb természettudósra és filozófusra. - Nach seinem Tod wurde er lange als einer der größten Naturwissenschaftler und Philosophen in Erinnerung behalten.
28. Theophrasztosz filozófiai művei is hozzájárultak az etika és a logika fejlődéséhez. - Theophrastos’ philosophische Werke trugen auch zur Entwicklung der Ethik und Logik bei.
29. A Lükeion az ő vezetése alatt virágzott, és a görög világ egyik legfontosabb tudományos központjává vált. - Unter seiner Leitung blühte das Lykeion auf und wurde zu einem der wichtigsten wissenschaftlichen Zentren der griechischen Welt.
30. Theophrasztosz öröksége mind a tudomány, mind a filozófia területén máig fennmaradt. - Theophrastos’ Vermächtnis hat in den Bereichen Wissenschaft und Philosophie bis heute Bestand.
nur Ungarisch
1. Theophrasztosz Eresoszból származott, egy kis városból Leszbosz szigetén.
2. I.e. 371 körül született, és Arisztotelész tanítványa lett.
3. Theophrasztoszt leginkább botanikai és zoológiai munkásságáról ismerik.
4. Arisztotelész halála után ő vette át a Lükeion, Arisztotelész iskolájának vezetését.
5. Theophrasztosz legnagyobb botanikai műve a „Növények története” volt.
6. Munkáiban részletesen leírta a növények anatómiáját és élettanát.
7. Theophrasztosz rendszerezte a növényeket azok tulajdonságai alapján, így a modern botanikai osztályozás előfutárának tekinthető.
8. Ő volt az első, aki különbséget tett az egyszikű és kétszikű növények között.
9. Theophrasztosz fontos szerepet játszott a növénytan tudományos alapjainak lefektetésében.
10. Munkáiban nemcsak a növényeket, hanem azok termesztési módjait is vizsgálta.
11. A „Növények okairól” című másik műve a növények növekedését és fejlődését elemzi.
12. Theophrasztosz kiterjedt kísérleteket végzett, hogy megértse a növények vízigényét.
13. Arisztotelész után őt tartják az egyik legfontosabb görög természettudósnak.
14. Theophrasztosz filozófiai munkái is jelentősek, különösen az etika és a logika terén.
15. A „Jellemvonások” című művében az emberi tulajdonságokat és erkölcsi hibákat vizsgálta.
16. Ebben a műben humoros és éles megfigyelésekkel írja le az emberek különböző jellemvonásait.
17. A „Jellemvonások” az egyik első pszichológiai jellegű mű, amely az emberi viselkedést vizsgálja.
18. Theophrasztosz szerint az emberek viselkedését alapvető erkölcsi tulajdonságaik határozzák meg.
19. Munkájában 30 különböző jellemvonást ír le, például a kapzsiságot és a pletykálkodást.
20. A Lükeion vezetőjeként több mint 2000 tanítványt oktatott.
21. Theophrasztosz hű maradt Arisztotelész filozófiájához, de saját gondolatokkal is hozzájárult a peripatetikus iskolához.
22. Munkássága során jelentős előrelépéseket tett az ásványtan és a meteorológia területén is.
23. Theophrasztosz írt a szélről, a ködről és más meteorológiai jelenségekről.
24. Ásványtani művében különböző kövek tulajdonságait és felhasználásait vizsgálta.
25. Theophrasztosz felfedezései megalapozták a későbbi természettudományokat.
26. Tanítványai tisztelték bölcsességéért és az oktatás iránti elkötelezettségéért.
27. Halála után sokáig emlékeztek rá, mint az egyik legnagyobb természettudósra és filozófusra.
28. Theophrasztosz filozófiai művei is hozzájárultak az etika és a logika fejlődéséhez.
29. A Lükeion az ő vezetése alatt virágzott, és a görög világ egyik legfontosabb tudományos központjává vált.
30. Theophrasztosz öröksége mind a tudomány, mind a filozófia területén máig fennmaradt.
nur Deutsch
1. Theophrastos stammte aus Eresos, einer kleinen Stadt auf der Insel Lesbos.
2. Er wurde um 371 v. Chr. geboren und wurde Schüler von Aristoteles.
3. Theophrastos ist vor allem für seine Arbeiten in der Botanik und Zoologie bekannt.
4. Nach dem Tod von Aristoteles übernahm er die Leitung des Lykeion, der Schule von Aristoteles.
5. Theophrastos’ bedeutendstes botanisches Werk war „Geschichte der Pflanzen”.
6. In seinen Arbeiten beschrieb er detailliert die Anatomie und Physiologie von Pflanzen.
7. Theophrastos systematisierte Pflanzen anhand ihrer Eigenschaften und gilt daher als Vorläufer der modernen botanischen Klassifikation.
8. Er war der Erste, der zwischen ein- und zweikeimblättrigen Pflanzen unterschied.
9. Theophrastos spielte eine wichtige Rolle bei der Etablierung der wissenschaftlichen Grundlagen der Botanik.
10. In seinen Arbeiten untersuchte er nicht nur Pflanzen, sondern auch deren Anbaumethoden.
11. Sein anderes Werk „Über die Ursachen der Pflanzen” analysiert das Wachstum und die Entwicklung von Pflanzen.
12. Theophrastos führte umfangreiche Experimente durch, um den Wasserbedarf von Pflanzen zu verstehen.
13. Nach Aristoteles wird er als einer der bedeutendsten griechischen Naturwissenschaftler angesehen.
14. Theophrastos’ philosophische Arbeiten sind ebenfalls bedeutend, besonders in den Bereichen Ethik und Logik.
15. In seinem Werk „Charaktere” untersuchte er menschliche Eigenschaften und moralische Fehler.
16. In diesem Werk beschreibt er mit humorvollen und scharfsinnigen Beobachtungen die verschiedenen Charakterzüge der Menschen.
17. „Charaktere” ist eines der ersten Werke mit psychologischem Charakter, das menschliches Verhalten untersucht.
18. Theophrastos glaubte, dass das Verhalten der Menschen von ihren grundlegenden moralischen Eigenschaften bestimmt wird.
19. In seinem Werk beschreibt er 30 verschiedene Charakterzüge, wie Geiz und Klatschhaftigkeit.
20. Als Leiter des Lykeion unterrichtete er mehr als 2000 Schüler.
21. Theophrastos blieb der Philosophie von Aristoteles treu, trug aber auch eigene Gedanken zur peripatetischen Schule bei.
22. In seiner Laufbahn machte er auch bedeutende Fortschritte in der Mineralogie und Meteorologie.
23. Theophrastos schrieb über Wind, Nebel und andere meteorologische Phänomene.
24. In seinem Werk über Mineralogie untersuchte er die Eigenschaften und Verwendungen verschiedener Steine.
25. Theophrastos’ Entdeckungen legten den Grundstein für die späteren Naturwissenschaften.
26. Seine Schüler respektierten ihn wegen seiner Weisheit und seines Engagements für die Lehre.
27. Nach seinem Tod wurde er lange als einer der größten Naturwissenschaftler und Philosophen in Erinnerung behalten.
28. Theophrastos’ philosophische Werke trugen auch zur Entwicklung der Ethik und Logik bei.
29. Unter seiner Leitung blühte das Lykeion auf und wurde zu einem der wichtigsten wissenschaftlichen Zentren der griechischen Welt.
30. Theophrastos’ Vermächtnis hat in den Bereichen Wissenschaft und Philosophie bis heute Bestand.